Boldogkő

Félkarély övezi a természet ajándékaként Boldogkő várát, s az alatta meghúzódá kis községet - Boldogkőváralját: a Zempléni-hegységhez tartozó Őrhegy. Cserák, Tőhegy, és e csodás vidéket vigyázó, 737 méteres Magoska félkarélya. A környék legelső emléke - egy kb. 15 millió éves megkövült tengeri csiga - a falu felsó végéből került elö, de az ásatások során fellelt nagy mennyiségű kőeszkőz- és cserépdarabok-, no meg a több száz kőpenge egy-egy valamikori települémaradvány helyén mind mind arra utalnak, hogy az egykor hatalmas erdőségek, széltől védett völgyek, a bővizű források és patakok kinálta kedvező természeti adottságok közé szívesen települt már az ősember is. A környék legrégebbi meghatározott kultúrája - a Herzsa réti, Arka fölött - 18600 éves.
Maga a vár feltételezhetően a tatárdúlás után épült. Első okleveles említése 1282-ból való. Neve - volt Castrum, Boldua, Bulduakev, Boldogkew, Bodókheő, Bódokő, végűl Boldogkő vára lett - a néphagyomány egy Bodó nevű aszalómestertől származtatja, aki IV. Bélát menekítette meg az üldöző tatárok elől. Mint erőditmény, a kassai utat és a Hemád völgyét védte.
Mint a legtöbb magyarországi várnak, Boldogkő várának is meglehetősen hányatott volt a sorsa, mégha távol is esett a nagy hadiutaktól. Mint királyi várat, többszőr eladományozták, később zálogba tették,vagy eladták, volt keresztelő ajándék is, és nem egyszer cserélték el hol zalai birtokért, hol több több más várral együtt Nándorfehérvárért, vagy éppenséggel Gyula váráért. A hódoltság idején a törökök Amhet pasát szahadították ki vele magyar fogságból. Tulajdonosai között volt Tyba ispán, IV. László, az Aba nembéli Armádé és Róbert Károly.
Károly Róbert az anjou párti Drugetheknek ajándékozta, majd Brankovics György szerb fejedelem, Tomory György, és felváltva következik hol Szapolyai János, hol pedig Ferdinánd király 1530-ban Martinuzzi Fráter György birtokolja, akitől a Bebek családhoz kerül. Szelepcsényi György esztergomi érsek tulajdonában készül el elsö ízben a vár részletes összeírása. A bújdosó kurucok 1674-ben megostromolják. Sikertelenül. Thököly Imre 1682-ben elfoglalja: az ő parancsára készítik el a vár másodszori részletes összeírását. 1701-ben a császáriak felrobbantották, ami által lakhatatlanná válik. Pécsújfalusi Péchy Gábor hétszermélynök, királvi tanácsos 1753-ban vásárlás útján jut a várhoz, ami 1890-ben házasság révén kenül a Zichy család birtokába. 1945-ben állami tulajdonná válik 4000 kh birtokkal együtt.
A várba a kapubástyán keresztül jutunk be. A mai deszkahíd helyén egykor felvonóhíd állott. Áthaladva a kapunyíláson, baloldalt a mélyben van a nagy, négyágú pince, fölötte a csonka bástya, a tufába vájt kohó, a csatorna és az ülepítő medence. Jobbra, az alsó udvaron sziklába vágott cülöplyukrendszer valószínű egy földdel kitöltött kettős palánkfal maradványa. Az udvar végén sziklába vésett lépcsősor vezet a felső várba. Itt áll a déli torony, s benne a sziklába süllyesztve a száraz malom helye. A torony elött van a mély tömlöc, meg egy kijárat, amelyen át a sziklanyelv végében lévó kis megfigyelő bástyákhoz lehet kijutni. A déli bástyától balra az ötemeletes öreg torony képezi a vár legrégebbi részét. Kissé távolabb a 26 méter mély ciszterna, majd a palota, s a hasáb alakú lakótorony következik, mely utóbbi emeletén volt a várkápolna. A ciszterna eredetileg kútnak készült. Minthogy azonban a tufakő eleve megpecsételte aterv sorsát, kibélelték az üreget, vízgyűjtőként használták. A vizet a falu jobbágyai hordták fel szamárháton, aminek emlékét a várba vezető egyik út - Szamárút - máig is őrzi.
A vár alatt vannak a gabonás vermek. Ezeknek keskeny (65-70 cm) szájnyílása - melyen a kőből készült fedél ráillesztésére körbefutó hornyot helyeztek el - lefelé haladva kőcsögszerűen öblösödik, s mielött elérné a csaknem öt és fél m-es mélységet, középtájt bővül 370 cm-es legnagyobb átmérőjűre. A vermek belső oldalát gyengén vörösesbarnára égették, a sok apró lyuk - vasszegek helyei - valószínű a szalmabélés rögzítésére szolgált. Egyes adatközlők szerint a vermek főlött cseréptetős védőépületek álltak, amiket egy késöbbi nagy szélvihar lesodort.
