Egervár

A Zalaegerszegtől északra 10 km-re fekvő mintegy ezerfős település és a tőle keletre futó vasútvonal közt már messziről látható egervári várkastély helyén már az Árpád-kor idején állt egy erősség, amelyet valószínűleg a tatárjárás után a XIII. század közepén építettek. Az egykori mocsaras területből kiemelkedő szigeten épített korai vár alakjára csak az 1961-65 évek között történt feltárás során talált maradványokból következtethetünk. Eredetileg a vár a mocsár területén fából épült és nagyjából kör alaprajzú lehetett, melyet földsánc erősített. A mocsáron keresztül cölöpökön nyugvó fahíd vezetett a vár kapujához, melyet fából épült torony is védett.
A helység első említése I. István király 1024. augusztus 24-én kelt oklevelében történik, amikor a zalavári egyház részére adományozta "Eguruelg" birtokot. Vára az 1288. augusztus 8-án kelt oklevélben "castrum suum Egerwar" néven szerepel, amikor Iván nádor Egervár birtokáért Garig vármegyebeli birtokait István bán fia Miklósnak és János nádornak cserébe átadta. A korai vár felépítése tehát már az ezt megelőző időben, de a tatárjárás után történt, egyes feltevések szerint az itt birtokos Geregye nemzetség egyik tagjának nevéhez fűződik. Ez azonban nem valószínű, mert István bán fia Miklós a Kőszegi vagy a Gut-Keled nemzetségből származott, és 1281-ben kapta meg Egervárt IV. László királytól adományként.
Ez a korai vár 1313-ban még állt, mert ekkor várnagyát "magistrum Johannem dictum Nakas Castellum de Egeruar" említik, azonban 1325. augusztus 24-én, amikor a vasvári káptalan előtt az Egerváry család ősei a birtokon megosztoztak, és az ez év december 12-én kelt oklevélben, melyben Henrik veszprémi püspök jelenti Károly Róbert királynak, hogy a magva szakadt Geregen Egervár és Fancsika nevű birtokait a király részére lefoglalta, a várról már említés nem történik. A korai erősség pusztulása az XIV. század elejére tehető. A területet az interregnum idején hatalmába kerítő Kőszegiek ellen vonuló Károly Róbert hadai ostrommal tudták csak az uralkodói hatalmat érvényesíteni és a várat elfoglalni.
Németújvári Kakas Miklós 1368-ban meg szerette volna szerezni Egervár és Fancsika birtokokat, de az Egerváriak ellentmondtak, mire a Németújváriak erőszakkal foglalták el azokat. Opulai László nádor előtt 1370-ben indult perben Vas vármegye közgyűlésén az alispánok és a jurátus essessorok eskü alatt bizonyították, hogy Egervári Miklós fia Mihály, István, János és Tamás mesterek Egervár nevű ősi birtokán vár állott "et nunc locus ipsius castri appareret". Végül a nádor 1376-ban kelt ítéletlevelével Egervárt visszaadta az Egervári családnak.
A fennmaradt írásos emlékek sokáig várhelyként (castrum loci) említették, és Egervári Miklós fia Mihály birtoka, aki ekkor pallosjogot nyert Albert királytól. A vár újra felépítése Balázs fia László nevéhez fűződik, aki valamikor 1441-54 között született. 1471-73-ban a váradi püspökség kormányzója volt, 1475-78-ban Zala vármegye főispánja. 1482-ben horvát bán, 1485-ben királyi testőr, 1493-ban pedig a tárnokmesteri tisztséget töltötte be. Egervári László 1476-ban engedélyt kért és kapott Mátyás királytól Egervárának újra felépítésére. A vár 1490-ben már készen állt, mert az ekkor készített leltár szerint a "castellum"-nak fegyverei között 4 tarack, 24 kézi, még több szakállas puska, a hozzájuk való golyó, pajzs, számszeríj stb. volt, de megemlítik a várkaput és a tornyot is.
Egervári László 1496-ban meghalt, és a birtokot fia Bereck püspök örökölte, ennek halála után 1523-ban Kanizsai László országbíró szerezte meg, aki hozományul adta leányának Orsolyának, Nádasdy Tamás feleségének, ő pedig testvér bátyjának Kristófnak engedte át. Nádasdy Kristóf 1558-ban költözött az egervári kastélyba, és ide jött felesége Csoron Margit is. Kristóf kezdte el a vár átalakítását, melyet valószínűleg 1569-re fejeztek be. Erre utal a vár egyik tornyára helyezett kettős címer az 1569-es évszámmal. Okleveleink a XVI. századi építésekor már egy szabályos négyszög alakú, mind a négy sarkán egy-egy saroktoronnyal rendelkező és minden oldalról zárt kővárról emlékeznek meg. A vár alapjai 1,5-2 m hosszú, mocsárba vert cölöpkötegekre épültek, és ezekre támasztópilléreket helyeztek. Egyes helyeken egymásra rakott vízszintes gerendákkal támasztották alá a falakat, illetve a falpilléreket. Az időközben lebontott északi szárny mintegy 6,40 m széles volt, keskenyebb a többi szárnynál. A vár négy oldalát a lakószárny különböző rendeltetésű helyiségei foglalták el. Bejárata valószínűleg az északi szárny közepe táján lehetett. A várnak 1557-ben már külső huszárvára is volt, melyet rótt palánk módjára építettek, benne gyalogos és lovas katonák állomásoztak. Nádasdy Kristóf halála után özvegye Kőszegre költözött, a várat fiára, Tamásra bízta.
