Csalavár (Debrői vár)

A Tarna-patak völgyében, a később elpusztult Csal falu határában, a mai Aldebrő területén épült, egy homokdombon. Ma a Vár utcától délre egy nagy mélyedés látható a vár helyén. A XVIII- XIX. században a vár köveit elhordták. A homokdombot kitermelték és a vár melletti mocsaras területet töltötték fel vele.
Debrey Imre halálával kihalt az itt birtokos nagy múltú Aba nembéli Debrey család egyenes ága. A birtok a Rozgonyiakra szállt. A Rozgonyiak megyebéli javaik védelmére Debrő mellett várat emeltek. Mátyás király parancsára 1461. július 19-én beiktatták Rozgonyi Sebestyént a vár és tartozékainak birtokába. A XV. század v égén Rozgonyi István eladta a várát Kanizsai Györgynek. II. Ulászló a hűtlenségbe esett Kanizsai birtokait köztük Debrőt is Bakócz Tamás egri püspöknek adta, aki elcserélte a várat Bélteky Drágffy Bertalan erdélyi vajdával.
1514 júniusában egy Márton nevű pap Debrő és Eger között nagy parasztsereget táboroztatott, majd június 5-9 között a Bebek János vezette, négy megyéből összegyűlt nemesi sereget szétverte. A győztes paraszthadak Debrő vára ellen vonultak. Azonban már a tábor hírére megindult Bornemissza János budai várnagy ezerkétszáz lovassal Eger felé. A korábban szétvert nemesi sereg is újra összeállt, de most már a debrei birtokos, Drágffy János vezetésével. Az ütközetre 1514. június 15-25. között nagy valószínűséggel június 20 vagy 21-én. Drágffy és a budai várnagy harcedzett katonáival megerősített nemesi serege szétverte a várat ostromló hétezer fős paraszthadat. A paraszthad maradékainak egy része Pásztó felé vonult el, ahol újabb vereséget szenvedett.
1518-ban a vármegyében ezidőtájt megtelepedett Perényi Imre vette meg a várat nyolcezer aranyforintért és fia, Perényi Péter is a tulajdonosok között volt. Debrőt 1537-ben Országh László hevesi főispán kapta adományba, de kiskorú fia helyett is a Perényiek kezelték birtokait. 1552-ben a török Eger felé vonulásakor lerombolta a várat. A török meg sem próbált a várba helyőrséget telepíteni, ami arra utal, hogy az ostrom rendkívül sokat árthatott a várnak.
A XVIII. század elején romjait még látták, a következő század második felében már csak néhány kődarab volt a helyszínen. 1956-ban a vár helyén XIV–XVI. századi kerámiatöredékeket gyűjtöttek. A vár utca egyik telkének kerítése alatt falmaradványok láthatók, az udvarba pedig begörgettek egy vár területén talált nagy faragott követ.


CalavAr (debrQi vAr)

a tarna-patak vqlGEben, a kEsQbb elpuStult Cal falu hatArAban, a mai aldebrQ terwletEn Epwlt, eG homokdombon. ma a vAr utcAtOl dElre eG naG mELedEs lAthatO a vAr heLEn. a XYyyy- XYyyyy. SAzadban a vAr kqveit elhordtAk. a homokdombot kitermeltEk Es a vAr melletti moCaras terwletet tqltqttEk fel vele.
debrei imre halAlAval kihalt az itt birtokos naG mUltU aba nembEli debrei CalAd eGenes Aga. a birtok a rozgoNiakra SAllt. a rozgoNiak meGebEli javaik vEdelmEre debrQ mellett vArat emeltek. mATAs kirAL paranCAra MyyyyBVXy. jUlius XYyyyy-En beiktattAk rozgoNi sebesTEnt a vAr Es tartozEkainak birtokAba. a XY. SAzad v EgEn rozgoNi istvAn eladta a vArAt kaniZai GqrGnek. yy. ulASlO a hWtlensEgbe esett kaniZai birtokait kqztwk debrQt is bakOcz tamAs egri pwspqknek adta, aki elCerElte a vArat bElteki drAgffi bertalan erdELi vajdAval.
MYBXyyyy jUniusAban eG mArton nevW pap debrQ Es eger kqzqtt naG paraStsereget tAboroztatott, majd jUnius Y-Yyyyy kqzqtt a bebek jAnos vezette, nEG meGEbQl qSSeGWlt nemesi sereget SEtverte. a GQztes paraSthadak debrQ vAra ellen vonultak. azonban mAr a tAbor hIrEre megindult bornemiSSa jAnos budai vArnaG ezerkEtSAz lovassal eger felE. a korAbban SEtvert nemesi sereg is Ujra qSSeAllt, de most mAr a debrei birtokos, drAgffi jAnos vezetEsEvel. az wtkqzetre MYBXyyyy. jUnius XY-XXY. kqzqtt naG valOSInWsEggel jUnius XX vaG XXy-En. drAgffi Es a budai vArnaG harcedzett katonAival megerQsItett nemesi serege SEtverte a vArat ostromlO hEtezer fQs paraSthadat. a paraSthad maradEkainak eG rESe pAStO felE vonult el, ahol Ujabb veresEget Senvedett.
MYBXYyyy-ban a vArmeGEben ezidQtAjt megtelepedett perENi imre vette meg a vArat Nolcezer araNforintErt Es fia, perENi pEter is a tulajdonosok kqzqtt volt. debrQt MYBXXXYyy-ben orSAgh lASlO hevesi fQispAn kapta adomANba, de kiskorU fia heLett is a perENiek kezeltEk birtokait. MYBVyy-ben a tqrqk eger felE vonulAsakor lerombolta a vArat. a tqrqk meg sem prObAlt a vArba heLQrsEget telepIteni, ami arra utal, hoG az ostrom rendkIvwl sokat Arthatott a vArnak.
a XYyyy. SAzad elejEn romjait mEg lAttAk, a kqvetkezQ SAzad mAsodik felEben mAr Cak nEhAN kQdarab volt a heLSInen. MYyyyyBVYy-ban a vAr heLEn kSiv–kSvi. SAzadi kerAmiatqredEkeket GWjtqttek. a vAr utca eGik telkEnek kerItEse alatt falmaradvANok lAthatOk, az udvarba pedig begqrgettek eG vAr terwletEn talAlt naG faragott kqvet.
; ;