Fejérkő (Sámsonháza)

Nógrád megyében Sámsonházától északkeletre a település melletti hegy gerincének északi végén találhatók a vár romjai. Egyetlen említése 1328-ból való, ahol neve szerepel, de történeti viszonyairól nincs információ. A legközelebbi források, 1406-tól már elpusztult várról, "Fejérkő vár helyéről" írnak, amely a Kókai Kacsi család, a Tétényi család, Cillei Borbála királyné, majd a Tari család birtokában volt.
Kétszer folyt régészeti kutatás a vár területén, ami feltárta, hogy a Fejérkő építését megelőzően a várhegyen állt egy korábbi egyszerűbb fából épült erődített épület. Egy helyen előkerült a cölöpszerkezetű védőfal részlete, a várhegy tetején pedig egy vesszőfonatos falú, agyagtapasztásos épület omladéka és feltételezhető alapfal maradványa.
A vár építtetőjének személye nem azonosítható, csak feltételezhető, hogy az a Sámson lehetett, akiről a vár alatti falu a nevét kapta. A falu nevét a névadási szokások jellegzetességei alapján a XII. századnál nem korábban keletkezhetett, és első ízben 1401-ben szerepel. Az a Sámson, aki az írott forrásokban a XIII. század második felében szerepel a környéken, lehet a vár és falu alapítója, de lehet hasonló nevű leszármazottja is.
A korai fa erődítmény építésének idejét még nem tudták meghatározni. A kővárat a XIII. század második felében építették, amely építéséhez használt, a környéken ritka hófehér kőről a Fejérkő nevet kapta. Az építéshez használt mészkövet a várhegy déli oldalán a felvezető út mellett fejtették. Az építtető az a Jobbágy fia Sámson lehetett aki az 1200-as évek végén többször szerepel a környék birtokügyeivel kapcsolatban.
A vár kettős védelmi övvel épült fel. A belső várfal 2,5 méter vastag, magassága jelenleg 7 méter, de eredetileg 10-12 méter magas lehetett. A vár külső védőöve falszorosként vette körül a várat a támadásoknak legjobban kitett keleti és déli oldalról. A külső kapu az északi oldalon nyílt, a bevezető út innen a falszorosban megkerülve a várat, a délnyugati oldalon elhelyezkedő belső kapuhoz vezetett. Ennek a kapunak a pontos helye még nem tisztázott. A vár belső területéről a eddig az északi palotaszárnyat és a mellette kialakított ciszternát tárták fel. A legépebben megmaradt fal a belső várfa északi része, ami egyben palotaszárny északi oldala is, legalább kétemeletes volt, födémeit sűrű kiosztású fagerendák tartották, nyílásáthidalói téglából készültek. A külső fal erősítése érdekében különböző szinteken rácsszerűen gerendákat építettek a falba. A vár nyugati szélén található a sziklába vágott kerek, faragott kövekből falazott vízgyűjtő. Egy régebbi amatőr ásatás során innen ágyúgolyók, kard és edénytöredékek kerültek elő, ezek helye ma ismeretlen. Fejérkő formája, mérete, alaprajza hasonló lehetett a közeli Hollókő várához.
Fejérkő valamikor a XIV. század közepe előtt, néhány évtizeddel felépítése után ismeretlen körülmények között elpusztult. A pusztulást az északi palotaszárny padlóját fedő vastag égett réteg és omladék tanúsítja, az ebben előkerült leletek utalnak a tűzvész időpontjára. A vár háborúskodásnak, belviszálynak, talán Károly Róbert uralkodása első évtizedeinek belháborúinak esett áldozatul. Talán politikai okokra utal az is, hogy a vár, melynek falai bizonyos, hogy ekkor még nagyrészt épen maradtak, többé nem épült újjá.
A hagyomány szerint a XV. század közepén a Felvidék jelentős részét elfoglaló husziták Fejérkőt is megszállták, amit a régészeti leletek is igazolnak, de ekkor a vár már romos állapotban volt. Írott forrás nincs, de lehetséges, hogy komolyabb harcok is folytak itt, talán Mátyás valamelyik husziták elleni hadjárata során. Erre utal a külső falnál és korábban a ciszternában talált ágyúgolyó. A husziták jelenlétére utalnak a várban talált XV. századi edénytöredékek és I. Ulászló (1439-1444) dénárja.
A romok pusztulása a XX. század közepéig tartott, ekkorra a kövek nagy részét elhordták. A XIX. században Könyöki József jóval több falat látott és ábrázolt alaprajzán.


