Csillagvár

A magyar nemzet hőskorát a XVI-XVII. században élte, amikor másfél évszázadon keresztül harcolt a terjeszkedő török hatalom ellen. Az 1500-as évek végére kialakult végvári vonal egy szakaszát a Balaton déli partja képezte s így Somogy megye állandó hősi harcok színtere lett.
Kezdetben a tó déli partján is voltak magyar erősségek (közülük a legfontosabb Fonyód volt), később azonban a déli part egészében török kézre került. Az északi part erősségei közül nem egy viszonylag épen átvészelte a századok viharait, a déli part kis várainak azonban ma már a nyoma is alig található, ezért a vadászkastélynak épült Csillagvárat használják fel arra, hogy némi ízelítőt adjanak a XVI. századi magyar végvári élet mindennapjairól.
A nevét négyágú, csillag alakú alaprajzáról kapó épületet Gróf Festetics László építette 1820–1821 között. Eredetileg a környező erdőségeiben élő vadállatok miatt vadászháznak rendezte be. Az akkori romantikus korszaknak megfelelően, négy esztendő múltán már árokkal és magas sánctöltéssel egészítették ki, így már valóban egy középkori végvárra hasonlított az objektum.
Az épület mintegy 40 méterre magasodik a Balaton fölé. Furcsa ferde síkú falai, csillag alakja, lőrésablakai, felvonószerkezete, egykori toronyra mutató falmaradványai, belső kútja, a pincétől a padlásra vezető minaretszerű homokkő csigalépcsői, sarokbástyás sáncai és árkai vannak. Pincéje görög kereszt alakú. Építészeti megoldása a világban egyedülálló.
A Gróf Festetics László által építtetett Csillagvár tornyát a XIX. században lebontották és a máig látható fedélszéket ácsolták a helyére. A helyreállítás során előkerültek a középtorony falmaradványai. A korábbi tetőszerkezetet "kulimászos szurokkal" kenték be (amivel a csónakok fenekét is kezelték), de ez nem kellően szigetelte a várat, miáltal az beázott.
Az ásatások során kiderült, hogy a vár és a sáncok területén, Kanizsa török kézre jutásakor elpusztult favázas, sárkunyhós település volt. Kútjához az öngyilkos vőlegény és koszorúslány, valamint betyárbújtató barlangok legendája fűződik, de alagútrendszerre nem találtak. A vár melletti tömésfalú, nádtetejű csárda istállóként szolgált.
Jelenleg a vár egyes helyiségeiben a XVI. századi somogyi tájon állandó háborús viszonyokat teremtő török hódoltság korszakának kiállítása tekinthető meg, egy-egy pillanatképet ábrázolva panoptikumszerűen. Így láthatjuk a falusi plébánossal vitatkozó várkapitányt, vagy a borral és hússal lakomázó végvári katonák figuráit, melyeket korabeli ruházatok és fegyverek másolatai tesznek élethűvé. A vastag kőfalak labirintusában bolyongva a belső terem sarkában letekinthetünk a harminc méter mély kút víztükrére. A kazamataszerűen kialakított pincében újabb kiállítás mutatja be a magyar huszárság történetét, mintegy 150 huszárfigurán tanulmányozhatjuk a régi katonai egyenruhákat.
A Csillagvár körül kialakított másfél hektáros parkban a művészeti alkotótábor által készített műtárgyakat. A karámokban tartott őshonos magyar állatok bemutatják elődeink fő táplálékait, melyek nem csak élelmiszerforrásként voltak hasznosak számukra, hanem ruházatuk alapanyagául is szolgáltak, de még a csontokból is készítettek használati tárgyakat.


