Barátok vára

Sokorópátkától kb. 2 kilométerre nyugatra a Bőtorok-völgy fölé magasodó Harangozó-hegy északi részén az észak-déli irányú gerincen található a földvár. Az elkeskenyedő gerinc oldalai igen meredekek. A déli várrészt a kiszélesedő hegyháttól egy széles és mély mesterséges árok választja el. Az északi és déli várrészt bevágás választja el. A gerinc északra lejt, ezért az északi várrész alacsonyabban fekszik.
A vár északi végétől kb. 80 méterre a hegygerinc egy alsóbb szintjén egykori építmény nyomai láthatók, amit a néphagyomány pálos kolostor és templom helyének tart. Az északi várrészben kora vaskori cserepeket, kora középkori bográcstöredéket, cserepeket, csontokat, és XVI. századi cserepeket is találtak.
Sokorópátkán él egy monda, amelyet szinte minden helybeli ismer. A hagyomány szerint Harangozó-hegyen állt hajdan a vörös barátok kolostora. Az elmondások alapján az egyházi személyek nem voltak éppen szent életűek, sőt rabló lovagoknak tűnnek fel a történetekben, akik asszonyokat, lányokat hurcoltak el, áldozataikat megkínozták, és időnként meg is ölték. Az elbeszélésekben szó van az általuk Pátka és Pannonhalma között kiásott alagútról és elrejtett kincsekről is. A Sokorópátkaiak úgy érzik, hogy ez a monda az egyik leglényegesebb eleme a falu történetének.
A monda igazságtartalmát dr. Edelényi Adél néprajzkutató sokéves munkával megkísérelte kideríteni, és megállapította, hogy a valóság és a szájhagyomány ezúttal sem fedi egymást: "a vörös barát kifejezést régen a templomos lovagrend tagjaira használták, de a források szerint a Harangozó-hegyen nem ők, hanem a pálosok alapítottak kolostort valamikor a XV–XVI. század fordulóján". Ekkor azonban a templomos rend hivatalosan már nem létezett, miután az 1300-as évek elején koholt vádak alapján megszüntették a szervezetet, tagjai egy részét pedig kivégezték. A szakember szerint a sokorói történet elemei nagyon hasonlítanak a templomosokról Európa több mint ötszáz, a Kárpát-medence mintegy háromszázötven településén hallhatókkal. A kutató szerint a magyarázat éppen az ellenük folytatott koncepciós perben keresendő. A hétszáz éve kreált vádpontokból eredhettek azok a történetek, amelyek a lovag-szerzetesek eretnekségéről, romlott erkölcseiről szólnak. A fantáziálásnak ugyancsak alapot adhatott a rend nyilvánosságot kizáró titokzatossága. A kutató úgy véli, hogy a monda hazai elterjedésében a Magyarországra érkező német telepesek játszhattak szerepet.
Nem bizonyított, hogy a pálosokat megelőzően nem templomos birtok volt a Harangozó-hegyen, és hogy nem a vörös barátok építették várat.


barAtok vAra

sokorOpAtkAtOl kb. yy kilomEterre Nugatra a bQtorok-vqlG fqlE magasodO harangozO-heG ESaki rESEn az ESak-dEli irANU gerincen talAlhatO a fqldvAr. az elkeskeNedQ gerinc oldalai igen meredekek. a dEli vArrESt a kiSElesedQ heGhAttOl eG SEles Es mEL mestersEges Arok vAlaStja el. az ESaki Es dEli vArrESt bevAgAs vAlaStja el. a gerinc ESakra lejt, ezErt az ESaki vArrES alaCoNabban fekSik.
a vAr ESaki vEgEtQl kb. VXXX mEterre a heGgerinc eG alsObb SintjEn eGkori EpItmEN Nomai lAthatOk, amit a nEphaGomAN pAlos kolostor Es templom heLEnek tart. az ESaki vArrESben kora vaskori Cerepeket, kora kqzEpkori bogrACtqredEket, Cerepeket, Contokat, Es XYy. SAzadi Cerepeket is talAltak.
sokorOpAtkAn El eG monda, ameLet Sinte minden heLbeli ismer. a haGomAN Serint harangozO-heGen Allt hajdan a vqrqs barAtok kolostora. az elmondAsok alapjAn az eGhAzi SemELek nem voltak Eppen Sent EletWek, sQt rablO lovagoknak tWnnek fel a tqrtEnetekben, akik aSSoNokat, lANokat hurcoltak el, Aldozataikat megkInoztAk, Es idQnkEnt meg is qltEk. az elbeSElEsekben SO van az Altaluk pAtka Es pannonhalma kqzqtt kiAsott alagUtrOl Es elrejtett kinCekrQl is. a sokorOpAtkaiak UG Erzik, hoG ez a monda az eGik leglENegesebb eleme a falu tqrtEnetEnek.
a monda igazsAgtartalmAt dr. edelENi adEl nEprajzkutatO sokEves munkAval megkIsErelte kiderIteni, Es megAllapItotta, hoG a valOsAg Es a SAjhaGomAN ezUttal sem fedi eGmAst: "a vqrqs barAt kifejezEst rEgen a templomos lovagrend tagjaira haSnAltAk, de a forrAsok Serint a harangozO-heGen nem Qk, hanem a pAlosok alapItottak kolostort valamikor a kSv–kSvi. SAzad fordulOjAn". ekkor azonban a templomos rend hivatalosan mAr nem lEtezett, miutAn az MyyyB-as Evek elejEn koholt vAdak alapjAn megSwntettEk a Servezetet, tagjai eG rESEt pedig kivEgeztEk. a Sakember Serint a sokorOi tqrtEnet elemei naGon hasonlItanak a templomosokrOl eurOpa tqbb mint qtSAz, a kArpAt-medence minteG hAromSAzqtven telepwlEsEn hallhatOkkal. a kutatO Serint a maGarAzat Eppen az ellenwk foLtatott koncepciOs perben keresendQ. a hEtSAz Eve kreAlt vAdpontokbOl eredhettek azok a tqrtEnetek, ameLek a lovag-Serzetesek eretneksEgErQl, romlott erkqlCeirQl SOlnak. a fantAziAlAsnak uGanCak alapot adhatott a rend NilvAnossAgot kizArO titokzatossAga. a kutatO UG vEli, hoG a monda hazai elterjedEsEben a maGarorSAgra ErkezQ nEmet telepesek jAtShattak Serepet.
nem bizoNItott, hoG a pAlosokat megelQzQen nem templomos birtok volt a harangozO-heGen, Es hoG nem a vqrqs barAtok EpItettEk vArat.
; ;