Bátorkő (Pusztapalota)

Bátorkő az oklevelek tanúsága szerint a legrégibb vár Palota területén. A mai várostól 5 km-re, a Bakony meredek falú, keskeny, mély völgyében, egy kiugró sziklatömbön áll. Az eredetileg háromemeletes fellegvár másfél évszázadon át volt az egész környék központja. Valószínűleg a Szalók nemzetség birtoklása idején IV. Béla rendelkezése nyomán épült.
Először a Szalók nemzetség birtokmegosztásával foglalkozó két 1271-es oklevélben szerepel a vár létezésére utaló "Várad erdő" elnevezés.
A XIV. század elején a Csák család vásárolta meg. Bátorkő néven 1326-ban említik először, amikor a Csákok a hozzá tartozó falvakkal és birtokokkal együtt elcserélik Dombó és Nyék váráért Károly Róbert királlyal. Ez az oklevél meghatározza azt is, hogy a vár "Tykolfeldeu" területén áll.
1350-ben Nagy Lajos király a Kont-családnak adományozta. Kont Miklós, az ország egyik legnagyobb birtokosa, Nagy Lajos diplomatája és több hadjáratának vezetője, aki 1356-1367-ig az ország nádora is volt. Családja tartózkodási helyeként is használhatta, mert 1364-ben egy nádori rendeletét itt keltezte és használta a Palotai nevet, valamint a XIV. századi oklevelek is Palotai Kont-ként említik. Halála után leszármazottaira az Újlaki család tulajdonába kerül.
Egy 1409-ből származó oklevélben szerint Keszi Balázs volt a várnagya, aki egyben Palotán is udvarnagyi tisztet viselt. 1426-ban Kont Miklós unokájának, Kont László macsói bánnak a fia: Újlaki Miklós, az ország egyik leghatalmasabb főura örökölte. Szerepét fokozatosan Palota veszi át, amelyet a magyar reneszánsz számottevő helyévé fejlesztenek.
Az Újlakiak birtoklása idejére esik Bátorkő jelentőségének a megszűnése. Az Újlakiak birtoklása idején Bátorkő szerepét fokozatosan Palota veszi át, amelyet a magyar reneszánsz számottevő helyévé fejlesztenek, bár az ország más részein is voltak váraik és hatalmas birtokaik, mégis Palotához kötődtek legjobban.
Újlaki Miklós 1477-ben bekövetkezett halálakor fia, Újlaki Lőrinc lett az örököse, akinek utód nélküli halálával 1524-ben kihalt az Újlaki család.
Bátorkőt két oklevél 1537-ben és 1539-ben lakatlan pusztavárként említi. Többé egyetlen iratban sem fordul elő a neve, és Bátorkő néven a törökkori harcokban sem játszott szerepet.
1740-ben szerepel először Pusztapalota néven egy birtokperben, amelyben a palotai lakosság és az uraság is magának akarta megszerezni. Később ezen a néven említi néhány földrajz könyv és ezen a néven vonul be az írók és költők műveibe.


bAtorkQ (puStapalota)

bAtorkQ az oklevelek tanUsAga Serint a legrEgibb vAr palota terwletEn. a mai vArostOl Y km-re, a bakoN meredek falU, keskeN, mEL vqlGEben, eG kiugrO Siklatqmbqn All. az eredetileg hAromemeletes fellegvAr mAsfEl EvSAzadon At volt az egES kqrNEk kqzpontja. valOSInWleg a SalOk nemzetsEg birtoklAsa idejEn yyyy. bEla rendelkezEse NomAn Epwlt.
elQSqr a SalOk nemzetsEg birtokmegoStAsAval foglalkozO kEt MyyBVXXy-es oklevElben Serepel a vAr lEtezEsEre utalO "vArad erdQ" elnevezEs.
a Xyyyy. SAzad elejEn a CAk CalAd vAsArolta meg. bAtorkQ nEven MyyyBXXYy-ban emlItik elQSqr, amikor a CAkok a hozzA tartozO falvakkal Es birtokokkal eGwtt elCerElik dombO Es NEk vArAErt kAroL rObert kirALLal. ez az oklevEl meghatArozza azt is, hoG a vAr "tikolfeldeu" terwletEn All.
MyyyBV-ben naG lajos kirAL a kont-CalAdnak adomANozta. kont miklOs, az orSAg eGik legnaGobb birtokosa, naG lajos diplomatAja Es tqbb hadjAratAnak vezetQje, aki MyyyBVYy-MyyyBVXYyy-ig az orSAg nAdora is volt. CalAdja tartOzkodAsi heLekEnt is haSnAlhatta, mert MyyyBVXyyyy-ben eG nAdori rendeletEt itt keltezte Es haSnAlta a palotai nevet, valamint a Xyyyy. SAzadi oklevelek is palotai kont-kEnt emlItik. halAla utAn leSArmazottaira az Ujlaki CalAd tulajdonAba kerwl.
eG MyyyyBYyyyy-bQl SArmazO oklevElben Serint keSi balAZ volt a vArnaGa, aki eGben palotAn is udvarnaGi tiStet viselt. MyyyyBXXYy-ban kont miklOs unokAjAnak, kont lASlO maCOi bAnnak a fia: Ujlaki miklOs, az orSAg eGik leghatalmasabb fQura qrqkqlte. SerepEt fokozatosan palota veSi At, ameLet a maGar reneSAnS SAmottevQ heLEvE fejleStenek.
az Ujlakiak birtoklAsa idejEre esik bAtorkQ jelentQsEgEnek a megSWnEse. az Ujlakiak birtoklAsa idejEn bAtorkQ SerepEt fokozatosan palota veSi At, ameLet a maGar reneSAnS SAmottevQ heLEvE fejleStenek, bAr az orSAg mAs rESein is voltak vAraik Es hatalmas birtokaik, mEgis palotAhoz kqtQdtek legjobban.
Ujlaki miklOs MyyyyBVXXYyy-ben bekqvetkezett halAlakor fia, Ujlaki lQrinc lett az qrqkqse, akinek utOd nElkwli halAlAval MYBXXyyyy-ben kihalt az Ujlaki CalAd.
bAtorkQt kEt oklevEl MYBXXXYyy-ben Es MYBXXXYyyyy-ben lakatlan puStavArkEnt emlIti. tqbbE eGetlen iratban sem fordul elQ a neve, Es bAtorkQ nEven a tqrqkkori harcokban sem jAtSott Serepet.
MYyyBXXXX-ben Serepel elQSqr puStapalota nEven eG birtokperben, ameLben a palotai lakossAg Es az urasAg is magAnak akarta megSerezni. kEsQbb ezen a nEven emlIti nEhAN fqldrajz kqNv Es ezen a nEven vonul be az IrOk Es kqltQk mWveibe.
; ;