Drégelyvár

1275 körül építhették, építtetője a Hont-Pázmánd család lehetett. Első, fennmaradt okleveles említése 1285-ből származik, akkor Hont fia Demeter nemes úr lakta családjával és szolgaszemélyzetével. A vár birtokosai a 14. század elején kitört anarchikus belháborúban kénytelenek voltak meghódolni a nagyhatalmú Csák Máté oligarcha előtt. 1321 után, amikor Csák Máté szembekerült Károly Róberttel, elkobozták a várat és királyi birtok lett. 1390-ig királyi várnagy parancsolt benne.
Luxemburgi Zsigmond király 1390-ben az udvari köréhez tartozó Tari László főnemesnek adományozta, a trónra jutása idején vívott pártharcokban tanúsított hűséges szolgálataiért, később visszavásárolta tőlük. 1438-ban Pálóczy György esztergomi érsek tulajdonába került, aki fényesen berendezett vadászkastéllyá alakíttatta át a középkori erődítményt. Buda várának 1541-es török általi elfoglalása után megnőtt a hadászati jelentősége, az arany- és ezüstbányákkal rendelkező felvidéki németajkú városokat védelmezte. Csekély létszámú helyőrsége sokszor csapott össze a környékbeli falvakat fosztogató „pogány” lovasportyázókkal.
Miután a törökök 1543-ban Esztergomot elfoglalták Várdai Pál esztergomi érsek Drégelyre menekült és 1544-ben kinevezte a vár kapitányává Szondy Györgyöt, aki megpróbálta a katonai szempontból már elavult végvárat megerődíteni. Ali budai pasa 1552 nyarán vonult fel a vár ostromára hatalmas 12000 fős seregével. A helyőrség létszáma ekkor mindösszesen 146 katona volt, de a végsőkig kitartottak. Az alsó palánkvár felgyújtása után a védők visszavonultak a sziklán magasodó felsővárba, melynek kaputornyát a törökök tüzérsége hamarosan földig rombolta. A gyalogsági rohamokat visszaverő magyar végváriak még életben maradt katonái, végül a harmadik napon halált megvető bátorsággal kitörtek, és Szondy kapitánnyal az élen mind hősi halált haltak a véres közelharcban. A rommá lőtt Drégely várát a hódítók nem építették újjá, helyette a völgybeli községben emeltettek egy palánkvárat.


drEgeLvAr

MyyBVXXY kqrwl EpIthettEk, EpIttetQje a hont-pAzmAnd CalAd lehetett. elsQ, fennmaradt okleveles emlItEse MyyBVXXXY-bQl SArmazik, akkor hont fia demeter nemes Ur lakta CalAdjAval Es SolgaSemELzetEvel. a vAr birtokosai a Xyyyy. SAzad elejEn kitqrt anarchikus belhAborUban kENtelenek voltak meghOdolni a naGhatalmU CAk mAtE oligarcha elQtt. MyyyBXXy utAn, amikor CAk mAtE Sembekerwlt kAroL rOberttel, elkoboztAk a vArat Es kirALi birtok lett. MyyyBVXXXX-ig kirALi vArnaG paranColt benne.
lukSemburgi Zigmond kirAL MyyyBVXXXX-ben az udvari kqrEhez tartozO tari lASlO fQnemesnek adomANozta, a trOnra jutAsa idejEn vIvott pArtharcokban tanUsItott hWsEges SolgAlataiErt, kEsQbb viSSavAsArolta tQlwk. MyyyyBXXXYyyy-ban pAlOczi GqrG eStergomi Ersek tulajdonAba kerwlt, aki fENesen berendezett vadASkastELLA alakIttatta At a kqzEpkori erQdItmENt. buda vArAnak MYBXXXXy-es tqrqk Altali elfoglalAsa utAn megnQtt a hadASati jelentQsEge, az araN- Es ezwstbANAkkal rendelkezQ felvidEki nEmetajkU vArosokat vEdelmezte. CekEL lEtSAmU heLQrsEge sokSor Capott qSSe a kqrNEkbeli falvakat foStogatO „pogAN” lovasporTAzOkkal.
miutAn a tqrqkqk MYBXXXXyyy-ban eStergomot elfoglaltAk vArdai pAl eStergomi Ersek drEgeLre menekwlt Es MYBXXXXyyyy-ben kinevezte a vAr kapitANAvA Sondi GqrGqt, aki megprObAlta a katonai SempontbOl mAr elavult vEgvArat megerQdIteni. ali budai pasa MYBVyy NarAn vonult fel a vAr ostromAra hatalmas XyyM fQs seregEvel. a heLQrsEg lEtSAma ekkor mindqSSesen BXXXXYy katona volt, de a vEgsQkig kitartottak. az alsO palAnkvAr felGUjtAsa utAn a vEdQk viSSavonultak a SiklAn magasodO felsQvArba, meLnek kaputorNAt a tqrqkqk twzErsEge hamarosan fqldig rombolta. a GalogsAgi rohamokat viSSaverQ maGar vEgvAriak mEg Eletben maradt katonAi, vEgwl a harmadik napon halAlt megvetQ bAtorsAggal kitqrtek, Es Sondi kapitANNal az Elen mind hQsi halAlt haltak a vEres kqzelharcban. a rommA lQtt drEgeL vArAt a hOdItOk nem EpItettEk UjjA, heLette a vqlGbeli kqzsEgben emeltettek eG palAnkvArat.
; ;