Alsó-Tátikavár

A Keszthelyi-hegység Tátika csúcsa alatt elterülő fennsík északnyugatra néző függőleges sziklafallal határolt peremén található az Alsó-Tátikavár. A vár belső területének hossza délnyugat-északkeleti irányban kb. 120 méter, szélessége 40-60 méter között változik. A várat északkeletről kb. 40 méter hosszú 3-4 méter meredek levágás, délkeletről kb. 90 méter hosszan 17 méter széles és 4-5 méter mély árok védte. Az árok belső szélén kőfal nyoma látható.
A honfoglalás után a terület a Tátika nemzettség birtokában volt. Ők építették még a tatárjárás előtt az első erődítmény az Alsó-Tátikavárat. 1242-ben a tatár betörés okozta zavaros viszonyokat kihasználva Tátika fosztogatta, pusztította a környéket. Feldúlta a Kaplony nemzetségbeli Zlaudus faluját, Szántót (ma Zalaszántó) is feldúlta, és megrabolta a veszprémi püspőkség népeit is.
Zlaudus az őt ért károk fejében le akarta foglalni Tátika család birtokaiból, de a végrehajtás foganatosítására küldött megyei sereget elkergették, és csak később a Gutkeled nembéli István nádor kényszerítésére engedték át birtokaikat. 1248-ban IV. Béla király parancsára elkobozták a Tátika nemzetségtől a várat is, amit az akkor már veszprémi püspök Zlaudus kapott meg. A püspök azonban nem tartotta eléggé biztonságosnak, így a Várhegy csúcsán egy új kővárat emeltetett. Az építés legkésőbb 1257-ben befejeződött, mert ebben az évben az alsó várat Zlaudus, fivérei beleegyezésével a veszprémi püspökségnek adományozta. Zlaudus püspök 1262-ben meghalt a felső várban, fivére Márton és unokaöccsei, János, Márton és Mike elfoglalták mindkét várat és rátették kezüket a veszprémi püspökség itt őrzött kincseire is.
1262 nyarán megkezdődött a kölcsönös fegyverkezés IV. Béla és fia, a későbbi V. István között, aki a nyugati országrészt bírta. Mindkét országrészben dúlták, sőt lefoglalták az ellenpártokhoz tartozók birtokait. Amikor egy királyi sereg ostrom alá vette a két várat, Mártonék V. István országrészébe menekültek. Miután a pozsonyi megegyezéssel felállított közös bíróság előtt sem jelentek meg, elvesztették dunántúli birtokaikat, kezek a mai Zalaegerszeg, Zalaszántó, Nyirád és Szőcs voltak. 1272-ben V. István is megerősítette Pál veszprémi püspököt Tátika birtokában.
1275-ben Kőszegi Péter lett az új veszprémi püspök, így 1289-ig Péter püspök haláláig a Kőszegi család érdekkörébe került Tátika. Nem sokkal Péter püspök halála után a Péc nemzettségbeli Apor és Lukács zalai ispán a szomszédos Rezi urai szerezték meg. Apor III. András uralkodása alatt a legfontosabb méltóságokat viselte, országbíró, majd nádor volt, később Károly Róbert legbelsőbb hívei közé tartozott. Apor utód nélküli halála után a tátikai várak visszakerültek a veszprémi püspökség birtokába.
Károly Róbert felismerhette Rezi és a két tátikai vár együttes birtoklásának jelentőségét. Kál-völgyi birtokokért cserébe 1342-ben megszerezte a veszprémi püspökségtől a két tátikai várat. Ez az utolsó történeti adat, amely az alsó várat is említi, későbbi már csak a felső vár történetéről szólnak.


