Fehérkő (Kereki)

A vár feltehetően a XIV. század első évtizedeiben keletkezett. A történészek véleménye szerint Anjou Károly király adhatott utasítást egy uradalmi központ létesítésére, ami a továbbiakban összefogta a környékbeli jobbágyfalvakat. Egy 1336-os oklevél szerint Cikó várnagy parancsolt benne. Zsigmond király Marczali Miklós temesi ispánnak és okonainak adományozta a török elleni küzdelmekben szerzett érdemeiért Fehérkő várát. Marczali Miklós 1402-ben a Zsigmond ellen fellázadt főurak közé állt. A lázadás leverésekor, Fehérkő várát is ostrommal foglalták el. A megsérült falakat 1408 körül kijavították, és a vár visszakerült az időközben kegyelmet kapott Marczali Miklós tulajdonába.
A XV. század második felében Enyingi Török Péter, majd 1474-től Báthori István országbíró birtoka a főként téglából épített vár, ami nem katonai szempontból, hanem mint birtokközpont volt fontos urainak. A meredek hegyoldal szélén körbe húzódó emeletes lakószárnyakat támpillérek támogatták, bejáratát négyzetes kaputorony és mély szárazárok védelmezte, melyen hosszú fahíd vezetett át.
Hunyadi Mátyás király halála után a Dunántúlra betörtek Habsburg Miksa német-római császár zsoldosai, akik Szombathely, Veszprém és Székesfehérvár városai mellett bevették a kicsiny Kereki várát is. A következő esztendőben sikerült Kinizsi Pálnak és Báthory Istvánnak visszafoglalnia a „Fekete Sereg” segítségével. Majd sokáig romokban hevert, mivel a dúsgazdag Báthoryak nem lakták épületeit, csak a lakosságtól behajtott adók voltak számukra fontosak.
Változás sorsában csak 1530-ban állt be, amikor Perneszi Ferenc nemes úr megvásárolta és felújíttatta épületeit. Nem sokáig örülhetett azonban új rezidenciájának, mert a korabeli feljegyzések szerint 1543 körül a környékbeli keresztény végvárak katonasága felrobbantotta védőműveit, nehogy a rohamosan terjeszkedő török hódítók befészkeljék magukat ide.
A hódoltság alatt a töröké, 1598-ban pedig a tihanyi vár tartozéka volt. A XVII. sz. közepén a Perneszi család birtoka, majd Babocsai Ferencné tulajdona. A XVIII-XIX. században falait széthordták, és anyagának egy részét 1830-ban az új kereki templom és az annak közelében épült, de már elpusztult vadászkastély építésénél használták fel.


fehErkQ (kereki)

a vAr feltehetQen a Xyyyy. SAzad elsQ Evtizedeiben keletkezett. a tqrtEnESek vElemENe Serint anjou kAroL kirAL adhatott utasItAst eG uradalmi kqzpont lEtesItEsEre, ami a tovAbbiakban qSSefogta a kqrNEkbeli jobbAGfalvakat. eG MyyyBXXXYy-os oklevEl Serint cikO vArnaG paranColt benne. Zigmond kirAL marczali miklOs temesi ispAnnak Es okonainak adomANozta a tqrqk elleni kwzdelmekben Serzett ErdemeiErt fehErkQ vArAt. marczali miklOs MyyyyByy-ben a Zigmond ellen fellAzadt fQurak kqzE Allt. a lAzadAs leverEsekor, fehErkQ vArAt is ostrommal foglaltAk el. a megsErwlt falakat MyyyyBYyyy kqrwl kijavItottAk, Es a vAr viSSakerwlt az idQkqzben keGelmet kapott marczali miklOs tulajdonAba.
a XY. SAzad mAsodik felEben eNingi tqrqk pEter, majd MyyyyBVXXyyyy-tQl bAthori istvAn orSAgbIrO birtoka a fQkEnt tEglAbOl EpItett vAr, ami nem katonai SempontbOl, hanem mint birtokkqzpont volt fontos urainak. a meredek heGoldal SElEn kqrbe hUzOdO emeletes lakOSArNakat tAmpillErek tAmogattAk, bejAratAt nEGzetes kaputoroN Es mEL SArazArok vEdelmezte, meLen hoSSU fahId vezetett At.
huNadi mATAs kirAL halAla utAn a dunAntUlra betqrtek habsburg miksa nEmet-rOmai CASAr Zoldosai, akik SombatheL, veSprEm Es SEkesfehErvAr vArosai mellett bevettEk a kiCiN kereki vArAt is. a kqvetkezQ eStendQben sikerwlt kiniZi pAlnak Es bAthori istvAnnak viSSafoglalnia a „fekete sereg” segItsEgEvel. majd sokAig romokban hevert, mivel a dUsgazdag bAthoriak nem laktAk Epwleteit, Cak a lakossAgtOl behajtott adOk voltak SAmukra fontosak.
vAltozAs sorsAban Cak MYBXXX-ban Allt be, amikor perneSi ferenc nemes Ur megvAsArolta Es felUjIttatta Epwleteit. nem sokAig qrwlhetett azonban Uj rezidenciAjAnak, mert a korabeli feljeGzEsek Serint MYBXXXXyyy kqrwl a kqrNEkbeli kereStEN vEgvArak katonasAga felrobbantotta vEdQmWveit, nehoG a rohamosan terjeSkedQ tqrqk hOdItOk befESkeljEk magukat ide.
a hOdoltsAg alatt a tqrqkE, MYBVXXXXYyyy-ban pedig a tihaNi vAr tartozEka volt. a XYyy. S. kqzepEn a perneSi CalAd birtoka, majd baboCai ferencnE tulajdona. a XYyyy-XYyyyy. SAzadban falait SEthordtAk, Es aNagAnak eG rESEt MYyyyBXXX-ban az Uj kereki templom Es az annak kqzelEben Epwlt, de mAr elpuStult vadASkastEL EpItEsEnEl haSnAltAk fel.
; ;