Dömös királyi palota és prépostság

A festői Dunakanyar dunántúli része, a hajdani Pilis-erdőnek nevezett terület, a mai Visegrádi-hegység az Árpád-házi királyok birtoka volt, ahol számtalan várat vadászkastélyt, palotát építettek. A dömösi palota a magyar királyok kedvelt tartózkodási helye volt. A XI. században már meglévő palota és közvetlen mellette épített templom romja Dömös nyugati végén a domboldalon elterülő temető fölött található.
Dömös királyi birtoklását és az Árpád-házi királyokkal való szoros kapcsolatát több olyan adatból is ismerjük, amelyek bizonyítják, hogy az Árpád-család igen sok esetben tartózkodott Dömösön vagy annak környékén.
Első adatunk a Képes Krónikában maradt fenn erről az időről. Az 1063. év eseményeinél a következők olvashatók: "... A Jámbor I. Béla király ezután betöltve uralkodásának harmadik évét, királyi jószágán, Dömösön összezúzódott beomló trónján..." Béla király ekkor egy várható német támadás visszaverésére készülődve tartott itt országgyűlést. A sebesült I. Béla királyt a nyugati határok felé felvonuló csapatai után vitték, amikor meghalt. A Dömös nevének és az itt álló királyi palota legkorábbi - eredetiben fennmaradt - írott emlékét I. (Szent) László királynak egy 1079-ben kelt oklevele őrizte meg. Ebben az évben I. László király a németek elleni hadjáratra készülődve tartózkodott a dömösi palotában.
A XI. század végén a királyi palota hercegi tulajdonba került. A XII. század elején jelentős események színhelye lett Dömös. A korábbi királyi kastély mellett prépostságot és káptalant alapított Könyves Kálmán király testvére, Álmos herceg, aki a palotájának egy részét is a prépostság rendelkezésére bocsátotta. Az 1107-ben Szent Margit tiszteletére alapított dömösi prépostság felszentelésén, amit a Képes Krónika képekben is megörökített, az öccsével folytonos trónviszályáról híres király, Könyves Kálmán is részt vett. Ezután a palotabeliek megvádolták Álmos herceget, hogy kelepcét készít elő a király ellen, hogy megölje a királyt a monostor területén. A király haragjában el akarta fogatni Álmos herceget, de a püspök és más főemberek tudták, hogy ez hamisság és csak a herceg ellenségei találták ki. Végül a király nem fogatta el a Álmost, de többé nem bízott benne, szabadon engedte, de kísérőket adott mellé. Amikor Álmos herceg vadászatra indult a Bakonyba, sólyma Csór mellett varjút fogott. A két madár küzdelmében Álmos a saját sorsát látva, megkérdezte kísérőit: "...Mi lenne, ha a varjú megesküdne a sólyomnak, hogy nem károg többé, ha elbocsátja?..." A kísérők jelentették e szavakat a királynak, Álmos pedig megszökve tőlük Passauba futott a német császárhoz - segítségért bátyja ellen. "...Az Úr 1113-ik évében a császár hatalmas sereget mozgósított Álmos herceg érdekében és a Magyarország határára jött, hogy tárgyaljon a királlyal és békét szerezzen köztük, ez meg is történt..." - írja tovább a krónikás. A békekötés után a király mégis elfogatta Álmost és fiát Béla herceget és megvakított őket. Ezután "...Álmos herceget Dömösre vitték a saját monostorába." Amikor Kálmán király a halálát érezte közeledni, hogy fiának biztosítsa a trónt, elküldte Both fiát, Benedeket Dömösre, hogy fogja el és ölje meg a herceget. "...Amikor aztán Benedek odaért, a herceg a monostor előtt ült és siratta fájdalmát. Mikor meghallotta a lovasok siető közeledését, megérezte lelkében, hogy veszedelem fenyegeti és bevitette magát a monostorba és kezével megfogta Szűz Szent Margit oltárát, hogy Isten és a szentek tiszteletéből ne merészeljék elvonszolni