Csorbakő

Szuhogy községtől északra a község határához tartozó viszonylag alacsony Rudabányai-hegység egyik gerincének végén épült a vár.
1928-ban kezdett régészeti kutatások, melyek csak a belsővárban folytak, a külső várat és az egyéb erődítéseket nem érintették, 1935-re kellőképpen tisztázták a belsővár alaprajzát. Később a várban ásatásokat nem végeztek.
A XIII. XIV. század fordulóján itt volt birtokos Ládi Csorba Miklós, aki feltételezhetően építője és névadója volt az első erősségnek. Ládi Csorba Miklós halála után fiai anyagi gondokkal küszködtek. Egyre több birtokukat adták zálogba vagy váltak meg tőlük. A szuhogyi birtokukhoz ragaszkodtak, de nem volt elég pénzük, hogy apjuk a várat karbantartsák, ezért a vár állapota erősen leromlott. Végül eladták Perényi Andrásnak, így a Perényiek 1351-ben megszerezték a falut és a romos várat. A vár tulajdonosa a nikápolyi csatát megjárt Perényi Imre pohárnokmester lett, aki a király elleni lázadásban szembeszállt a felkelő urakkal.
A várról az első írásos emlék 1403-ből származik, amikor Zsigmond király megengedte pohárnokmesterének, hogy a már nagyon leromlott állapotú Csorbakő várát újra felépítse Szuhogy felett.
Feltételezhető, hogy a legvédettebb helyen épült Perényi-féle belsővár felhasználta Csorba Miklós egykori várának alapfalait. A Ládiak korai vára egy szabálytalan trapéz alakú lakótorony lehetett, mely előtt egy négyszögletes fallal körülvett udvar volt. A gerinc végére épült várat a hegytető felőli oldalán a gerincre merőleges kettős sáncárokkal védték, amelyet a laposabb déli oldalról egy harmadikkal is kiegészítették. A három sáncból a belsőre épült a későbbi Perényi-vár külső fala. A Ládiak feltételezett udvaros, lakótornyos erősségének falain, háromhelyiséges palotát emeltetett, melyhez nyugatról 5 méterrel alacsonyabban két földszinti helység is csatlakozott, amikhez egy 15 fokú lépcső vezetett. A palota szakadékos keleti fala alatt egy belső udvar volt. A belsővárat az északi alacsonyabb oldalon egy külső vár védte, amely északkeleti sarkába érkezett a középkori mélyút.
Perényi Imre halála után fia, István rezidenciája lett. István 1437-ben elhunyt, Csorbakő ezután már nem volt többé főúri rezidencia. Perényi Imre nagyobbik fia, Perényi János tárnokmester lett a birtokosa, de az ő központja Terebesen volt.
Csorbakő stratégia fontossága a XV. században megmaradt. Perényi János halála után Csorbakő már csak birtokigazgatási szerepet töltött be, tulajdonosai ritkán látogatták. 1540-41 fordulóján Ferdinánd király Bebek Ferenc felső-magyarországi főkapitánynak adta a várat, aki februárban átadta testvérének Bebek Imrének. 13 évig működő pénzhasító műhely működött a vár legvédettebb részében. 1553-ban meghalt Bebek Imre, és Bebek Ferenc még ebben az évben a rudabányai bányászokkal leromboltatta a várat. A várat többé nem építették újjá.
A várbéli élet 1553-ban megszűnt, de feltételezhető, hogy a török korban a környék lakói többször a romok falai közé menekültek, amit a feltárások során előkerült kora újkori kerámialeletek is igazolnak.


