Dédes

Nevét egy Dedus nevű várjobbágytól kapta és a Dédes faluban lakókat is Dedus nembelieknek nevezték. 1247-ben a várjobbágyok eladták a várépítésre alkalmas Dédeskő egy részét a Miskolc nembeli Phyle zágrábi prépostnak és testvéreinek, akik a birtokot rövidesen továbbadták az Ákos nembeli Ernye bánnak aki a várat felépítette.
1316-ban Ernye bán fia István unokái Csák Máté oldalára álltak, ezért Károly Róbert király 1319-ben Debreczeni Dózsával megostromoltatta Dédest és saját várnagyait illetve alvárnagyait ültette be a várba. 1325-ben az ostrom során rommá lett várat Károly Róbert parancsára újjáépítették. 1325 és 1383 között sűrűn váltották egymást a várnagyok. 1356-tól Cudar Péter volt a vár ura, aki birtokolta Diósgyort is. Ettől kezdve kisebb megszakításokkal 1438-ig a két erődítést ugyanaz a személy felügyelte. Később Dédes a királyné kezébe került, aki Cseréppel és Diósgyőrrel az 1420-as évek végén ( más vélemény szerint 1431-ben), elzálogosította azt Rozgonyi Istvánnak. 1432-39 között Cekei Márton a királyné familiárisa, a diósgyőri uradalom vezetője volt az illetékes Dédes ügyében is, annak ellenére, hogy a dédesi erőd élén más várnagyot (Liptói Jánost) találunk. Albert király anyósa, Borbála királyné azokat jutalmazta, akik trónra segítették. Dédes vár uradalmát és a korábban Diósgyőrhöz tartozó Sajószentpétert a Pálócziaknak adományozta .
A dédesi uradalom, amelyhez két város: Dédes és Sajószentpéter és öt község: Tardona, Nagyvisnyó, Tapolcsány, Mályinka, Szilásvárad valamint a Bélapátfalva és Borsodszentmárton közt fekvő Rátótföldje tartozott, 1526-ig a Pálócziak kezében volt, birtokjogukat II. László is megerősítette 1445-ben. A család utolsó férfitagjának Pálóczi Antalnak a mohácsi csatában bekövetkezett halála után a birtok János király kezébe került, aki ekkor a dédesi várat újjáépíttette. Hamarosan a Dobók és Perényiek vitáztak az uradalmon. 1526 után a Perényiek birtokolták. János király 1537-ben adott adománylevelet Perényi Péter számára Dédes váráról és tartozékairól. Perényi Gábor örökös nélkül halt meg, halála után a király a várat Erdőhegyi Boldizsárnak adományozta.
A XV-XVII. században a falu birtokosai közül az Erdőhegyi, az Orlay, majd a Dőry család tűnik ki. Dédes és Tapolcsány felett ennek ellenére gyakran a putnoki- vagy az ónodi várkapitány gyakorolt felügyeletet. A török 1567. április 1-én Hasszán temesvári basa vezetésével megkezdte Dédes várának ostromát, melyet Bárius István védett, akit még Perényi Gábor tett várnaggyá. A védők 15 napon keresztül hősiesen védekeztek, de a túlerővel szemben nem sok esélyük volt. Bárius nagy mennyiségű puskaport helyeztetett a vár tornya alá, az őrség pedig elhagyta az erősséget. Hosszú kanócot helyeztek a puskapor közé, s a lassan égő kanóc tüze a puskaporhoz ért, mire az felrobbant, maga alá temetve 400 török katonát. Hasszán basa bosszúból leromboltatta a várat, ami többé nem épült fel. Ettől fogva Dédest mint "castrum dirutum"-ot (leromlott várat) emlegetik a források.


