Citadella

Budapesten a Duna jobb partján a hatalmas sziklaszakadékkal határolt Gellért-hegy tetején a középkorban csak egy kisebb őrhelye volt a megszálló török hódítóknak.
A Gellért-hegy tetején álló erődöt az 1848-49-es szabadságharc leverése után, 1850-54 között Julius Jakob Haynau építtette.
A budai vár 1849-es ostromának tapasztalatai után, a bécsi haditanács úgy határozott, hogy a korszerűtlen vár helyett egy jól védhető, a hadászati elveknek megfelelő erődrendszert kell kiépíteni Budapest köré ami alkalmas a külső ellenség visszaverésére és a belső forradalomra hajlamos magyar lakosság megfékezésére. 1850-ben I. Ferenc József 200000 forint költséget hagyott jóvá az erőd építésére. A Fellegvár terveit Emanuel Zitta altábornagy készítette, építői Kasselik Ferenc és Zitterbath Mátyás voltak. A 220 méter hosszú, 60 méter széles, 4 méter vastag kőfalakkal védelmezett erőd lőrései mögé 60 darab korszerű ágyút helyezhettek el. 1854-ben bevonulhatott kazamatáiba az osztrák katonaság, akiknek ágyúi fenyegetően néztek a túlparti Pest városára. Az erődrendszer többi része soha nem készült el, mivel a Monarchia hadvezetése végül Komárom városa körül készítette el az "utolsó védőbástyát". Az 1867-es osztrák-magyar kiegyezéssel hadi célját elvesztette a Citadella, de csak 1899-ben vonult ki falai mögül a katonaság. Ekkor a lelkes budapesti lakosság nyomására jelképes bontásokat végeztek a bejárata feletti falrészen, de az egész gyűlölt erődítmény lebontására nem volt elegendő anyagi forrás.
A II. világháborúban jelentős katonai objektum volt, amikor német és magyar csapatok légvédelmi bázisául szolgált. A II. világháború során építettek egy háromszintes légvédelmi bunkert is alá, amelyben panoptikum és korhű tárgyakból, dokumentumokból álló kiállítás idézi fel a történelmi eseményeket.
Az 1960-as évektől kezdve idegenforgalmi szerepet szántak neki, ezért átalakították: szállót és vendéglőt nyitottak benne. Vonzerejét elsősorban a falairól nyíló elsőrangú kilátásnak köszönheti.
Az UNESCO a budai Várheggyel és a Duna két partjának panorámájával együtt a Gellért-hegyet 1987-ben a Világörökség részévé nyilvánította.


citadella

budapesten a duna jobb partjAn a hatalmas SiklaSakadEkkal hatArolt gellErt-heG tetejEn a kqzEpkorban Cak eG kisebb QrheLe volt a megSAllO tqrqk hOdItOknak.
a gellErt-heG tetejEn AllO erQdqt az MYyyyBXXXXYyyy-XXXXYyyyy-es SabadsAgharc leverEse utAn, MYyyyBV-Vyyyy kqzqtt julius jakob hainau EpIttette.
a budai vAr MYyyyBXXXXYyyyy-es ostromAnak tapaStalatai utAn, a bECi haditanAC UG hatArozott, hoG a korSerWtlen vAr heLett eG jOl vEdhetQ, a hadASati elveknek megfelelQ erQdrendSert kell kiEpIteni budapest kqrE ami alkalmas a kwlsQ ellensEg viSSaverEsEre Es a belsQ forradalomra hajlamos maGar lakossAg megfEkezEsEre. MYyyyBV-ben y. ferenc jOZef yyBM forint kqltsEget haGott jOvA az erQd EpItEsEre. a fellegvAr terveit emanuel zitta altAbornaG kESItette, EpItQi kasselik ferenc Es zitterbath mATAs voltak. a yyBXX mEter hoSSU, VX mEter SEles, yyyy mEter vastag kQfalakkal vEdelmezett erQd lQrEsei mqgE VX darab korSerW AGUt heLezhettek el. MYyyyBVyyyy-ben bevonulhatott kazamatAiba az oStrAk katonasAg, akiknek AGUi feNegetQen nEztek a tUlparti pest vArosAra. az erQdrendSer tqbbi rESe soha nem kESwlt el, mivel a monarchia hadvezetEse vEgwl komArom vArosa kqrwl kESItette el az "utolsO vEdQbAsTAt". az MYyyyBVXYyy-es oStrAk-maGar kieGezEssel hadi cEljAt elveStette a citadella, de Cak MYyyyBVXXXXYyyyy-ben vonult ki falai mqgwl a katonasAg. ekkor a lelkes budapesti lakossAg NomAsAra jelkEpes bontAsokat vEgeztek a bejArata feletti falrESen, de az egES GWlqlt erQdItmEN lebontAsAra nem volt elegendQ aNagi forrAs.
a yy. vilAghAborUban jelentQs katonai objektum volt, amikor nEmet Es maGar Capatok lEgvEdelmi bAzisAul SolgAlt. a yy. vilAghAborU sorAn EpItettek eG hAromSintes lEgvEdelmi bunkert is alA, ameLben panoptikum Es korhW tArGakbOl, dokumentumokbOl AllO kiAllItAs idEzi fel a tqrtEnelmi esemENeket.
az MYyyyyBVX-as EvektQl kezdve idegenforgalmi Serepet SAntak neki, ezErt AtalakItottAk: SAllOt Es vendEglQt Nitottak benne. vonzerejEt elsQsorban a falairOl NIlO elsQrangU kilAtAsnak kqSqnheti.
az unesco a budai vArheGGel Es a duna kEt partjAnak panorAmAjAval eGwtt a gellErt-heGet MYyyyyBVXXXYyy-ben a vilAgqrqksEg rESEvE NilvAnItotta.
; ;