Felsőmarác-Tótfalu

Felsőmaráctól kb. 2 kilométerre északra a Rába magaspartján található az egykori tótfalui vár helye. A terület ma Felsőmarác részét képezi. Eredete a XII. századi nyúlik vissza, amikor a Nádasd-nemzetség szláv (feltehetőleg szlovén) telepeseket hozott a területre. A középkorban a magyarok minden szlávra a tót megjelölést használták, ezért a település Tótlak vagy Tótfalu nevet kapta. A település Berki-patak felett egy magaslaton foglalt helyett. A XIII. századi oklevelek együtt említik Tótfalut és a szomszédos Marácot.
Tótfalu első földesurai közül legismertebb Nádasdy Imre volt, aki IV. Béla király udvarában nevelkedett és 1268-ban részt vett a Szerbia elleni hadjáratban, ahol kétszer is súlyos sebet kapott. Másik jelentős személy Nadasdy Karácsony volt, akinek nevét a maráci határban a Karácsony kútja máig megőrizte. Tótfalu alatt, ahol a patak kiér a Berekbe, hajdanán malom működött, melyet az 1258-as határjárás és birtokmegosztás során Nádasdy Karácsony malmaként rögzítették.
A Nádasdy család után a Maráczyak birtokolták Tótfalut Felsőmaráccal együtt. A XVI. század elejétől a Csányiaké lett, akik kastélyt építettek itt. A török háborúk alatt az 1550-es évek körül a kastélyt kisebb erőddé alakították át. Kanizsa eleste (1600) után a török által adóztatott terület határa egészen a Rába folyóig terjedt. A Kanizsa ellen kiépített magyar végvárrendszert a jelentősebb zalai végvárak alkották, de a dunántúli kapitányok nem nélkülözhették a kisebb erődítményeket "aprólék végházakat" sem, mint Tótfalu. Így lett a végvárrendszer legtávolabbi és legkisebb láncszeme a Csányi-kastély. Hadi jelentősége jobbára a hírszolgálatra korlátozódott: ágyúlövéssel riasztotta veszély esetén Körmend és Csákány várának őrségét. Mindössze tíz környékbeli hajdú szolgált benne. A kapitányi teendőket a mindenkori Csányi-családfő látta el, akit végvári tisztként megilletett a hely a Batthyányiak asztalánál Németújvár várában.
1664-es hadjárat alatt a törökök megpróbáltak átkelni a Rábán. Csányi Bernát Tótfalu földesura és kapitánya is a folyó partján védekező magyar csapatok soraiban küzdött. Hősi haláláról a szentgotthárdi csata egyik hadvezére Esterházy Pál így számolt be emlékirataiban: "... a Batthyány katonaság legkiválóbb tisztje, Csányi Bernát is, míg embereit harcra buzdítja, s maga is az ellenség megfékezésén fáradozik, janicsár golyótól találva dicsőséggel befejezi életét a hazáért. Igen tapasztalt főtiszt volt, sokszor vitt véghez dicső tetteket, amelyek méltók a nyomtatásban való megörökítésre is ... Testét Körmendre vitték és tisztességgel eltemették." Halála másnapján, augusztus 29-én, az előzőleg kiürített kastélyt Tótfaluban az átvonuló török sereg romba döntötte.
A tótfalusi kastély a későbbiekben honvédelmi feladatot már nem kapott. A kastélyt később újra felépítették és a XVIII. században a Hegyhát szolgabíró-dinasztiájának számító Csányiak rezidenciája lett. A szabadságharc leverése után a csehországi Pilsen környékéről mezőgazdasági munkások költöztek Tótfaluba. A körükben kitört tífuszjárványban 1852 augusztus végétől rövid idő alatt 14 haltak meg. Az 1853 utáni birtokrendezések során Tótfalu lassanként a Sigray-uradalom majorjává alakult. 1855-ben a járvány áldozata lett Sigray Fülöp felesége, nemeskéri Kiss Lujza is.
Az egykori Csányi-kastély helyiségeiből cselédlakások lettek. A XX. század első felében már csak húszan éltek és dolgoztak itt. 1945 után a major korábban megszokott élete fölbomlott, 1949-ben a gazdasági épületek tűz martalékává váltak. A lakók elköltöztek, 1961-ben pedig a külterületi lakóhelyet végleg felszámolták.
Az egykori vár helyén jelenleg egy kőkereszt áll, amit nemeskéri Kiss Sándor állíttatott leánya, nemeskéri Kiss Lujza halála után.
A vár területének nagy része füves, az északnyugati sarkában egy kereszt található. A négyszögletes belső terület hossza észak-déli irányban 33-34 méter, nyugat-keleti irányban pedig 38 méter. Az északi oldalt kivéve 3-6 méter mély és 16-22 méter széles szárazárok övezi.