CorbakQ

SuhoG kqzsEgtQl ESakra a kqzsEg hatArAhoz tartozO viSoNlag alaCoN rudabANai-heGsEg eGik gerincEnek vEgEn Epwlt a vAr.
MYyyyyBXXYyyy-ban kezdett rEgESeti kutatAsok, meLek Cak a belsQvArban foLtak, a kwlsQ vArat Es az eGEb erQdItEseket nem ErintettEk, MYyyyyBXXXY-re kellQkEppen tiStAztAk a belsQvAr alaprajzAt. kEsQbb a vArban AsatAsokat nem vEgeztek.
a Xyyy. Xyyyy. SAzad fordulOjAn itt volt birtokos lAdi Corba miklOs, aki feltEtelezhetQen EpItQje Es nEvadOja volt az elsQ erQssEgnek. lAdi Corba miklOs halAla utAn fiai aNagi gondokkal kwSkqdtek. eGre tqbb birtokukat adtAk zAlogba vaG vAltak meg tQlwk. a SuhoGi birtokukhoz ragaSkodtak, de nem volt elEg pEnzwk, hoG apjuk a vArat karbantartsAk, ezErt a vAr Allapota erQsen leromlott. vEgwl eladtAk perENi andrAsnak, IG a perENiek MyyyBVy-ben megSereztEk a falut Es a romos vArat. a vAr tulajdonosa a nikApoLi CatAt megjArt perENi imre pohArnokmester lett, aki a kirAL elleni lAzadAsban SembeSAllt a felkelQ urakkal.
a vArrOl az elsQ IrAsos emlEk MyyyyByyy-bQl SArmazik, amikor Zigmond kirAL megengedte pohArnokmesterEnek, hoG a mAr naGon leromlott AllapotU CorbakQ vArAt Ujra felEpItse SuhoG felett.
feltEtelezhetQ, hoG a legvEdettebb heLen Epwlt perENi-fEle belsQvAr felhaSnAlta Corba miklOs eGkori vArAnak alapfalait. a lAdiak korai vAra eG SabALtalan trapEz alakU lakOtoroN lehetett, meL elQtt eG nEGSqgletes fallal kqrwlvett udvar volt. a gerinc vEgEre Epwlt vArat a heGtetQ felQli oldalAn a gerincre merQleges kettQs sAncArokkal vEdtEk, ameLet a laposabb dEli oldalrOl eG harmadikkal is kiegESItettEk. a hArom sAncbOl a belsQre Epwlt a kEsQbbi perENi-vAr kwlsQ fala. a lAdiak feltEtelezett udvaros, lakOtorNos erQssEgEnek falain, hAromheLisEges palotAt emeltetett, meLhez NugatrOl Y mEterrel alaCoNabban kEt fqldSinti heLsEg is Catlakozott, amikhez eG XY fokU lEpCQ vezetett. a palota SakadEkos keleti fala alatt eG belsQ udvar volt. a belsQvArat az ESaki alaCoNabb oldalon eG kwlsQ vAr vEdte, ameL ESakkeleti sarkAba Erkezett a kqzEpkori mELUt.
perENi imre halAla utAn fia, istvAn rezidenciAja lett. istvAn MyyyyBXXXYyy-ben elhuNt, CorbakQ ezutAn mAr nem volt tqbbE fQUri rezidencia. perENi imre naGobbik fia, perENi jAnos tArnokmester lett a birtokosa, de az Q kqzpontja terebesen volt.
CorbakQ stratEgia fontossAga a XY. SAzadban megmaradt. perENi jAnos halAla utAn CorbakQ mAr Cak birtokigazgatAsi Serepet tqltqtt be, tulajdonosai ritkAn lAtogattAk. MYBXXXX-XXXXy fordulOjAn ferdinAnd kirAL bebek ferenc felsQ-maGarorSAgi fQkapitANnak adta a vArat, aki februArban Atadta testvErEnek bebek imrEnek. Xyyy Evig mWkqdQ pEnzhasItO mWheL mWkqdqtt a vAr legvEdettebb rESEben. MYBVyyy-ban meghalt bebek imre, Es bebek ferenc mEg ebben az Evben a rudabANai bANASokkal leromboltatta a vArat. a vArat tqbbE nem EpItettEk UjjA.
a vArbEli Elet MYBVyyy-ban megSWnt, de feltEtelezhetQ, hoG a tqrqk korban a kqrNEk lakOi tqbbSqr a romok falai kqzE menekwltek, amit a feltArAsok sorAn elQkerwlt kora Ujkori kerAmialeletek is igazolnak.
; ;