onnan. De Benedek rátette szentségtörő kezét és erőszakosan elvonszolta az oltártól, melyet tartott. Közben a herceg kezéről lehorzsolódott a bőr és az oltárt vér szennyezte meg. A papok vigyáztak az egyház ajtajában és el akarták fogni; ő azonban megneszelte ezt, dühös szívvel kiment, ahogyan tudott és amikor elvágtatott, Pilis erdejében leesett a lóról, nyakát szegte és meghalt. Kutyái követték, azok falták fel húsát és csontjait... Fiát Bélát pedig a főemberek Magyarországon tartották, de titkon, a király dühe miatt." Könyves Kálmán fia II. István király később, mivel örököse nem volt, a megvakított Bélát tette meg utódául (1131-1141). Az ő uralkodása alatt Saul prépost idejében (1138) fejeződött be a prépostság építése, melyet azután II. (Vak) Béla király gazdag adományokkal látott el. Az adományozás tényét királyi okmány örökítette meg az utókor számára. Az adománylevél 95 falut, 1332 szolgát (név szerint), 138 szőlőt, régi mesterségeket, termékeket, földrajzi neveket stb. sorol fel, s ezzel Árpád-kori történelmünk és gazdaságtörténetünk egyik fontos forrása.
1242-ben a monostort valószínűleg felégették a tatárok, de rövid időn belül újjáépülhetett.
Prépostjainak egész sorát ismerjük középkori oklevelekből. Kiemelkedő közülük a Churlai nemzetségből származó Fülöp, aki 1246-ban IV. Béla király feleségének, Mária királynénak volt kancellárja.
1295-ben VIII. Bonifác pápa az egyházi fegyelem meglazulása miatt a dömösi prépostságot az esztergomi érsek felügyelete alá rendelte.
Egy 1298-as oklevélből tudjuk, hogy a Dunának az Ipoly torkolata és a Leustách-sziget közti részén a vizahalászat joga is a prépostságé volt.
1321. december 8-án a fellázadt visegrádi várőrség támadása után teljesen elpusztult és lakatlanná vált a monostor.
A XIV. századi prépostok némelyike kiváló tudós ember volt, akik hamarosan magasabb pozícióba kerültek. Mások nevét erőszakos tetteik miatt örökítették meg. Márton prépost ellen, aki 1329-1357 között töltötte be a dömösi préposti tisztet, például 1342-ben VI. Kelemen pápa vizsgálatot rendelt el erőszakos tetteinek kivizsgálására. Egy 1347-ben kelt oklevelén fennmaradt a pecsétje is, amin Szent Margit alakja látható. Felirata: "S(igillum) Martini, prepositi ecclesia Dymisiensis"
A XV. századi prépostok közül Rozgonyi Péterből később veszprémi püspök lett. Zsigmond király is megfordult Dömösön és eltörölte a prépostságot és a Benedek-rendi szerzetesek apátságává alakíttatta (1433-1455). A szerzetesek elfoglalták Dömöst, de rövidesen 1446-ban lemondtak az apátságukról és elköltöztek. A megüresedett apátságot ismét prépostsággá alakították át, élére Hunyadi János kormányzó egyik kedvelt emberét, Hosszuaszai Bothos István esztergomi kanonokot, királyi kancellárt, szenttamási prépostot nevezték ki.
1501-ben VI. Sándor pápa a nyitrai püspökséghez csatolta, s az egyesítésről szóló okmányt 1503. október 3-án III. Pius pápa is megerősített. Ezután a nyitrai püspökök lettek egyúttal a dömösi prépostok is.
A prépostság díszes épületeit már 1526-ban, Buda elfoglalása után feléghette a török. Végleges pusztulása Visegrád és Esztergom elfoglalása után (1543) következhetett be. A falu a török korban is lakott volt, amit az 1570. évi török adóösszeírás is igazol.
A XVIII. század elején a használhatatlan romokat a lakosság építkezésekhez kezdte széthordani. A maradványok sorsát a plébániatemplom építése pecsételte meg. 1733-1744 között gróf Erdődy Ádám nyitrai püspök, dömösi prépost a romok köveiből építteti fel barokk stílusban a község mai templomát.
