Békavár (Szentgyörgyvár)

Keszthelytől nyugatra a Zala folyóhoz települt Szentgyörgyvár központjához közel a Zala partján található a kis méretű középkori vár csekély sáncmaradványa. A vár a középkorban a Zala folyó szigetére épült. A községet Békavárnak is nevezték, először 1461-ben említi ismert írott forrás Zenthgewara al Bekawar néven. A Szentgyörgyvár elnevezés a vár egykori templomától származik, mely Szent György lovag nevére volt szentelve. Egy 1333-ból származó forrás feltehetően ezt a templomot említi.
A várat a Pécz nemzetségből származó Marczali család két ága a Vajdafiak és Bánfiak építtették. A XIV. század elején, amikor a család felemelkedett az ország bárói közé, Zala megyei birtokaik védelmére megpróbáltak várat szerezni. Rövid ideig birtokolták a Tátikavárat, majd saját vár építésbe kezdtek Albert király hirtelen halála után. Magánvárat csak királyi engedély birtokában lehetett építeni, az engedély megszerzése pedig egyáltalán nem volt egyszerű. Albert király halála után kitört polgárháborús időszakot használták ki a vár építésére. A Marczali család az özvegy Erzsébet királyné táborához csatlakozott és az 1440 nyarán kibontakozó háborúban is az ő oldalán harcoltak. A küzdelemben mindkét fél kíméletlenül pusztította ellenfele birtokait, őszre Zala megye már harcmezővé vált. Erzsébet hívei Cillei Ulrik vezetésével sorban foglalták el az Ulászló pártiak várait, elesett Kemend, Szigliget, Tihany, Páka és Lenti. A lefoglaltak várak mellett számos várat is emeltek engedély nélkül a háborúzó felek. Ilyen volt a Rozgonyiak által épített Csép vára és ennek köszönhette létét Szentgyörgyvára is. A vár építéséhez valószínűleg 1440 nyarán, őszén kezdtek hozzá.
A várat a Vajdafiak részéről, Imre és János, míg a Bánfiak részéről György és István birtokolta. Mindkét ág egy-egy várnagyot állított a vár élére. A Vajdafiak várnagya Csapi András, a Bánfiaké pedig Laki Kaczor Dávid és Csapi Máté volt. Építése utáni első évtizedben a környék retteget rablótanyája volt. Csapi András várnagy és katonái rendszeresen fosztogatták a környező birtokokat. A Vajdafiak része rövidesen a Kanizsai család kezébe került. Ugyanekkor a várban Lotomberki Swampek György is birtokolt, felesége, Marczali Vajdafi János leánya Katalin révén.
1474-ben Marczali László, akinek felesége Báthori leány volt, örökösödési szerződést kötött Báthory Istvánnal többek között Szentgyörgyvárra is, de a Báthoryak birtokba venni csak 1479-ben tudták, amikor Mátyás király Lotomberki Swampek Györgytől lázadás okán visszafoglalta. A Marczaliaknak is és a Báthoryaknak is Zala megyében Szentgyörgyvár volt az egyetlen erődítményük, amely birtokigazgatásuk kizárólagos központjaként funkcionált. A vár és várnagyának legfontosabb feladata a birtokok védelme és jövedelmeinek kezelése volt.
A vár védelmi szerepe a XVI. században, a törökök portyázásaival növekedett meg. A század közepén a vár kapitánya Sulyok Balázs volt, kb. 50 főnyi védősereg élén. Nagy hadi jelentősége a viszont nem lehetett, hiszen a közelben állt Keszthely vára, valamint Zalavár is. 1548-ban sokan menekülnek ide a török elől elsősorban Somogyból. Egy 1558-as leírás alapján egy palánkkal megerősített vár, melynek környékén gyümölcsösök és szántóföldek voltak. Itt székelt a vár kapitánya (Sulyok Balázs) és az őrség. Lejjebb a falu volt található, melyet egy külső palánk védett, és a korábban itt lakó, valamint a menekült jobbágyoknak biztosított szállást. Báthory András halála (1566) után, Szentgyörgyvár fiára, II. Báthory Györgyre szállt. A várnak állandó hajdúkból, szegénylegényekből és királyi zsoldosokból álló őrsége csak a 1567 után lett, amikor az országgyűlés a vár megerősítését rendelte el. Még 1655-ben is 25 lovas és 42 gyalogos katona volt az őrség létszáma.
