Csákánydoroszló-Magyarbüks Várdomb

A Nagycsákány mezőváros és Rábadoroszló egyesüléséből 1939-ben keletkezett Csákánydoroszlótól kb. 4 kilométerre északnyugatra a Strém-patakot délről kísérő magaslat egy délnyugat-északkelet irányú nyúlványán az elpusztult Magyarbüks falu feletti Várdombon található az Árpád-kori kisvár. A magaslaton a vártól kb. 450 méterre délkeletre egy erdészház található, ami Nagycsákán felől (8-as útról) aszfaltúton megközelíthető. A területet jól áttekinthető bükkös erdő borítja.
Csákány és Doroszló települések az Árpád-kor kezdeti századaiban keletkeztek. Csákány területén ősidők óta éltek emberek, északra az erdőben őskori halomsírokat találtak. Csákányt először 1248-ban terra Chacan néven említik a vasvári káptalan oklevelében. A területen a későbbiekben több falu is keletkezett, Magyarbüks, Németbüks, Taródfa, Bésfa, Kemesmál, valamint Doroszló. Doroszlót 1388-ban Dorozlouchakana, 1471-ban Dorozlo, 1493-ban Dorozlofalwa néven említik. Magyarbükköst 1375-től említik okiratok Bykus néven, 1482-ben pedig említést tesznek Magyarbükkös malmáról is. 1921-től a trianoni békeszerződés következtében Magyarbükkösnél a Strém-patak mentén húzódik az országhatár. A második világháborúig a magyarok és az osztrákok közösen használták a malmot. A vasfüggöny kiépítésekor Magyarbükkös lakosait kitelepítették vagy önként elköltöztek, a házak nagyobb részét lerombolták.
Az Árpád-kori kisvár története nem ismert. A vár nagyjából ovális alakú, hegyes aljú árokkal körülvett erődítmény. Belső területének hossza 30, szélessége 20 méter, északkelet felé kissé lejt.


CAkANdoroSlO-maGarbwks vArdomb

a naGCAkAN mezQvAros Es rAbadoroSlO eGeswlEsEbQl MYyyyyBXXXYyyyy-ben keletkezett CAkANdoroSlOtOl kb. yyyy kilomEterre ESakNugatra a strEm-patakot dElrQl kIsErQ magaslat eG dElNugat-ESakkelet irANU NUlvANAn az elpuStult maGarbwks falu feletti vArdombon talAlhatO az ArpAd-kori kisvAr. a magaslaton a vArtOl kb. yyyyBV mEterre dElkeletre eG erdEShAz talAlhatO, ami naGCAkAn felQl (Yyyy-as UtrOl) aSfaltUton megkqzelIthetQ. a terwletet jOl AttekinthetQ bwkkqs erdQ borItja.
CAkAN Es doroSlO telepwlEsek az ArpAd-kor kezdeti SAzadaiban keletkeztek. CAkAN terwletEn QsidQk Ota Eltek emberek, ESakra az erdQben Qskori halomsIrokat talAltak. CAkANt elQSqr MyyBXXXXYyyy-ban terra chacan nEven emlItik a vasvAri kAptalan oklevelEben. a terwleten a kEsQbbiekben tqbb falu is keletkezett, maGarbwks, nEmetbwks, tarOdfa, bEsfa, kemesmAl, valamint doroSlO. doroSlOt MyyyBVXXXYyyy-ban dorozlouchakana, MyyyyBVXXy-ban dorozlo, MyyyyBVXXXXyyy-ban dorozlofalva nEven emlItik. maGarbwkkqst MyyyBVXXY-tQl emlItik okiratok bikus nEven, MyyyyBVXXXyy-ben pedig emlItEst teSnek maGarbwkkqs malmArOl is. MYyyyyBXXy-tQl a trianoni bEkeSerzQdEs kqvetkeztEben maGarbwkkqsnEl a strEm-patak mentEn hUzOdik az orSAghatAr. a mAsodik vilAghAborUig a maGarok Es az oStrAkok kqzqsen haSnAltAk a malmot. a vasfwggqN kiEpItEsekor maGarbwkkqs lakosait kitelepItettEk vaG qnkEnt elkqltqztek, a hAzak naGobb rESEt leromboltAk.
az ArpAd-kori kisvAr tqrtEnete nem ismert. a vAr naGjAbOl ovAlis alakU, heGes aljU Arokkal kqrwlvett erQdItmEN. belsQ terwletEnek hoSSa XXX, SElessEge XX mEter, ESakkelet felE kissE lejt.
; ;