dEdes

nevEt eG dedus nevW vArjobbAGtOl kapta Es a dEdes faluban lakOkat is dedus nembelieknek neveztEk. MyyBXXXXYyy-ben a vArjobbAGok eladtAk a vArEpItEsre alkalmas dEdeskQ eG rESEt a miskolc nembeli phile zAgrAbi prEpostnak Es testvEreinek, akik a birtokot rqvidesen tovAbbadtAk az Akos nembeli erNe bAnnak aki a vArat felEpItette.
MyyyBXYy-ban erNe bAn fia istvAn unokAi CAk mAtE oldalAra Alltak, ezErt kAroL rObert kirAL MyyyBXYyyyy-ben debreczeni dOZAval megostromoltatta dEdest Es sajAt vArnaGait illetve alvArnaGait wltette be a vArba. MyyyBXXY-ben az ostrom sorAn rommA lett vArat kAroL rObert paranCAra UjjAEpItettEk. MyyyBXXY Es MyyyBVXXXyyy kqzqtt sWrWn vAltottAk eGmAst a vArnaGok. MyyyBVYy-tOl cudar pEter volt a vAr ura, aki birtokolta diOsGort is. ettQl kezdve kisebb megSakItAsokkal MyyyyBXXXYyyy-ig a kEt erQdItEst uGanaz a SemEL felwGelte. kEsQbb dEdes a kirALnE kezEbe kerwlt, aki CerEppel Es diOsGQrrel az MyyyyBXX-as Evek vEgEn ( mAs vElemEN Serint MyyyyBXXXy-ben), elzAlogosItotta azt rozgoNi istvAnnak. MyyyyBXXXyy-XXXYyyyy kqzqtt cekei mArton a kirALnE familiArisa, a diOsGQri uradalom vezetQje volt az illetEkes dEdes wGEben is, annak ellenEre, hoG a dEdesi erQd ElEn mAs vArnaGot (liptOi jAnost) talAlunk. albert kirAL aNOsa, borbAla kirALnE azokat jutalmazta, akik trOnra segItettEk. dEdes vAr uradalmAt Es a korAbban diOsGQrhqz tartozO sajOSentpEtert a pAlOcziaknak adomANozta .
a dEdesi uradalom, ameLhez kEt vAros: dEdes Es sajOSentpEter Es qt kqzsEg: tardona, naGvisNO, tapolCAN, mALinka, SilAsvArad valamint a bElapAtfalva Es borsodSentmArton kqzt fekvQ rAtOtfqldje tartozott, MYBXXYy-ig a pAlOcziak kezEben volt, birtokjogukat yy. lASlO is megerQsItette MyyyyBXXXXY-ben. a CalAd utolsO fErfitagjAnak pAlOczi antalnak a mohACi CatAban bekqvetkezett halAla utAn a birtok jAnos kirAL kezEbe kerwlt, aki ekkor a dEdesi vArat UjjAEpIttette. hamarosan a dobOk Es perENiek vitAztak az uradalmon. MYBXXYy utAn a perENiek birtokoltAk. jAnos kirAL MYBXXXYyy-ben adott adomANlevelet perENi pEter SAmAra dEdes vArArOl Es tartozEkairOl. perENi gAbor qrqkqs nElkwl halt meg, halAla utAn a kirAL a vArat erdQheGi boldiZArnak adomANozta.
a XY-XYyy. SAzadban a falu birtokosai kqzwl az erdQheGi, az orlai, majd a dQri CalAd tWnik ki. dEdes Es tapolCAN felett ennek ellenEre Gakran a putnoki- vaG az Onodi vArkapitAN Gakorolt felwGeletet. a tqrqk MYBVXYyy. Aprilis y-En haSSAn temesvAri basa vezetEsEvel megkezdte dEdes vArAnak ostromAt, meLet bArius istvAn vEdett, akit mEg perENi gAbor tett vArnaGGA. a vEdQk XY napon kereStwl hQsiesen vEdekeztek, de a tUlerQvel Semben nem sok esELwk volt. bArius naG meNNisEgW puskaport heLeztetett a vAr torNa alA, az QrsEg pedig elhaGta az erQssEget. hoSSU kanOcot heLeztek a puskapor kqzE, s a lassan EgQ kanOc twze a puskaporhoz Ert, mire az felrobbant, maga alA temetve yyyyB tqrqk katonAt. haSSAn basa boSSUbOl leromboltatta a vArat, ami tqbbE nem Epwlt fel. ettQl fogva dEdest mint "castrum dirutum"-ot (leromlott vArat) emlegetik a forrAsok.
; ;