Buják

A XIII. század második felében királyi várként épült. 1315-ben Csák Máté Károly Róbert elleni lázadása idején Csák Máté parancsára Ibur fia István megostromolta a várat, de egy felmentő sereg szétverte az ostromlókat, vezéreit pedig elfogta. A XIV. század második felében egy ideig (1386-tól) a Garai család birtokában volt a vár, de a család kihalása után visszaszállt az uralkodóra. 1424-ben Luxemburgi Zsigmond király a közeli Szandavárral együtt feleségének adományozta. Zsigmond halála után Borbála ellenszegült Albert új királynak, aki ezért 1439-ben elkobozta tőle a várat és Báthory István országbírónak adományozta. Albert még ebben az évben meghalt és polgárháború tört ki az utódlásért. A cseh huszita Jan Zsizska 1440-es években megtámadta a várat, de nem tudta bevenni.
Az 1540-es években a törökök elfoglalták a környező várakat, ezért Buják fontos végvárrá vált. 1546-ban országgyűlési határozat rendelkezett a megerősítéséről, amit a Báthory család végre is hajtott. Ekkor (1550 körül) épült a külső fal, a kör alakú bástya és a kaputorony is. 1550-ben Kapitán György hollókői várkapitány és Hubiár aga Szanda török parancsnoka híres párbajt vívott a bujáki vár alatti mezőn.
A megerősített védelmi rendszer ellenére 1552-ben a törökök könnyedén elfoglalták az őrség egy részének éjszakai elmenekülése miatt, de csak kis létszámú helyőrséget telepítettek Bujákra mivel a többi környékbeli várnak nagyobb stratégiai jelentősége volt. 1593-ben a tizenöt éves háború idején szadbadult fel Fülek várának eleste után a török védők reménytelennek ítélték helyzetüket és elmenekültek, ezért Bothory István harc nélkül vonulhatott be. A Báthori család kihaltával a Várday család és Bosnyák Tamás füleki kapitány birtokába jutott. 1604-ben a vár védői megnyitották a kaput Bocskai István erdélyi fejedelem elött, 1606-ban ismét Habsburg kézre került.
1663-ban a törökök egy utolsó északmagyarországi hadjáratuk során újból elfoglalták és 50 főnyi őrséget helyeztek el a várban. Néhány hónap múlva Balassa Imre gyarmati kapitány vezetésével magyar csapatok foglalták vissza a várat. A kapitány a közeli hegyekben úgy mozgatta a seregét, hogy a törökök azt hitték, nagy túlerővel állnak szemben. Végül a szabad eltávozás fejéban átadták a várat. A magyarok a megállapodás ellenére Csécse mellett megtámadták a kivonulókat és legnagyobb részüket megölték. Emiatt még abban az évben Martuzán aga, hatvani parancsnok ostrom alá vette a várat, amelyet Berczely János várkapitány feladott, a szabad elvonulás feltételével. Most a törökök támadták meg az elvonulókat és mészárolták le legtöbbjüket. Ekkor még kijavították a várat a törökök, de néhány év múlva, valószínűleg 1666-ban felrobbantották. Többé nem volt katonai szerepe, azóta pusztuló rom.


bujAk

a Xyyy. SAzad mAsodik felEben kirALi vArkEnt Epwlt. MyyyBXY-ben CAk mAtE kAroL rObert elleni lAzadAsa idejEn CAk mAtE paranCAra ibur fia istvAn megostromolta a vArat, de eG felmentQ sereg SEtverte az ostromlOkat, vezEreit pedig elfogta. a Xyyyy. SAzad mAsodik felEben eG ideig (MyyyBVXXXYy-tOl) a garai CalAd birtokAban volt a vAr, de a CalAd kihalAsa utAn viSSaSAllt az uralkodOra. MyyyyBXXyyyy-ben lukSemburgi Zigmond kirAL a kqzeli SandavArral eGwtt felesEgEnek adomANozta. Zigmond halAla utAn borbAla ellenSegwlt albert Uj kirALnak, aki ezErt MyyyyBXXXYyyyy-ben elkobozta tQle a vArat Es bAthori istvAn orSAgbIrOnak adomANozta. albert mEg ebben az Evben meghalt Es polgArhAborU tqrt ki az utOdlAsErt. a Ceh huSita jan ZiZka MyyyyBXXXX-es Evekben megtAmadta a vArat, de nem tudta bevenni.
az MYBXXXX-es Evekben a tqrqkqk elfoglaltAk a kqrNezQ vArakat, ezErt bujAk fontos vEgvArrA vAlt. MYBXXXXYy-ban orSAgGWlEsi hatArozat rendelkezett a megerQsItEsErQl, amit a bAthori CalAd vEgre is hajtott. ekkor (MYBV kqrwl) Epwlt a kwlsQ fal, a kqr alakU bAsTa Es a kaputoroN is. MYBV-ben kapitAn GqrG hollOkQi vArkapitAN Es hubiAr aga Sanda tqrqk paranCnoka hIres pArbajt vIvott a bujAki vAr alatti mezQn.
a megerQsItett vEdelmi rendSer ellenEre MYBVyy-ben a tqrqkqk kqNNedEn elfoglaltAk az QrsEg eG rESEnek EjSakai elmenekwlEse miatt, de Cak kis lEtSAmU heLQrsEget telepItettek bujAkra mivel a tqbbi kqrNEkbeli vArnak naGobb stratEgiai jelentQsEge volt. MYBVXXXXyyy-ben a tizenqt Eves hAborU idejEn Sadbadult fel fwlek vArAnak eleste utAn a tqrqk vEdQk remENtelennek ItEltEk heLzetwket Es elmenekwltek, ezErt bothori istvAn harc nElkwl vonulhatott be. a bAthori CalAd kihaltAval a vArdai CalAd Es bosNAk tamAs fwleki kapitAN birtokAba jutott. MYyByyyy-ben a vAr vEdQi megNitottAk a kaput boCkai istvAn erdELi fejedelem elqtt, MYyBYy-ban ismEt habsburg kEzre kerwlt.
MYyBVXyyy-ban a tqrqkqk eG utolsO ESakmaGarorSAgi hadjAratuk sorAn UjbOl elfoglaltAk Es V fQNi QrsEget heLeztek el a vArban. nEhAN hOnap mUlva balassa imre Garmati kapitAN vezetEsEvel maGar Capatok foglaltAk viSSa a vArat. a kapitAN a kqzeli heGekben UG mozgatta a seregEt, hoG a tqrqkqk azt hittEk, naG tUlerQvel Allnak Semben. vEgwl a Sabad eltAvozAs fejEban AtadtAk a vArat. a maGarok a megAllapodAs ellenEre CECe mellett megtAmadtAk a kivonulOkat Es legnaGobb rESwket megqltEk. emiatt mEg abban az Evben martuzAn aga, hatvani paranCnok ostrom alA vette a vArat, ameLet berczeL jAnos vArkapitAN feladott, a Sabad elvonulAs feltEtelEvel. most a tqrqkqk tAmadtAk meg az elvonulOkat Es mESAroltAk le legtqbbjwket. ekkor mEg kijavItottAk a vArat a tqrqkqk, de nEhAN Ev mUlva, valOSInWleg MYyBVXYy-ban felrobbantottAk. tqbbE nem volt katonai Serepe, azOta puStulO rom.
; ;