II. Báthory György birtokát végül Erzsébet nevű lánya örökölte, aki Nádasdy Ferenchez ment feleségül. Nádasdy Ferenc másként a híres Fekete bég 1598-tól haláláig, 1604-ig dunántúli főkapitányként a török elleni harcok rettegett hadvezére volt. A török gyakran támadta a várat, de soha nem került török kézre. 1620-ban a török lemészárolta az alsó falut, de a várban is pusztított a pestis. A török háborúkban tett fegyveres szolgálataikért a település szabad státuszt kapott. 1627-től mezővárosi rangon, oppidumként szerepel az összeírásokban. 1629-ben Topos György, 1643-ban Török István volt Szentgyörgyvár kapitánya. A vár fő feladata a Zala folyó, völgyének biztosításán túl leginkább az volt, hogy biztosítsa az utánpótlást a törökhöz legközelebb fekvő Zalavár irányába. Nagyon fontos volt az a szerepe, hogy az innen érkező híreket a beljebb fekvő várak felé továbbítsa.
Az egervári, szentgyörgyvári és pölöskei volt Nádasdy-birtokot 1676-ban Széchényi György kalocsai érsek vásárolta meg. 1687-ben Egervár, Pölöske és Szentgyörgyvár várak kapitányává II. Széchenyi Györgyöt nevezték ki, aki 1696-ban a várak örökös kapitányának címét is megszerezte, egy esztendővel később pedig grófi rangot kapott.
A XVII. század végére, a török veszély elmúltával megszűnt a vár védelmi funkciója is. Valószínűleg I. Lipót 1702-es rendeletére lerombolták. A XVIII. század végére már a romjai is eltűntek és már az írások sem említik.


bEkavAr (SentGqrGvAr)

keStheLtQl Nugatra a zala foLOhoz telepwlt SentGqrGvAr kqzpontjAhoz kqzel a zala partjAn talAlhatO a kis mEretW kqzEpkori vAr CekEL sAncmaradvANa. a vAr a kqzEpkorban a zala foLO SigetEre Epwlt. a kqzsEget bEkavArnak is neveztEk, elQSqr MyyyyBVXy-ben emlIti ismert Irott forrAs zenthgevara al bekavar nEven. a SentGqrGvAr elnevezEs a vAr eGkori templomAtOl SArmazik, meL Sent GqrG lovag nevEre volt Sentelve. eG MyyyBXXXyyy-bOl SArmazO forrAs feltehetQen ezt a templomot emlIti.
a vArat a pEcz nemzetsEgbQl SArmazO marczali CalAd kEt Aga a vajdafiak Es bAnfiak EpIttettEk. a Xyyyy. SAzad elejEn, amikor a CalAd felemelkedett az orSAg bArOi kqzE, zala meGei birtokaik vEdelmEre megprObAltak vArat Serezni. rqvid ideig birtokoltAk a tAtikavArat, majd sajAt vAr EpItEsbe kezdtek albert kirAL hirtelen halAla utAn. magAnvArat Cak kirALi engedEL birtokAban lehetett EpIteni, az engedEL megSerzEse pedig eGAltalAn nem volt eGSerW. albert kirAL halAla utAn kitqrt polgArhAborUs idQSakot haSnAltAk ki a vAr EpItEsEre. a marczali CalAd az qzveG erZEbet kirALnE tAborAhoz Catlakozott Es az MyyyyBXXXX NarAn kibontakozO hAborUban is az Q oldalAn harcoltak. a kwzdelemben mindkEt fEl kImEletlenwl puStItotta ellenfele birtokait, QSre zala meGe mAr harcmezQvE vAlt. erZEbet hIvei cillei ulrik vezetEsEvel sorban foglaltAk el az ulASlO pArtiak vArait, elesett kemend, Sigliget, tihaN, pAka Es lenti. a lefoglaltak vArak mellett SAmos vArat is emeltek engedEL nElkwl a hAborUzO felek. iLen volt a rozgoNiak Altal EpItett CEp vAra Es ennek kqSqnhette lEtEt SentGqrGvAra is. a vAr EpItEsEhez valOSInWleg MyyyyBXXXX NarAn, QSEn kezdtek hozzA.
a vArat a vajdafiak rESErQl, imre Es jAnos, mIg a bAnfiak rESErQl GqrG Es istvAn birtokolta. mindkEt Ag eG-eG vArnaGot AllItott a vAr ElEre. a vajdafiak vArnaGa Capi andrAs, a bAnfiakE pedig laki kaczor dAvid Es Capi mAtE volt. EpItEse utAni elsQ Evtizedben a kqrNEk retteget rablOtaNAja volt. Capi andrAs vArnaG Es katonAi rendSeresen foStogattAk a kqrNezQ birtokokat. a vajdafiak rESe rqvidesen a kaniZai CalAd kezEbe kerwlt. uGanekkor a vArban lotomberki svampek GqrG is birtokolt, felesEge, marczali vajdafi jAnos leANa katalin rEvEn.