Egervár fontossága Kanizsa eleste után nőtt meg és katonai jelentőségét a törökök kiűzéséig megtartotta. 1600-ban mint végvár szerepel, melyet a török Bécs felé vonultában 1664-ben felgyújtott. Nádasdy Tamás, mivel részt vett a Wesselényi-féle összeesküvésben, 1671-ben fej- és jószágvesztésre ítéltek, ennek során Egervár várát a kincstár szerezte meg. A romokban heverő várat Radonai Mátyás zalavári apát vette haszonbérbe, helyreállíttatta, és más birtokkal együtt 33 000 forintért Széchenyi György kalocsai érseknek adta el, aki annak vezetését fiára Györgyre bízta. Kanizsa várának 1690-ben történt visszafoglalásával Egervár katonai jelentősége megszűnt, annak ellenére, hogy védőműveit nem bontották le. Az utolsó hadi cselekmények 1706-ban játszódtak le közelében. Heister császári tábornok csapatainak egy része a nem messze elszenvedett vereség után a falak közé húzódott, majd szabad elvonulás fejében megadták magukat a győztes kurucoknak.
Az elhanyagolt várat 1712-ben Széchenyi György fiának, Zsigmondnak adta. Azért, hogy mentesüljön a feleslegessé vált véghelyek lerombolására adott uralkodói parancs alól, 1712-ben Széchenyi Zsigmond elbontatta az északi szárnyat, és az így U alakúvá vált épületegyüttest várkastéllyá alakíttatta át. Lebontatta az északi szárnyat, a déli és a nyugati szárnyak elé árkádos folyosót építtetett, a keleti szárnyban pedig kápolnát alakíttatott ki. Feltehetően ekkor épült a második emelet is, míg a tető az 1754. évi tűzvész után készülhetett. Széchenyi Zsigmond halála után fiának Ignácnak, majd 1773-ban a még elő testvérek birtokába került. Miután a várkastély fenntartásáról nem gondoskodtak, az pusztulásnak indult.
A XVIII. századtól birtokosa már nem lakott itt, egyes részei pedig 1787-ben magtárnak alakították át. Széchenyi Jenő a romos kastélyt és uradalmát 1873-ban Solymossy Lászlónak adta el, kinek leszármazottai még 1934-ben is birtokolták.
A várkastély pusztulását segítette elő, hogy az övező mocsarat kiszárították, aminek következtében az alapokat tartó cölöpök korhadni, a kastély falai pedig süllyedni kezdtek.
A második világháború után az 1960-as években került sor a már-már végveszélyben lévő egervári várkastély műemlékvédelmi helyreállítására. Jelenleg turistaszálló működik falai közt, ahol a kiállítótermen kívül nyaranta színpadi előadások is megtekinthetők.


egervAr

a zalaegerSegtQl ESakra X km-re fekvQ minteG ezerfQs telepwlEs Es a tQle keletre futO vasUtvonal kqzt mAr meSSirQl lAthatO egervAri vArkastEL heLEn mAr az ArpAd-kor idejEn Allt eG erQssEg, ameLet valOSInWleg a tatArjArAs utAn a Xyyy. SAzad kqzepEn EpItettek. az eGkori moCaras terwletbQl kiemelkedQ Sigeten EpItett korai vAr alakjAra Cak az MYyyyyBVXy-VXY Evek kqzqtt tqrtEnt feltArAs sorAn talAlt maradvANokbOl kqvetkeztethetwnk. eredetileg a vAr a moCAr terwletEn fAbOl Epwlt Es naGjAbOl kqr alaprajzU lehetett, meLet fqldsAnc erQsItett. a moCAron kereStwl cqlqpqkqn NugvO fahId vezetett a vAr kapujAhoz, meLet fAbOl Epwlt toroN is vEdett.