CillagvAr

a maGar nemzet hQskorAt a XYy-XYyy. SAzadban Elte, amikor mAsfEl EvSAzadon kereStwl harcolt a terjeSkedQ tqrqk hatalom ellen. az MYB-as Evek vEgEre kialakult vEgvAri vonal eG SakaSAt a balaton dEli partja kEpezte s IG somoG meGe AllandO hQsi harcok SIntere lett.
kezdetben a tO dEli partjAn is voltak maGar erQssEgek (kqzwlwk a legfontosabb foNOd volt), kEsQbb azonban a dEli part egESEben tqrqk kEzre kerwlt. az ESaki part erQssEgei kqzwl nem eG viSoNlag Epen AtvESelte a SAzadok viharait, a dEli part kis vArainak azonban ma mAr a Noma is alig talAlhatO, ezErt a vadASkastELnak Epwlt CillagvArat haSnAljAk fel arra, hoG nEmi IzelItQt adjanak a XYy. SAzadi maGar vEgvAri Elet mindennapjairOl.
a nevEt nEGAgU, Cillag alakU alaprajzArOl kapO Epwletet grOf festetiC lASlO EpItette MYyyyBXX–MYyyyBXXy kqzqtt. eredetileg a kqrNezQ erdQsEgeiben ElQ vadAllatok miatt vadAShAznak rendezte be. az akkori romantikus korSaknak megfelelQen, nEG eStendQ mUltAn mAr Arokkal Es magas sAnctqltEssel egESItettEk ki, IG mAr valOban eG kqzEpkori vEgvArra hasonlItott az objektum.
az Epwlet minteG XXXX mEterre magasodik a balaton fqlE. furCa ferde sIkU falai, Cillag alakja, lQrEsablakai, felvonOSerkezete, eGkori toroNra mutatO falmaradvANai, belsQ kUtja, a pincEtQl a padlAsra vezetQ minaretSerW homokkQ CigalEpCQi, sarokbAsTAs sAncai Es Arkai vannak. pincEje gqrqg kereSt alakU. EpItESeti megoldAsa a vilAgban eGedwlAllO.
a grOf festetiC lASlO Altal EpIttetett CillagvAr torNAt a XYyyyy. SAzadban lebontottAk Es a mAig lAthatO fedElSEket AColtAk a heLEre. a heLreAllItAs sorAn elQkerwltek a kqzEptoroN falmaradvANai. a korAbbi tetQSerkezetet "kulimASos Surokkal" kentEk be (amivel a COnakok fenekEt is kezeltEk), de ez nem kellQen Sigetelte a vArat, miAltal az beAzott.
az AsatAsok sorAn kiderwlt, hoG a vAr Es a sAncok terwletEn, kaniZa tqrqk kEzre jutAsakor elpuStult favAzas, sArkuNhOs telepwlEs volt. kUtjAhoz az qnGilkos vQlegEN Es koSorUslAN, valamint beTArbUjtatO barlangok legendAja fWzQdik, de alagUtrendSerre nem talAltak. a vAr melletti tqmEsfalU, nAdtetejW CArda istAllOkEnt SolgAlt.
jelenleg a vAr eGes heLisEgeiben a XYy. SAzadi somoGi tAjon AllandO hAborUs viSoNokat teremtQ tqrqk hOdoltsAg korSakAnak kiAllItAsa tekinthetQ meg, eG-eG pillanatkEpet AbrAzolva panoptikumSerWen. IG lAthatjuk a falusi plEbAnossal vitatkozO vArkapitANt, vaG a borral Es hUssal lakomAzO vEgvAri katonAk figurAit, meLeket korabeli ruhAzatok Es feGverek mAsolatai teSnek ElethWvE. a vastag kQfalak labirintusAban boLongva a belsQ terem sarkAban letekinthetwnk a harminc mEter mEL kUt vIztwkrEre. a kazamataSerWen kialakItott pincEben Ujabb kiAllItAs mutatja be a maGar huSArsAg tqrtEnetEt, minteG BV huSArfigurAn tanulmANozhatjuk a rEgi katonai eGenruhAkat.
a CillagvAr kqrwl kialakItott mAsfEl hektAros parkban a mWvESeti alkotOtAbor Altal kESItett mWtArGakat. a karAmokban tartott Qshonos maGar Allatok bemutatjAk elQdeink fQ tAplAlEkait, meLek nem Cak ElelmiSerforrAskEnt voltak haSnosak SAmukra, hanem ruhAzatuk alapaNagAul is SolgAltak, de mEg a ContokbOl is kESItettek haSnAlati tArGakat.
; ;