A hajdani kéttornyú, háromhajós, félköríves szentélyekkel záródó román stílusú templomnak, valamint a déli oldalán álló egykori királyi kastély, és a prépostság épületének napjainkra csak alapfalai maradtak meg. A templom megemelt szentélye alatti altemplom azonban fennmaradt viszonylagos épségben. A területen 1970-es években Gerevich László régész végzett ásatást. A rommaradványok és a korábban már múzeumokba szállított kőfaragványok lehetővé tették az altemplom hiteles helyreállítását.


dqmqs kirALi palota Es prEpostsAg

a festQi dunakaNar dunAntUli rESe, a hajdani pilis-erdQnek nevezett terwlet, a mai visegrAdi-heGsEg az ArpAd-hAzi kirALok birtoka volt, ahol SAmtalan vArat vadASkastELt, palotAt EpItettek. a dqmqsi palota a maGar kirALok kedvelt tartOzkodAsi heLe volt. a Xy. SAzadban mAr meglEvQ palota Es kqzvetlen mellette EpItett templom romja dqmqs Nugati vEgEn a domboldalon elterwlQ temetQ fqlqtt talAlhatO.
dqmqs kirALi birtoklAsAt Es az ArpAd-hAzi kirALokkal valO Soros kapColatAt tqbb oLan adatbOl is ismerjwk, ameLek bizoNItjAk, hoG az ArpAd-CalAd igen sok esetben tartOzkodott dqmqsqn vaG annak kqrNEkEn.
elsQ adatunk a kEpes krOnikAban maradt fenn errQl az idQrQl. az MVXyyy. Ev esemENeinEl a kqvetkezQk olvashatOk: "... a jAmbor y. bEla kirAL ezutAn betqltve uralkodAsAnak harmadik EvEt, kirALi jOSAgAn, dqmqsqn qSSezUzOdott beomlO trOnjAn..." bEla kirAL ekkor eG vArhatO nEmet tAmadAs viSSaverEsEre kESwlQdve tartott itt orSAgGWlEst. a sebeswlt y. bEla kirALt a Nugati hatArok felE felvonulO Capatai utAn vittEk, amikor meghalt. a dqmqs nevEnek Es az itt AllO kirALi palota legkorAbbi - eredetiben fennmaradt - Irott emlEkEt y. (Sent) lASlO kirALnak eG MVXXYyyyy-ben kelt oklevele Qrizte meg. ebben az Evben y. lASlO kirAL a nEmetek elleni hadjAratra kESwlQdve tartOzkodott a dqmqsi palotAban.
a Xy. SAzad vEgEn a kirALi palota hercegi tulajdonba kerwlt. a Xyy. SAzad elejEn jelentQs esemENek SInheLe lett dqmqs. a korAbbi kirALi kastEL mellett prEpostsAgot Es kAptalant alapItott kqNves kAlmAn kirAL testvEre, Almos herceg, aki a palotAjAnak eG rESEt is a prEpostsAg rendelkezEsEre boCAtotta. az MBYyy-ben Sent margit tiSteletEre alapItott dqmqsi prEpostsAg felSentelEsEn, amit a kEpes krOnika kEpekben is megqrqkItett, az qCCEvel foLtonos trOnviSALArOl hIres kirAL, kqNves kAlmAn is rESt vett. ezutAn a palotabeliek megvAdoltAk Almos herceget, hoG kelepcEt kESIt elQ a kirAL ellen, hoG megqlje a kirALt a monostor terwletEn. a kirAL haragjAban el akarta fogatni Almos herceget, de a pwspqk Es mAs fQemberek tudtAk, hoG ez hamissAg Es Cak a herceg ellensEgei talAltAk ki. vEgwl a kirAL nem fogatta el a Almost, de