A régi vár kibővítése Drugethek nevéhez fűződik. Neogótikus helyreállítása a XIX. század utolsó harmadában történt, amikor a bejáratokat, ablaknyílásokat csúcsívesre építették át, a kiszakadt falrészeket befalazták, a leomlottakat pedig felmagasították. A Thököly-féle inventárium szerint a várbirtokhoz tartozott Váralja, Újfalu, Arka, Alsóméra és Vilmány. A vár történelmi feltárását 1964-64-ben a Miskolci Hermann Ottó Múzeum, helyreállítását pedig az Országos Műemlékfelügyelőség végezte: előbbit K Végh Katalin, utóbbit pedig Koppány Tibor vezetésével.
A feltárás során fény derült a vár történetének sok, addig ismeretlen részletére. Megtudtuk például, hogy a sziklába faragott kohókat e Bebek család föltéterlezhetően hamis pénz verésére használta. Ez jelenti egyébként az országban a bronzgyártásnak hiteles ásatással feltárt eddig legkorábbi emlékét is.
Falai között megfordult Balassi Bálint, aki itt írta a Borivóknak című versét, de itt prédikált az akkor még katolikus Dévai Bíró Mátyás, a későbbi magyar Luther, s itt hirdetett igét Martinuzzi Fráter György is. Vécsey Jenő, a közeli Céce község szülötte szimfonikus költeményt írt Boldogkő váráról.


boldogkQ

fElkarEL qvezi a termESet ajAndEkakEnt boldogkQ vArAt, s az alatta meghUzOdA kis kqzsEget - boldogkQvAraljAt: a zemplEni-heGsEghez tartozO QrheG. CerAk, tQheG, Es e CodAs vidEket viGAzO, YyyBXXXYyy mEteres magoska fElkarELa. a kqrNEk legelsQ emlEke - eG kb. XY milliO Eves megkqvwlt tengeri Ciga - a falu felsO vEgEbQl kerwlt elq, de az AsatAsok sorAn fellelt naG meNNisEgW kQeSkQz- Es CerEpdarabok-, no meg a tqbb SAz kQpenge eG-eG valamikori telepwlEmaradvAN heLEn mind mind arra utalnak, hoG az eGkor hatalmas erdQsEgek, SEltQl vEdett vqlGek, a bQvizW forrAsok Es patakok kinAlta kedvezQ termESeti adottsAgok kqzE SIvesen telepwlt mAr az Qsember is. a kqrNEk legrEgebbi meghatArozott kultUrAja - a herZa rEti, arka fqlqtt - XYyyyMYyB Eves.
maga a vAr feltEtelezhetQen a tatArdUlAs utAn Epwlt. elsQ okleveles emlItEse MyyBVXXXyy-bOl valO. neve - volt castrum, boldua, bulduakev, boldogkev, bodOkheQ, bOdokQ, vEgWl boldogkQ vAra lett - a nEphaGomAN eG bodO nevW aSalOmestertQl SArmaztatja, aki yyyy. bElAt menekItette meg az wldqzQ tatArok elQl. mint erQditmEN, a kassai utat Es a hemAd vqlGEt vEdte.
mint a legtqbb maGarorSAgi vArnak, boldogkQ vArAnak is meglehetQsen hANatott volt a sorsa, mEgha tAvol is esett a naG hadiutaktOl. mint kirALi vArat, tqbbSQr eladomANoztAk, kEsQbb zAlogba tettEk,vaG eladtAk, volt kereStelQ ajAndEk is, Es nem eGSer CerEltEk el hol zalai birtokErt, hol tqbb tqbb mAs vArral eGwtt nAndorfehErvArErt, vaG EppensEggel Gula vArAErt. a hOdoltsAg idejEn a tqrqkqk amhet pasAt SahadItottAk ki vele maGar fogsAgbOl. tulajdonosai kqzqtt volt tiba ispAn, yyyy. lASlO, az aba nembEli armAdE Es rObert kAroL.
kAroL rObert az anjou pArti drugetheknek ajAndEkozta, majd brankoviC GqrG Serb fejedelem, tomori GqrG, Es felvAltva kqvetkezik hol SapoLai jAnos, hol pedig ferdinAnd kirAL MYBXXX-ban martinuzzi frAter GqrG birtokolja, akitQl a bebek CalAdhoz kerwl. SelepCENi GqrG eStergomi Ersek tulajdonAban kESwl el elsq Izben a vAr rESletes qSSeIrAsa. a bUjdosO kurucok MYyBVXXyyyy-ben megostromoljAk. sikertelenwl. thqkqL imre MYyBVXXXyy-ben elfoglalja: az Q paranCAra kESItik el a vAr mAsodSori rESletes qSSeIrAsAt. MYyyBy-ben a CASAriak felrobbantottAk, ami Altal lakhatatlannA vAlik. pECUjfalusi pEchi gAbor hEtSermELnqk, kirAlvi tanACos MYyyBVyyy-ban vAsArlAs UtjAn jut a vArhoz, ami MYyyyBVXXXX-ben hAzassAg rEvEn kenwl a zichi CalAd birtokAba. MYyyyyBXXXXY-ben Allami tulajdonnA vAlik yyyyM kh birtokkal eGwtt.