a heLsEg elsQ emlItEse y. istvAn kirAL MXXyyyy. auguStus XXyyyy-En kelt oklevelEben tqrtEnik, amikor a zalavAri eGhAz rESEre adomANozta "eguruelg" birtokot. vAra az MyyBVXXXYyyy. auguStus Yyyy-An kelt oklevElben "castrum suum egervar" nEven Serepel, amikor ivAn nAdor egervAr birtokAErt garig vArmeGebeli birtokait istvAn bAn fia miklOsnak Es jAnos nAdornak CerEbe Atadta. a korai vAr felEpItEse tehAt mAr az ezt megelQzQ idQben, de a tatArjArAs utAn tqrtEnt, eGes feltevEsek Serint az itt birtokos gereGe nemzetsEg eGik tagjAnak nevEhez fWzQdik. ez azonban nem valOSInW, mert istvAn bAn fia miklOs a kQSegi vaG a gut-keled nemzetsEgbQl SArmazott, Es MyyBVXXXy-ben kapta meg egervArt yyyy. lASlO kirALtOl adomANkEnt.
ez a korai vAr MyyyBXyyy-ban mEg Allt, mert ekkor vArnaGAt "magistrum johannem dictum nakas castellum de egeruar" emlItik, azonban MyyyBXXY. auguStus XXyyyy-En, amikor a vasvAri kAptalan elQtt az egervAri CalAd Qsei a birtokon megoStoztak, Es az ez Ev december Xyy-En kelt oklevElben, meLben henrik veSprEmi pwspqk jelenti kAroL rObert kirALnak, hoG a magva Sakadt geregen egervAr Es fanCika nevW birtokait a kirAL rESEre lefoglalta, a vArrOl mAr emlItEs nem tqrtEnik. a korai erQssEg puStulAsa az Xyyyy. SAzad elejEre tehetQ. a terwletet az interregnum idejEn hatalmAba kerItQ kQSegiek ellen vonulO kAroL rObert hadai ostrommal tudtAk Cak az uralkodOi hatalmat ErvENesIteni Es a vArat elfoglalni.
nEmetUjvAri kakas miklOs MyyyBVXYyyy-ban meg Serette volna Serezni egervAr Es fanCika birtokokat, de az egervAriak ellentmondtak, mire a nEmetUjvAriak erQSakkal foglaltAk el azokat. opulai lASlO nAdor elQtt MyyyBVXX-ben indult perben vas vArmeGe kqzGWlEsEn az alispAnok Es a jurAtus essessorok eskw alatt bizoNItottAk, hoG egervAri miklOs fia mihAL, istvAn, jAnos Es tamAs mesterek egervAr nevW Qsi birtokAn vAr Allott "et nunc locus ipsius castri appareret". vEgwl a nAdor MyyyBVXXYy-ban kelt ItEletlevelEvel egervArt viSSaadta az egervAri CalAdnak.
a fennmaradt IrAsos emlEkek sokAig vArheLkEnt (castrum loci) emlItettEk, Es egervAri miklOs fia mihAL birtoka, aki ekkor pallosjogot Nert albert kirALtOl. a vAr Ujra felEpItEse balAZ fia lASlO nevEhez fWzQdik, aki valamikor MyyyyBXXXXy-Vyyyy kqzqtt Swletett. MyyyyBVXXy-VXXyyy-ban a vAradi pwspqksEg kormANzOja volt, MyyyyBVXXY-VXXYyyy-ban zala vArmeGe fQispAnja. MyyyyBVXXXyy-ben horvAt bAn, MyyyyBVXXXY-ben kirALi testQr, MyyyyBVXXXXyyy-ban pedig a tArnokmesteri tiStsEget tqltqtte be. egervAri lASlO MyyyyBVXXYy-ban engedELt kErt Es kapott mATAs kirALtOl egervArAnak Ujra felEpItEsEre. a vAr MyyyyBVXXXX-ben mAr kESen Allt, mert az ekkor kESItett leltAr Serint a "castellum"-nak feGverei kqzqtt yyyy tarack, XXyyyy kEzi, mEg tqbb SakAllas puska, a hozzAjuk valO goLO, pajZ, SAmSerIj stb. volt, de megemlItik a vArkaput Es a torNot is.