tqbbE nem bIzott benne, Sabadon engedte, de kIsErQket adott mellE. amikor Almos herceg vadASatra indult a bakoNba, sOLma COr mellett varjUt fogott. a kEt madAr kwzdelmEben Almos a sajAt sorsAt lAtva, megkErdezte kIsErQit: "...mi lenne, ha a varjU megeskwdne a sOLomnak, hoG nem kArog tqbbE, ha elboCAtja?..." a kIsErQk jelentettEk e Savakat a kirALnak, Almos pedig megSqkve tQlwk passauba futott a nEmet CASArhoz - segItsEgErt bATja ellen. "...az Ur MBXyyy-ik EvEben a CASAr hatalmas sereget mozgOsItott Almos herceg ErdekEben Es a maGarorSAg hatArAra jqtt, hoG tArGaljon a kirALLal Es bEkEt Serezzen kqztwk, ez meg is tqrtEnt..." - Irja tovAbb a krOnikAs. a bEkekqtEs utAn a kirAL mEgis elfogatta Almost Es fiAt bEla herceget Es megvakItott Qket. ezutAn "...Almos herceget dqmqsre vittEk a sajAt monostorAba." amikor kAlmAn kirAL a halAlAt Erezte kqzeledni, hoG fiAnak biztosItsa a trOnt, elkwldte both fiAt, benedeket dqmqsre, hoG fogja el Es qlje meg a herceget. "...amikor aztAn benedek odaErt, a herceg a monostor elQtt wlt Es siratta fAjdalmAt. mikor meghallotta a lovasok sietQ kqzeledEsEt, megErezte lelkEben, hoG veSedelem feNegeti Es bevitette magAt a monostorba Es kezEvel megfogta SWz Sent margit oltArAt, hoG isten Es a Sentek tiSteletEbQl ne merESeljEk elvonSolni onnan. de benedek rAtette SentsEgtqrQ kezEt Es erQSakosan elvonSolta az oltArtOl, meLet tartott. kqzben a herceg kezErQl lehorZolOdott a bQr Es az oltArt vEr SeNNezte meg. a papok viGAztak az eGhAz ajtajAban Es el akartAk fogni; Q azonban megneSelte ezt, dwhqs SIvvel kiment, ahoGan tudott Es amikor elvAgtatott, pilis erdejEben leesett a lOrOl, NakAt Segte Es meghalt. kuTAi kqvettEk, azok faltAk fel hUsAt Es Contjait... fiAt bElAt pedig a fQemberek maGarorSAgon tartottAk, de titkon, a kirAL dwhe miatt." kqNves kAlmAn fia yy. istvAn kirAL kEsQbb, mivel qrqkqse nem volt, a megvakItott bElAt tette meg utOdAul (MBXXXy-MBXXXXy). az Q uralkodAsa alatt saul prEpost idejEben (MBXXXYyyy) fejezQdqtt be a prEpostsAg EpItEse, meLet azutAn yy. (vak) bEla kirAL gazdag adomANokkal lAtott el. az adomANozAs tENEt kirALi okmAN qrqkItette meg az utOkor SAmAra. az adomANlevEl VXXXXY falut, MyyyBXXXyy SolgAt (nEv Serint), BXXXYyyy SQlQt, rEgi mestersEgeket, termEkeket, fqldrajzi neveket stb. sorol fel, s ezzel ArpAd-kori tqrtEnelmwnk Es gazdasAgtqrtEnetwnk eGik fontos forrAsa.
MyyBXXXXyy-ben a monostort valOSInWleg felEgettEk a tatArok, de rqvid idQn belwl UjjAEpwlhetett.
prEpostjainak egES sorAt ismerjwk kqzEpkori oklevelekbQl. kiemelkedQ kqzwlwk a churlai nemzetsEgbQl SArmazO fwlqp, aki MyyBXXXXYy-ban yyyy. bEla kirAL felesEgEnek, mAria kirALnEnak volt kancellArja.