fejErkQ (sAmsonhAza)

nOgrAd meGEben sAmsonhAzAtOl ESakkeletre a telepwlEs melletti heG gerincEnek ESaki vEgEn talAlhatOk a vAr romjai. eGetlen emlItEse MyyyBXXYyyy-bOl valO, ahol neve Serepel, de tqrtEneti viSoNairOl ninC informAciO. a legkqzelebbi forrAsok, MyyyyBYy-tOl mAr elpuStult vArrOl, "fejErkQ vAr heLErQl" Irnak, ameL a kOkai kaCi CalAd, a tEtENi CalAd, cillei borbAla kirALnE, majd a tari CalAd birtokAban volt.
Kétszer folyt régészeti kutatás a vár területén, ami feltárta, hogy a Fejérkő építését megelőzően a várhegyen állt egy korábbi egyszerűbb fából épült erődített épület. Egy helyen előkerült a cölöpszerkezetű védőfal részlete, a várhegy tetején pedig egy vesszőfonatos falú, agyagtapasztásos épület omladéka és feltételezhető alapfal maradványa.
a vAr EpIttetQjEnek SemELe nem azonosIthatO, Cak feltEtelezhetQ, hoG az a sAmson lehetett, akirQl a vAr alatti falu a nevEt kapta. a falu nevEt a nEvadAsi SokAsok jellegzetessEgei alapjAn a Xyy. SAzadnAl nem korAbban keletkezhetett, Es elsQ Izben MyyyyBy-ben Serepel. az a sAmson, aki az Irott forrAsokban a Xyyy. SAzad mAsodik felEben Serepel a kqrNEken, lehet a vAr Es falu alapItOja, de lehet hasonlO nevW leSArmazottja is.
a korai fa erQdItmEN EpItEsEnek idejEt mEg nem tudtAk meghatArozni. a kQvArat a Xyyy. SAzad mAsodik felEben EpItettEk, ameL EpItEsEhez haSnAlt, a kqrNEken ritka hOfehEr kQrQl a fejErkQ nevet kapta. az EpItEshez haSnAlt mESkqvet a vArheG dEli oldalAn a felvezetQ Ut mellett fejtettEk. az EpIttetQ az a jobbAG fia sAmson lehetett aki az MyyB-as Evek vEgEn tqbbSqr Serepel a kqrNEk birtokwGeivel kapColatban.
a vAr kettQs vEdelmi qvvel Epwlt fel. a belsQ vArfal yy+Y\X mEter vastag, magassAga jelenleg Yyy mEter, de eredetileg X-Xyy mEter magas lehetett. a vAr kwlsQ vEdQqve falSoroskEnt vette kqrwl a vArat a tAmadAsoknak legjobban kitett keleti Es dEli oldalrOl. a kwlsQ kapu az ESaki oldalon NIlt, a bevezetQ Ut innen a falSorosban megkerwlve a vArat, a dElNugati oldalon elheLezkedQ belsQ kapuhoz vezetett. ennek a kapunak a pontos heLe mEg nem tiStAzott. a vAr belsQ terwletErQl a eddig az ESaki palotaSArNat Es a mellette kialakItott ciSternAt tArtAk fel. a legEpebben megmaradt fal a belsQ vArfa ESaki rESe, ami eGben palotaSArN ESaki oldala is, legalAbb kEtemeletes volt, fqdEmeit sWrW kioStAsU fagerendAk tartottAk, NIlAsAthidalOi tEglAbOl kESwltek. a kwlsQ fal erQsItEse ErdekEben kwlqnbqzQ Sinteken rACSerWen gerendAkat EpItettek a falba. a vAr Nugati SElEn talAlhatO a SiklAba vAgott kerek, faragott kqvekbQl falazott vIzGWjtQ. eG rEgebbi amatQr AsatAs sorAn innen AGUgoLOk, kard Es edENtqredEkek kerwltek elQ, ezek heLe ma ismeretlen. fejErkQ formAja, mErete, alaprajza hasonlO lehetett a kqzeli hollOkQ vArAhoz.
fejErkQ valamikor a Xyyyy. SAzad kqzepe elQtt, nEhAN Evtizeddel felEpItEse utAn ismeretlen kqrwlmENek kqzqtt elpuStult. a puStulAst az ESaki palotaSArN padlOjAt fedQ vastag Egett rEteg Es omladEk tanUsItja, az ebben elQkerwlt leletek utalnak a tWzvES idQpontjAra. a vAr hAborUskodAsnak, belviSALnak, talAn kAroL rObert uralkodAsa elsQ Evtizedeinek belhAborUinak esett Aldozatul. talAn politikai okokra utal az is, hoG a vAr, meLnek falai bizoNos, hoG ekkor mEg naGrESt Epen maradtak, tqbbE nem Epwlt UjjA.
a haGomAN Serint a XY. SAzad kqzepEn a felvidEk jelentQs rESEt elfoglalO huSitAk fejErkQt is megSAlltAk, amit a rEgESeti leletek is igazolnak, de ekkor a vAr mAr romos Allapotban volt. Irott forrAs ninC, de lehetsEges, hoG komoLabb harcok is foLtak itt, talAn mATAs valameLik huSitAk elleni hadjArata sorAn. erre utal a kwlsQ falnAl Es korAbban a ciSternAban talAlt AGUgoLO. a huSitAk jelenlEtEre utalnak a vArban talAlt XY. SAzadi edENtqredEkek Es y. ulASlO (MyyyyBXXXYyyyy-MyyyyBXXXXyyyy) dEnArja.
a romok puStulAsa a XX. SAzad kqzepEig tartott, ekkorra a kqvek naG rESEt elhordtAk. a XYyyyy. SAzadban kqNqki jOZef jOval tqbb falat lAtott Es AbrAzolt alaprajzAn.
; ;