Benevár

Mátrafüredtől alig félórányi kapaszkodásra, egy hosszúkás sziklagerincen emelkednek Benevár restaurált falai.
A honfoglaláskor Árpád egyik vezérének Edömérnek a Mátra erdejében nagy földet adott, kinek unokája Bene vitéz lehetett az első birtokosa annak a nagy kiterjedésű pogány várnak, melyet róla Benevárnak neveztek. A tatárjárás során elpusztult várat 1243-1250 között Csobánka comes építette újjá és tette a nemzetség székhelyévé. Később két fia között János és Péter között osztotta fel a birtokot, Jánosé lett a gyöngyösi, Péteré pedig a visontai birtok. Jánosnak három fia volt, Dávid, László és Sámuel. László 1298-ban Debrecen urának jobbágyaira támadt, közülük hármat megölt, hatot megsebesített és 200 márka zsákmány szerzett. Tettéért 1300 január 15-én III. Endre király által jóváhagyott alországbírói ítélettel fej és jószágvesztésre ítélték. Az ítélet végrehajtására a királynak nem volt megfelelő ereje, ezért 1301-ben a család akadálytalanul oszthatta fel a gyöngyösi birtokot. 1304-ben László büntetlenül halt meg, birtokait Sámuel ragadta kézbe. 1322-ben Károly Róbert király Sámuel javainak egyharmadát elfoglalta, a megmaradt részt pedig Sámuel gyermekeinek hagyta. Dávid Csák Mátéhoz csatlakozott és 1312-ben a rozgonyi csatában veszthette életét, mert később már nem említik. 1327 május 21-én kiadott királyi oklevél szerint a családot minden vagyonától megfosztották és a birtokaikat a Széchenyi család kapta. Az erődítményhez tartozó jobbágyfalvakból álló váruradalom jelentős értéket képviselt, még a közeli Gyöngyös mezőváros is hozzá tartozott.
Egyes feltételezések szerint a vár pusztulása a XV. század elején élt földesúr, Salgói Miklós báró viselt dolgai miatt következett be. A főnemest maga Luxemburgi Zsigmond király vonta kérdőre budai udvarában, fejére olvasva, hogy hamis pénzt veretett és házasságtörő viszonyt folytatott Garai János nagyúr feleségével, Hedvig hercegnővel. Mindezen bűnökért Miklós bárót száműzetésre valamint teljes birtokelkobzásra ítélték. 1424-ben így már Zsigmond királyé volt a vár, aki 1430-ban Borbála királynénak, majd 1438-ban Albert király a Rozgonyiaknak adományozta. Bene várát valószínűleg a szomszédos Pata várában meghúzódó husziták rombolták le 1450 körül, mert 1497-ben már elhagyott várhelyként („locus castri in territorio possessionis Bene”), mint a Kanizsai család birtokát említik.
A következő évszázadokban az egykori erősségnek még nyomai is eltűntek az erdővel benőtt hegytetőn, csak az 1980-as években lezajlott régészeti feltárás után egészítették ki falait a napjainkban látható módon, míg a napvilágra került tárgyi emlékeket a gyöngyösi Mátra Múzeumban tekintheti meg a kíváncsi látogató.


benevAr

mAtrafwredtQl alig fElOrANi kapaSkodAsra, eG hoSSUkAs Siklagerincen emelkednek benevAr restaurAlt falai.
a honfoglalAskor ArpAd eGik vezErEnek edqmErnek a mAtra erdejEben naG fqldet adott, kinek unokAja bene vitEz lehetett az elsQ birtokosa annak a naG kiterjedEsW pogAN vArnak, meLet rOla benevArnak neveztek. a tatArjArAs sorAn elpuStult vArat MyyBXXXXyyy-MyyBV kqzqtt CobAnka comes EpItette UjjA Es tette a nemzetsEg SEkheLEvE. kEsQbb kEt fia kqzqtt jAnos Es pEter kqzqtt oStotta fel a birtokot, jAnosE lett a GqnGqsi, pEterE pedig a visontai birtok. jAnosnak hArom fia volt, dAvid, lASlO Es sAmuel. lASlO MyyBVXXXXYyyy-ban debrecen urAnak jobbAGaira tAmadt, kqzwlwk hArmat megqlt, hatot megsebesItett Es yyB mArka ZAkmAN Serzett. tettEErt MyyyB januAr XY-En yyy. endre kirAL Altal jOvAhaGott alorSAgbIrOi ItElettel fej Es jOSAgveStEsre ItEltEk. az ItElet vEgrehajtAsAra a kirALnak nem volt megfelelQ ereje, ezErt MyyyBy-ben a CalAd akadALtalanul oSthatta fel a GqnGqsi birtokot. MyyyByyyy-ben lASlO bwntetlenwl halt meg, birtokait sAmuel ragadta kEzbe. MyyyBXXyy-ben kAroL rObert kirAL sAmuel javainak eGharmadAt elfoglalta, a megmaradt rESt pedig sAmuel Germekeinek haGta. dAvid CAk mAtEhoz Catlakozott Es MyyyBXyy-ben a rozgoNi CatAban veSthette EletEt, mert kEsQbb mAr nem emlItik. MyyyBXXYyy mAjus XXy-En kiadott kirALi oklevEl Serint a CalAdot minden vaGonAtOl megfoStottAk Es a birtokaikat a SEcheNi CalAd kapta. az erQdItmENhez tartozO jobbAGfalvakbOl AllO vAruradalom jelentQs ErtEket kEpviselt, mEg a kqzeli GqnGqs mezQvAros is hozzA tartozott.
eGes feltEtelezEsek Serint a vAr puStulAsa a XY. SAzad elejEn Elt fqldesUr, salgOi miklOs bArO viselt dolgai miatt kqvetkezett be. a fQnemest maga lukSemburgi Zigmond kirAL vonta kErdQre budai udvarAban, fejEre olvasva, hoG hamis pEnzt veretett Es hAzassAgtqrQ viSoNt foLtatott garai jAnos naGUr felesEgEvel, hedvig hercegnQvel. mindezen bWnqkErt miklOs bArOt SAmWzetEsre valamint teljes birtokelkobzAsra ItEltEk. MyyyyBXXyyyy-ben IG mAr Zigmond kirALE volt a vAr, aki MyyyyBXXX-ban borbAla kirALnEnak, majd MyyyyBXXXYyyy-ban albert kirAL a rozgoNiaknak adomANozta. bene vArAt valOSInWleg a SomSEdos pata vArAban meghUzOdO huSitAk romboltAk le MyyyyBV kqrwl, mert MyyyyBVXXXXYyy-ben mAr elhaGott vArheLkEnt („locus castri in territorio possessionis bene”), mint a kaniZai CalAd birtokAt emlItik.
a kqvetkezQ EvSAzadokban az eGkori erQssEgnek mEg Nomai is eltWntek az erdQvel benQtt heGtetQn, Cak az MYyyyyBVXXX-as Evekben lezajlott rEgESeti feltArAs utAn egESItettEk ki falait a napjainkban lAthatO mOdon, mIg a napvilAgra kerwlt tArGi emlEkeket a GqnGqsi mAtra mUzeumban tekintheti meg a kIvAnCi lAtogatO.
; ;