MyyBVXXXXY-ben Yyyy. bonifAc pApa az eGhAzi feGelem meglazulAsa miatt a dqmqsi prEpostsAgot az eStergomi Ersek felwGelete alA rendelte.
eG MyyBVXXXXYyyy-as oklevElbQl tudjuk, hoG a dunAnak az ipoL torkolata Es a leustAch-Siget kqzti rESEn a vizahalASat joga is a prEpostsAgE volt.
MyyyBXXy. december Yyyy-An a fellAzadt visegrAdi vArQrsEg tAmadAsa utAn teljesen elpuStult Es lakatlannA vAlt a monostor.
a Xyyyy. SAzadi prEpostok nEmeLike kivAlO tudOs ember volt, akik hamarosan magasabb pozIciOba kerwltek. mAsok nevEt erQSakos tetteik miatt qrqkItettEk meg. mArton prEpost ellen, aki MyyyBXXYyyyy-MyyyBVYyy kqzqtt tqltqtte be a dqmqsi prEposti tiStet, pEldAul MyyyBXXXXyy-ben Yy. kelemen pApa viZgAlatot rendelt el erQSakos tetteinek kiviZgAlAsAra. eG MyyyBXXXXYyy-ben kelt oklevelEn fennmaradt a peCEtje is, amin Sent margit alakja lAthatO. felirata: "s(igillum) martini, prepositi ecclesia dimisiensis"
a XY. SAzadi prEpostok kqzwl rozgoNi pEterbQl kEsQbb veSprEmi pwspqk lett. Zigmond kirAL is megfordult dqmqsqn Es eltqrqlte a prEpostsAgot Es a benedek-rendi Serzetesek apAtsAgAvA alakIttatta (MyyyyBXXXyyy-MyyyyBVY). a Serzetesek elfoglaltAk dqmqst, de rqvidesen MyyyyBXXXXYy-ban lemondtak az apAtsAgukrOl Es elkqltqztek. a megwresedett apAtsAgot ismEt prEpostsAggA alakItottAk At, ElEre huNadi jAnos kormANzO eGik kedvelt emberEt, hoSSuaSai bothos istvAn eStergomi kanonokot, kirALi kancellArt, SenttamAsi prEpostot neveztEk ki.
MYBy-ben Yy. sAndor pApa a Nitrai pwspqksEghez Catolta, s az eGesItEsrQl SOlO okmANt MYByyy. oktOber yyy-An yyy. pius pApa is megerQsItett. ezutAn a Nitrai pwspqkqk lettek eGUttal a dqmqsi prEpostok is.
a prEpostsAg dISes Epwleteit mAr MYBXXYy-ban, buda elfoglalAsa utAn felEghette a tqrqk. vEgleges puStulAsa visegrAd Es eStergom elfoglalAsa utAn (MYBXXXXyyy) kqvetkezhetett be. a falu a tqrqk korban is lakott volt, amit az MYBVXX. Evi tqrqk adOqSSeIrAs is igazol.
a XYyyy. SAzad elejEn a haSnAlhatatlan romokat a lakossAg EpItkezEsekhez kezdte SEthordani. a maradvANok sorsAt a plEbAniatemplom EpItEse peCEtelte meg. MYyyBXXXyyy-MYyyBXXXXyyyy kqzqtt grOf erdQdi AdAm Nitrai pwspqk, dqmqsi prEpost a romok kqveibQl EpItteti fel barokk stIlusban a kqzsEg mai templomAt.
a hajdani kEttorNU, hAromhajOs, fElkqrIves SentELekkel zArOdO romAn stIlusU templomnak, valamint a dEli oldalAn AllO eGkori kirALi kastEL, Es a prEpostsAg EpwletEnek napjainkra Cak alapfalai maradtak meg. a templom megemelt SentELe alatti altemplom azonban fennmaradt viSoNlagos EpsEgben. a terwleten MYyyyyBVXX-es Evekben gerevich lASlO rEgES vEgzett AsatAst. a rommaradvANok Es a korAbban mAr mUzeumokba SAllItott kQfaragvANok lehetQvE tettEk az altemplom hiteles heLreAllItAsAt.
; ;