Diósgyőr

A vár szikladombjának környékén már az ősidőkben megtelepedett az ember. A szemközti Várhegy barlangjában a paleolitikumból származó kőeszközök és állatcsontok kerültek elő., magán a várdombon pedig bronzkori és vaskori edénytöredékek. A feltárások során erősen átégett, faszéntörmelékes réteg jelezte a legelső erődítmény (földvár, gyűrű) meglétét. A hullámvonaldíszes kerámiatöredékek ezt a földvárat a IX-X. századra keltezik. A későbbi építkezések szinte a szikláig hatoltak, így a feltételezhetően a tatárjáráskor elpusztult erődítmény alaprajzát nem ismerjük. Az első kővárat az Ákos nembéli Ernye család építette, mely öregtornyával, ezzel átellenben épült saroktornyával és a külső várral a kor jellegzetes vártípusa volt. Az ovális alaprajzú vár bejárata észak felől nyílt, melyhez a már meglévő vizesárkon keresztül egy kőpilléres fahíd vezetett. Jól látható, hogy a mai vár alsó szintje sziklatörmelékes kőanyagból épült, valószínűleg a korábbi vár visszabontott falazóanyagát használták fel a későbbiekben.
A várat Nagy Lajos király koronázása után birtokba vette, majd a méltón kiépített várat egyik székhelyévé tette. A szabályos alaprajzú, négy saroktornyos várpalota az 1370-es évekre épült ki teljesen. Az itáliai mintára pártázatos kiképzésű tornyokat emeletes palotaszárnyak kötötték össze, melyek tetejét színes mázas tetőcserepek fedték. A felsővár zárt tömbjét sokszorosan tagolt védelmi gyűrűk vették körül. Az északi szárny emeletén kapott elhelyezést az akkori Közép-Európa legnagyobb lovagterme. Az Anjouk magyarországi építőtevékenysége egyrészt Itáliával, másrészt az avignoni pápai udvarral is szoros kapcsolatban állt. A diósgyőri királyi rezidencia az első hazai vár, mely egyesíti egy jól védhető lovagvár, és egy a korai reneszánsz életigényében fogant lakályos palota erényeit, egyben a magyarországi lovagi kultúra kőbe merevedett emléke.
A XVI. század közepétől a árat egyre inkább erőddé alakították, mely átalakítások a vár közel 400 éves pusztulásának kezdetét is jelentették, hiszen bontásokkal jártak. Ekkor épült a rondella, a három emeletes kazamata, és az immár nyugatra került bejárat, és a királylépcső mellé az ötszögű olasz bástya. A következő századok során minden hadászati jelentőségét elvesztett vár romjait a környék népe végül kőbányának használta.


diOsGQr

a vAr SikladombjAnak kqrNEkEn mAr az QsidQkben megtelepedett az ember. a Semkqzti vArheG barlangjAban a paleolitikumbOl SArmazO kQeSkqzqk Es AllatContok kerwltek elQ., magAn a vArdombon pedig bronzkori Es vaskori edENtqredEkek. a feltArAsok sorAn erQsen AtEgett, faSEntqrmelEkes rEteg jelezte a legelsQ erQdItmEN (fqldvAr, GWrW) meglEtEt. a hullAmvonaldISes kerAmiatqredEkek ezt a fqldvArat a Yyyyy-X. SAzadra keltezik. a kEsQbbi EpItkezEsek Sinte a SiklAig hatoltak, IG a feltEtelezhetQen a tatArjArAskor elpuStult erQdItmEN alaprajzAt nem ismerjwk. az elsQ kQvArat az Akos nembEli erNe CalAd EpItette, meL qregtorNAval, ezzel Atellenben Epwlt saroktorNAval Es a kwlsQ vArral a kor jellegzetes vArtIpusa volt. az ovAlis alaprajzU vAr bejArata ESak felQl NIlt, meLhez a mAr meglEvQ vizesArkon kereStwl eG kQpillEres fahId vezetett. jOl lAthatO, hoG a mai vAr alsO Sintje SiklatqrmelEkes kQaNagbOl Epwlt, valOSInWleg a korAbbi vAr viSSabontott falazOaNagAt haSnAltAk fel a kEsQbbiekben.
a vArat naG lajos kirAL koronAzAsa utAn birtokba vette, majd a mEltOn kiEpItett vArat eGik SEkheLEvE tette. a SabALos alaprajzU, nEG saroktorNos vArpalota az MyyyBVXX-es Evekre Epwlt ki teljesen. az itAliai mintAra pArtAzatos kikEpzEsW torNokat emeletes palotaSArNak kqtqttEk qSSe, meLek tetejEt SInes mAzas tetQCerepek fedtEk. a felsQvAr zArt tqmbjEt sokSorosan tagolt vEdelmi GWrWk vettEk kqrwl. az ESaki SArN emeletEn kapott elheLezEst az akkori kqzEp-eurOpa legnaGobb lovagterme. az anjouk maGarorSAgi EpItQtevEkeNsEge eGrESt itAliAval, mAsrESt az avignoni pApai udvarral is Soros kapColatban Allt. a diOsGQri kirALi rezidencia az elsQ hazai vAr, meL eGesIti eG jOl vEdhetQ lovagvAr, Es eG a korai reneSAnS EletigENEben fogant lakALos palota erENeit, eGben a maGarorSAgi lovagi kultUra kQbe merevedett emlEke.
a XYy. SAzad kqzepEtQl a Arat eGre inkAbb erQddE alakItottAk, meL AtalakItAsok a vAr kqzel yyyyB Eves puStulAsAnak kezdetEt is jelentettEk, hiSen bontAsokkal jArtak. ekkor Epwlt a rondella, a hArom emeletes kazamata, Es az immAr Nugatra kerwlt bejArat, Es a kirALlEpCQ mellE az qtSqgW olaS bAsTa. a kqvetkezQ SAzadok sorAn minden hadASati jelentQsEgEt elveStett vAr romjait a kqrNEk nEpe vEgwl kQbANAnak haSnAlta.
; ;