egervAri lASlO MyyyyBVXXXXYy-ban meghalt, Es a birtokot fia bereck pwspqk qrqkqlte, ennek halAla utAn MYBXXyyy-ban kaniZai lASlO orSAgbIrO Serezte meg, aki hozomANul adta leANAnak orsoLAnak, nAdasdi tamAs felesEgEnek, Q pedig testvEr bATjAnak kristOfnak engedte At. nAdasdi kristOf MYBVYyyy-ban kqltqzqtt az egervAri kastELba, Es ide jqtt felesEge Coron margit is. kristOf kezdte el a vAr AtalakItAsAt, meLet valOSInWleg MYBVXYyyyy-re fejeztek be. erre utal a vAr eGik torNAra heLezett kettQs cImer az MYBVXYyyyy-es EvSAmmal. okleveleink a XYy. SAzadi EpItEsekor mAr eG SabALos nEGSqg alakU, mind a nEG sarkAn eG-eG saroktoroNNal rendelkezQ Es minden oldalrOl zArt kQvArrOl emlEkeznek meg. a vAr alapjai y+Y\X-yy m hoSSU, moCArba vert cqlqpkqtegekre Epwltek, Es ezekre tAmaStOpillEreket heLeztek. eGes heLeken eGmAsra rakott vIzSintes gerendAkkal tAmaStottAk alA a falakat, illetve a falpillEreket. az idQkqzben lebontott ESaki SArN minteG Yy+XXXX\B m SEles volt, keskeNebb a tqbbi SArNnAl. a vAr nEG oldalAt a lakOSArN kwlqnbqzQ rendeltetEsW heLisEgei foglaltAk el. bejArata valOSInWleg az ESaki SArN kqzepe tAjAn lehetett. a vArnak MYBVYyy-ben mAr kwlsQ huSArvAra is volt, meLet rOtt palAnk mOdjAra EpItettek, benne Galogos Es lovas katonAk AllomAsoztak. nAdasdi kristOf halAla utAn qzveGe kQSegre kqltqzqtt, a vArat fiAra, tamAsra bIzta.
egervAr fontossAga kaniZa eleste utAn nQtt meg Es katonai jelentQsEgEt a tqrqkqk kiWzEsEig megtartotta. MYyB-ban mint vEgvAr Serepel, meLet a tqrqk bEC felE vonultAban MYyBVXyyyy-ben felGUjtott. nAdasdi tamAs, mivel rESt vett a vesselENi-fEle qSSeeskwvEsben, MYyBVXXy-ben fej- Es jOSAgveStEsre ItEltek, ennek sorAn egervAr vArAt a kinCtAr Serezte meg. a romokban heverQ vArat radonai mATAs zalavAri apAt vette haSonbErbe, heLreAllIttatta, Es mAs birtokkal eGwtt XXXyyy forintErt SEcheNi GqrG kaloCai Erseknek adta el, aki annak vezetEsEt fiAra GqrGre bIzta. kaniZa vArAnak MYyBVXXXX-ben tqrtEnt viSSafoglalAsAval egervAr katonai jelentQsEge megSWnt, annak ellenEre, hoG vEdQmWveit nem bontottAk le. az utolsO hadi CelekmENek MYyyBYy-ban jAtSOdtak le kqzelEben. heister CASAri tAbornok Capatainak eG rESe a nem meSSe elSenvedett veresEg utAn a falak kqzE hUzOdott, majd Sabad elvonulAs fejEben megadtAk magukat a GQztes kurucoknak.
az elhaNagolt vArat MYyyBXyy-ben SEcheNi GqrG fiAnak, Zigmondnak adta. azErt, hoG menteswljqn a feleslegessE vAlt vEgheLek lerombolAsAra adott uralkodOi paranC alOl, MYyyBXyy-ben SEcheNi Zigmond elbontatta az ESaki SArNat, Es az IG u alakUvA vAlt EpwleteGwttest vArkastELLA alakIttatta At. lebontatta az ESaki SArNat, a dEli Es a Nugati SArNak elE ArkAdos foLosOt EpIttetett, a keleti SArNban pedig kApolnAt alakIttatott ki. feltehetQen ekkor Epwlt a mAsodik emelet is, mIg a tetQ az MYyyBVyyyy. Evi tWzvES utAn kESwlhetett. SEcheNi Zigmond halAla utAn fiAnak ignAcnak, majd MYyyBVXXyyy-ban a mEg elQ testvErek birtokAba kerwlt. miutAn a vArkastEL fenntartAsArOl nem gondoskodtak, az puStulAsnak indult.
a XYyyy. SAzadtOl birtokosa mAr nem lakott itt, eGes rESei pedig MYyyBVXXXYyy-ben magtArnak alakItottAk At. SEcheNi jenQ a romos kastELt Es uradalmAt MYyyyBVXXyyy-ban soLmossi lASlOnak adta el, kinek leSArmazottai mEg MYyyyyBXXXyyyy-ben is birtokoltAk.
a vArkastEL puStulAsAt segItette elQ, hoG az qvezQ moCarat kiSArItottAk, aminek kqvetkeztEben az alapokat tartO cqlqpqk korhadni, a kastEL falai pedig swLLedni kezdtek.
a mAsodik vilAghAborU utAn az MYyyyyBVX-as Evekben kerwlt sor a mAr-mAr vEgveSELben lEvQ egervAri vArkastEL mWemlEkvEdelmi heLreAllItAsAra. jelenleg turistaSAllO mWkqdik falai kqzt, ahol a kiAllItOtermen kIvwl Naranta SInpadi elQadAsok is megtekinthetQk.
; ;