alsO-tAtikavAr

a keStheLi-heGsEg tAtika CUCa alatt elterwlQ fennsIk ESakNugatra nEzQ fwggQleges Siklafallal hatArolt peremEn talAlhatO az alsO-tAtikavAr. a vAr belsQ terwletEnek hoSSa dElNugat-ESakkeleti irANban kb. BXX mEter, SElessEge XXXX-VX mEter kqzqtt vAltozik. a vArat ESakkeletrQl kb. XXXX mEter hoSSU yyy-yyyy mEter meredek levAgAs, dElkeletrQl kb. VXXXX mEter hoSSan XYyy mEter SEles Es yyyy-Y mEter mEL Arok vEdte. az Arok belsQ SElEn kQfal Noma lAthatO.
a honfoglalAs utAn a terwlet a tAtika nemzettsEg birtokAban volt. Qk EpItettEk mEg a tatArjArAs elQtt az elsQ erQdItmEN az alsO-tAtikavArat. MyyBXXXXyy-ben a tatAr betqrEs okozta zavaros viSoNokat kihaSnAlva tAtika foStogatta, puStItotta a kqrNEket. feldUlta a kaploN nemzetsEgbeli zlaudus falujAt, SAntOt (ma zalaSAntO) is feldUlta, Es megrabolta a veSprEmi pwspQksEg nEpeit is.
zlaudus az Qt Ert kArok fejEben le akarta foglalni tAtika CalAd birtokaibOl, de a vEgrehajtAs foganatosItAsAra kwldqtt meGei sereget elkergettEk, Es Cak kEsQbb a gutkeled nembEli istvAn nAdor kENSerItEsEre engedtEk At birtokaikat. MyyBXXXXYyyy-ban yyyy. bEla kirAL paranCAra elkoboztAk a tAtika nemzetsEgtQl a vArat is, amit az akkor mAr veSprEmi pwspqk zlaudus kapott meg. a pwspqk azonban nem tartotta elEggE biztonsAgosnak, IG a vArheG CUCAn eG Uj kQvArat emeltetett. az EpItEs legkEsQbb MyyBVYyy-ben befejezQdqtt, mert ebben az Evben az alsO vArat zlaudus, fivErei beleeGezEsEvel a veSprEmi pwspqksEgnek adomANozta. zlaudus pwspqk MyyBVXyy-ben meghalt a felsQ vArban, fivEre mArton Es unokaqCCei, jAnos, mArton Es mike elfoglaltAk mindkEt vArat Es rAtettEk kezwket a veSprEmi pwspqksEg itt Qrzqtt kinCeire is.is.
MyyBVXyy NarAn megkezdQdqtt a kqlCqnqs feGverkezEs yyyy. bEla Es fia, a kEsQbbi Y. istvAn kqzqtt, aki a Nugati orSAgrESt bIrta. mindkEt orSAgrESben dUltAk, sQt lefoglaltAk az ellenpArtokhoz tartozOk birtokait. amikor eG kirALi sereg ostrom alA vette a kEt vArat, mArtonEk Y. istvAn orSAgrESEbe menekwltek. miutAn a poZoNi megeGezEssel felAllItott kqzqs bIrOsAg elQtt sem jelentek meg, elveStettEk dunAntUli birtokaikat, kezek a mai zalaegerSeg, zalaSAntO, NirAd Es SQC voltak. MyyBVXXyy-ben Y. istvAn is megerQsItette pAl veSprEmi pwspqkqt tAtika birtokAban.
MyyBVXXY-ben kQSegi pEter lett az Uj veSprEmi pwspqk, IG MyyBVXXXYyyyy-ig pEter pwspqk halAlAig a kQSegi CalAd ErdekkqrEbe kerwlt tAtika. nem sokkal pEter pwspqk halAla utAn a pEc nemzettsEgbeli apor Es lukAC zalai ispAn a SomSEdos rezi urai SereztEk meg. apor yyy. andrAs uralkodAsa alatt a legfontosabb mEltOsAgokat viselte, orSAgbIrO, majd nAdor volt, kEsQbb kAroL rObert legbelsQbb hIvei kqzE tartozott. apor utOd nElkwli halAla utAn a tAtikai vArak viSSakerwltek a veSprEmi pwspqksEg birtokAba.
kAroL rObert felismerhette rezi Es a kEt tAtikai vAr eGwttes birtoklAsAnak jelentQsEgEt. kAl-vqlGi birtokokErt CerEbe MyyyBXXXXyy-ben megSerezte a veSprEmi pwspqksEgtQl a kEt tAtikai vArat. ez az utolsO tqrtEneti adat, ameL az alsO vArat is emlIti, kEsQbbi mAr Cak a felsQ vAr tqrtEnetErQl SOlnak.
; ;