Cserépvár

Cserépvár romjait közvetlenül Cserépváralja község felett, keletre magasodó kúp alakú hegy tetején találjuk. A felső vár hossza 35, szélessége 14 méter, ehhez csatlakozik a délnyugati oldalon valamivel lejjebb a közel azonos méretű alsó vár. A két részes várat több méterrel lejjebb terasz (betemetődött árok) veszi körbe, melynek két rövid szakaszán, külső sánc is megfigyelhető. A vár délnyugati aljában, a sánctól 20 méterrel kezdődően 12 nagy, körte alakú gabonásverem mélyed a tufakőzetbe - mélységük 4,5-9,5 méter, átmérőjük 3-6,5 méter. Ezeket egy 1568. évi leltár is említi.
A fennmaradt oklevelek szerint Cserépvárat viszonylag későn emelték, az addigra sorsára hagyott Gerennavár pótlására. 1387-től Luxemburgi Zsigmond király birtoka, 1424-től Borbála királyné zálogbirtoka. Borbála királyné 1431-ben Rozgonyi Istvánnak adta zálogba. 1437-ben Zsigmond király Frankussói Justnak és Szomszédvári Henriknek zálogosította el. 1441-ben Erzsébet királyné visszaváltotta. 1443-ban I. Ulászló király berzeviczi Pohárnok Istvánnak adományozza. Mátyás király 1458-ban a vár felét, majd 1462-ben Pohárnok István halála után az egész birtokot Rozgonyi Sebestyénnek adományozta. 1500-ban Rozgonyi János fia István Héderváry Lőrincznek zálogosította el. 1523-ban Rozgonyi István halála után a Báthory tulajdonába került. 1555-57 között az egri püspök birtoka, ebben az időben a török többször is elfoglalta, de megtartani nem tudta.
Az egri vár 1596. évi eleste után Cserépvár is török kézre került. 1687-ben ostrommal szabadították fel a császári csapatok. 1697-ben helyreállították, 1703-ban itt tartották fogva a kurucok Telekessy György egri püspököt. A vár valószínűleg a Rákóczi-szabadságharc idején pusztult el. 1711-ben L'Huillier Ferenc egri várkapitány megvásárolta a várat és köveiből a vár alatt kastélyt építtetett. A vár megmaradt részeit egy ideig még raktárként használták.
Napjainkban egy régészcsapat értő módon vallatja területét, hogy megismerhessük a kicsiny erősség elfeledett históriáját.


CerEpvAr

CerEpvAr romjait kqzvetlenwl CerEpvAralja kqzsEg felett, keletre magasodO kUp alakU heG tetejEn talAljuk. a felsQ vAr hoSSa XXXY, SElessEge Xyyyy mEter, ehhez Catlakozik a dElNugati oldalon valamivel lejjebb a kqzel azonos mEretW alsO vAr. a kEt rESes vArat tqbb mEterrel lejjebb teraS (betemetQdqtt Arok) veSi kqrbe, meLnek kEt rqvid SakaSAn, kwlsQ sAnc is megfiGelhetQ. a vAr dElNugati aljAban, a sAnctOl XX mEterrel kezdQdQen Xyy naG, kqrte alakU gabonAsverem mELed a tufakQzetbe - mELsEgwk yyyy+Y\X-Yyyyy+Y\X mEter, AtmErQjwk yyy-Yy+Y\X mEter. ezeket eG MYBVXYyyy. Evi leltAr is emlIti.
a fennmaradt oklevelek Serint CerEpvArat viSoNlag kEsQn emeltEk, az addigra sorsAra haGott gerennavAr pOtlAsAra. MyyyBVXXXYyy-tQl lukSemburgi Zigmond kirAL birtoka, MyyyyBXXyyyy-tQl borbAla kirALnE zAlogbirtoka. borbAla kirALnE MyyyyBXXXy-ben rozgoNi istvAnnak adta zAlogba. MyyyyBXXXYyy-ben Zigmond kirAL frankussOi justnak Es SomSEdvAri henriknek zAlogosItotta el. MyyyyBXXXXy-ben erZEbet kirALnE viSSavAltotta. MyyyyBXXXXyyy-ban y. ulASlO kirAL berzeviczi pohArnok istvAnnak adomANozza. mATAs kirAL MyyyyBVYyyy-ban a vAr felEt, majd MyyyyBVXyy-ben pohArnok istvAn halAla utAn az egES birtokot rozgoNi sebesTEnnek adomANozta. MYB-ban rozgoNi jAnos fia istvAn hEdervAri lQrincznek zAlogosItotta el. MYBXXyyy-ban rozgoNi istvAn halAla utAn a bAthori tulajdonAba kerwlt. MYBVY-VYyy kqzqtt az egri pwspqk birtoka, ebben az idQben a tqrqk tqbbSqr is elfoglalta, de megtartani nem tudta.
az egri vAr MYBVXXXXYy. Evi eleste utAn CerEpvAr is tqrqk kEzre kerwlt. MYyBVXXXYyy-ben ostrommal SabadItottAk fel a CASAri Capatok. MYyBVXXXXYyy-ben heLreAllItottAk, MYyyByyy-ban itt tartottAk fogva a kurucok telekessi GqrG egri pwspqkqt. a vAr valOSInWleg a rAkOczi-SabadsAgharc idejEn puStult el. MYyyBXy-ben l'huillier ferenc egri vArkapitAN megvAsArolta a vArat Es kqveibQl a vAr alatt kastELt EpIttetett. a vAr megmaradt rESeit eG ideig mEg raktArkEnt haSnAltAk.
napjainkban eG rEgESCapat ErtQ mOdon vallatja terwletEt, hoG megismerhesswk a kiCiN erQssEg elfeledett histOriAjAt.
; ;