MyyyyBVXXyyyy-ben marczali lASlO, akinek felesEge bAthori leAN volt, qrqkqsqdEsi SerzQdEst kqtqtt bAthori istvAnnal tqbbek kqzqtt SentGqrGvArra is, de a bAthoriak birtokba venni Cak MyyyyBVXXYyyyy-ben tudtAk, amikor mATAs kirAL lotomberki svampek GqrGtQl lAzadAs okAn viSSafoglalta. a marczaliaknak is Es a bAthoriaknak is zala meGEben SentGqrGvAr volt az eGetlen erQdItmENwk, ameL birtokigazgatAsuk kizArOlagos kqzpontjakEnt funkcionAlt. a vAr Es vArnaGAnak legfontosabb feladata a birtokok vEdelme Es jqvedelmeinek kezelEse volt.
a vAr vEdelmi Serepe a XYy. SAzadban, a tqrqkqk porTAzAsaival nqvekedett meg. a SAzad kqzepEn a vAr kapitANa suLok balAZ volt, kb. V fQNi vEdQsereg ElEn. naG hadi jelentQsEge a viSont nem lehetett, hiSen a kqzelben Allt keStheL vAra, valamint zalavAr is. MYBXXXXYyyy-ban sokan menekwlnek ide a tqrqk elQl elsQsorban somoGbOl. eG MYBVYyyy-as leIrAs alapjAn eG palAnkkal megerQsItett vAr, meLnek kqrNEkEn GwmqlCqsqk Es SAntOfqldek voltak. itt SEkelt a vAr kapitANa (suLok balAZ) Es az QrsEg. lejjebb a falu volt talAlhatO, meLet eG kwlsQ palAnk vEdett, Es a korAbban itt lakO, valamint a menekwlt jobbAGoknak biztosItott SAllAst. bAthori andrAs halAla (MYBVXYy) utAn, SentGqrGvAr fiAra, yy. bAthori GqrGre SAllt. a vArnak AllandO hajdUkbOl, SegENlegENekbQl Es kirALi ZoldosokbOl AllO QrsEge Cak a MYBVXYyy utAn lett, amikor az orSAgGWlEs a vAr megerQsItEsEt rendelte el. mEg MYyBVY-ben is XXY lovas Es XXXXyy Galogos katona volt az QrsEg lEtSAma.
yy. bAthori GqrG birtokAt vEgwl erZEbet nevW lANa qrqkqlte, aki nAdasdi ferenchez ment felesEgwl. nAdasdi ferenc mAskEnt a hIres fekete bEg MYBVXXXXYyyy-tOl halAlAig, MYyByyyy-ig dunAntUli fQkapitANkEnt a tqrqk elleni harcok rettegett hadvezEre volt. a tqrqk Gakran tAmadta a vArat, de soha nem kerwlt tqrqk kEzre. MYyBXX-ban a tqrqk lemESArolta az alsO falut, de a vArban is puStItott a pestis. a tqrqk hAborUkban tett feGveres SolgAlataikErt a telepwlEs Sabad stAtuSt kapott. MYyBXXYyy-tQl mezQvArosi rangon, oppidumkEnt Serepel az qSSeIrAsokban. MYyBXXYyyyy-ben topos GqrG, MYyBXXXXyyy-ban tqrqk istvAn volt SentGqrGvAr kapitANa. a vAr fQ feladata a zala foLO, vqlGEnek biztosItAsAn tUl leginkAbb az volt, hoG biztosItsa az utAnpOtlAst a tqrqkhqz legkqzelebb fekvQ zalavAr irANAba. naGon fontos volt az a Serepe, hoG az innen ErkezQ hIreket a beljebb fekvQ vArak felE tovAbbItsa.
az egervAri, SentGqrGvAri Es pqlqskei volt nAdasdi-birtokot MYyBVXXYy-ban SEchENi GqrG kaloCai Ersek vAsArolta meg. MYyBVXXXYyy-ben egervAr, pqlqske Es SentGqrGvAr vArak kapitANAvA yy. SEcheNi GqrGqt neveztEk ki, aki MYyBVXXXXYy-ban a vArak qrqkqs kapitANAnak cImEt is megSerezte, eG eStendQvel kEsQbb pedig grOfi rangot kapott.
a XYyy. SAzad vEgEre, a tqrqk veSEL elmUltAval megSWnt a vAr vEdelmi funkciOja is. valOSInWleg y. lipOt MYyyByy-es rendeletEre leromboltAk. a XYyyy. SAzad vEgEre mAr a romjai is eltWntek Es mAr az IrAsok sem emlItik.
; ;