a vArba a kapubAsTAn kereStwl jutunk be. a mai deSkahId heLEn eGkor felvonOhId Allott. Athaladva a kapuNIlAson, baloldalt a mELben van a naG, nEGAgU pince, fqlqtte a Conka bAsTa, a tufAba vAjt kohO, a Catorna Es az wlepItQ medence. jobbra, az alsO udvaron SiklAba vAgott cwlqpLukrendSer valOSInW eG fqlddel kitqltqtt kettQs palAnkfal maradvANa. az udvar vEgEn SiklAba vEsett lEpCQsor vezet a felsQ vArba. itt All a dEli toroN, s benne a SiklAba swLLeStve a SAraz malom heLe. a toroN elqtt van a mEL tqmlqc, meg eG kijArat, ameLen At a SiklaNelv vEgEben lEvO kis megfiGelQ bAsTAkhoz lehet kijutni. a dEli bAsTAtOl balra az qtemeletes qreg toroN kEpezi a vAr legrEgebbi rESEt. kissE tAvolabb a XXYy mEter mEL ciSterna, majd a palota, s a hasAb alakU lakOtoroN kqvetkezik, meL utObbi emeletEn volt a vArkApolna. a ciSterna eredetileg kUtnak kESwlt. minthoG azonban a tufakQ eleve megpeCEtelte aterv sorsAt, kibEleltEk az wreget, vIzGWjtQkEnt haSnAltAk. a vizet a falu jobbAGai hordtAk fel SamArhAton, aminek emlEkEt a vArba vezetQ eGik Ut - SamArUt - mAig is Qrzi.
a vAr alatt vannak a gabonAs vermek. ezeknek keskeN (VXY-VXX cm) SAjNIlAsa - meLen a kQbQl kESwlt fedEl rAilleStEsEre kqrbefutO horNot heLeztek el - lefelE haladva kQCqgSerWen qblqsqdik, s mielqtt elErnE a Caknem qt Es fEl m-es mELsEget, kqzEptAjt bQvwl yyyBVXX cm-es legnaGobb AtmErQjWre. a vermek belsQ oldalAt GengEn vqrqsesbarnAra EgettEk, a sok aprO Luk - vasSegek heLei - valOSInW a SalmabElEs rqgzItEsEre SolgAlt. eGes adatkqzlQk Serint a vermek fQlqtt CerEptetQs vEdQEpwletek Alltak, amiket eG kEsqbbi naG SElvihar lesodort.
a rEgi vAr kibQvItEse drugethek nevEhez fWzQdik. neogOtikus heLreAllItAsa a XYyyyy. SAzad utolsO harmadAban tqrtEnt, amikor a bejAratokat, ablakNIlAsokat CUCIvesre EpItettEk At, a kiSakadt falrESeket befalaztAk, a leomlottakat pedig felmagasItottAk. a thqkqL-fEle inventArium Serint a vArbirtokhoz tartozott vAralja, Ujfalu, arka, alsOmEra Es vilmAN. a vAr tqrtEnelmi feltArAsAt MYyyyyBVXyyyy-VXyyyy-ben a miskolci hermann ottO mUzeum, heLreAllItAsAt pedig az orSAgos mWemlEkfelwGelQsEg vEgezte: elQbbit k vEgh katalin, utObbit pedig koppAN tibor vezetEsEvel.
a rEgi vAr kibQvItEse drugethek nevEhez fWzQdik. neogOtikus heLreAllItAsa a XYyyyy. SAzad utolsO harmadAban tqrtEnt, amikor a bejAratokat, ablakNIlAsokat CUCIvesre EpItettEk At, a kiSakadt falrESeket befalaztAk, a leomlottakat pedig felmagasItottAk. a thqkqli-fEle inventArium Serint a vArbirtokhoz tartozott vAralja, Ujfalu, arka, alsOmEra Es vilmAN. a vAr tqrtEnelmi feltArAsAt MYyyyyBVXyyyy-VXyyyy-ben a miskolci hermann ottO mUzeum, heLreAllItAsAt pedig az orSAgos mWemlEkfelwGelQsEg vEgezte: elQbbit k vEgh katalin, utObbit pedig koppAN tibor vezetEsEvel.
falai kqzqtt megfordult balassi bAlint, aki itt Irta a borivOknak cImW versEt, de itt prEdikAlt az akkor mEg katolikus dEvai bIrO mATAs, a kEsQbbi maGar luther, s itt hirdetett igEt martinuzzi frAter GqrG is. vECei jenQ, a kqzeli cEce kqzsEg Swlqtte Simfonikus kqltemENt Irt boldogkQ vArArOl.
; ;