felsQmarAc-tOtfalu

felsQmarActOl kb. yy kilomEterre ESakra a rAba magaspartjAn talAlhatO az eGkori tOtfalui vAr heLe. a terwlet ma felsQmarAc rESEt kEpezi. eredete a Xyy. SAzadi NUlik viSSa, amikor a nAdasd-nemzetsEg SlAv (feltehetQleg SlovEn) telepeseket hozott a terwletre. a kqzEpkorban a maGarok minden SlAvra a tOt megjelqlEst haSnAltAk, ezErt a telepwlEs tOtlak vaG tOtfalu nevet kapta. a telepwlEs berki-patak felett eG magaslaton foglalt heLett. a Xyyy. SAzadi oklevelek eGwtt emlItik tOtfalut Es a SomSEdos marAcot.
tOtfalu elsQ fqldesurai kqzwl legismertebb nAdasdi imre volt, aki yyyy. bEla kirAL udvarAban nevelkedett Es MyyBVXYyyy-ban rESt vett a Serbia elleni hadjAratban, ahol kEtSer is sULos sebet kapott. mAsik jelentQs SemEL nadasdi karACoN volt, akinek nevEt a marAci hatArban a karACoN kUtja mAig megQrizte. tOtfalu alatt, ahol a patak kiEr a berekbe, hajdanAn malom mWkqdqtt, meLet az MyyBVYyyy-as hatArjArAs Es birtokmegoStAs sorAn nAdasdi karACoN malmakEnt rqgzItettEk.
a nAdasdi CalAd utAn a marAcziak birtokoltAk tOtfalut felsQmarAccal eGwtt. a XYy. SAzad elejEtQl a CANiakE lett, akik kastELt EpItettek itt. a tqrqk hAborUk alatt az MYBV-es Evek kqrwl a kastELt kisebb erQddE alakItottAk At. kaniZa eleste (MYyB) utAn a tqrqk Altal adOztatott terwlet hatAra egESen a rAba foLOig terjedt. a kaniZa ellen kiEpItett maGar vEgvArrendSert a jelentQsebb zalai vEgvArak alkottAk, de a dunAntUli kapitANok nem nElkwlqzhettEk a kisebb erQdItmENeket "aprOlEk vEghAzakat" sem, mint tOtfalu. IG lett a vEgvArrendSer legtAvolabbi Es legkisebb lAncSeme a CANi-kastEL. hadi jelentQsEge jobbAra a hIrSolgAlatra korlAtozOdott: AGUlqvEssel riaStotta veSEL esetEn kqrmend Es CAkAN vArAnak QrsEgEt. mindqSSe tIz kqrNEkbeli hajdU SolgAlt benne. a kapitANi teendQket a mindenkori CANi-CalAdfQ lAtta el, akit vEgvAri tiStkEnt megilletett a heL a batthiANiak aStalAnAl nEmetUjvAr vArAban.
MYyBVXyyyy-es hadjArat alatt a tqrqkqk megprObAltak Atkelni a rAbAn. CANi bernAt tOtfalu fqldesura Es kapitANa is a foLO partjAn vEdekezQ maGar Capatok soraiban kwzdqtt. hQsi halAlArOl a SentgotthArdi Cata eGik hadvezEre esterhAzi pAl IG SAmolt be emlEkirataiban: "... a batthiAN katonasAg legkivAlObb tiStje, CANi bernAt is, mIg embereit harcra buzdItja, s maga is az ellensEg megfEkezEsEn fAradozik, janiCAr goLOtOl talAlva diCQsEggel befejezi EletEt a hazAErt. igen tapaStalt fQtiSt volt, sokSor vitt vEghez diCQ tetteket, ameLek mEltOk a NomtatAsban valO megqrqkItEsre is ... testEt kqrmendre vittEk Es tiStessEggel eltemettEk." halAla mAsnapjAn, auguStus XXYyyyy-En, az elQzQleg kiwrItett kastELt tOtfaluban az AtvonulO tqrqk sereg romba dqntqtte.
a tOtfalusi kastEL a kEsQbbiekben honvEdelmi feladatot mAr nem kapott. a kastELt kEsQbb Ujra felEpItettEk Es a XYyyy. SAzadban a heGhAt SolgabIrO-dinaStiAjAnak SAmItO CANiak rezidenciAja lett. a SabadsAgharc leverEse utAn a CehorSAgi pilsen kqrNEkErQl mezQgazdasAgi munkAsok kqltqztek tOtfaluba. a kqrwkben kitqrt tIfuSjArvANban MYyyyBVyy auguStus vEgEtQl rqvid idQ alatt Xyyyy haltak meg. az MYyyyBVyyy utAni birtokrendezEsek sorAn tOtfalu lassankEnt a sigrai-uradalom majorjAvA alakult. MYyyyBVY-ben a jArvAN Aldozata lett sigrai fwlqp felesEge, nemeskEri kiss lujza is.
az eGkori CANi-kastEL heLisEgeibQl CelEdlakAsok lettek. a XX. SAzad elsQ felEben mAr Cak hUSan Eltek Es dolgoztak itt. MYyyyyBXXXXY utAn a major korAbban megSokott Elete fqlbomlott, MYyyyyBXXXXYyyyy-ben a gazdasAgi Epwletek tWz martalEkAvA vAltak. a lakOk elkqltqztek, MYyyyyBVXy-ben pedig a kwlterwleti lakOheLet vEgleg felSAmoltAk.
az eGkori vAr heLEn jelenleg eG kQkereSt All, amit nemeskEri kiss sAndor AllIttatott leANa, nemeskEri kiss lujza halAla utAn.
a vAr terwletEnek naG rESe fwves, az ESakNugati sarkAban eG kereSt talAlhatO. a nEGSqgletes belsQ terwlet hoSSa ESak-dEli irANban XXXyyy-XXXyyyy mEter, Nugat-keleti irANban pedig XXXYyyy mEter. az ESaki oldalt kivEve yyy-Yy mEter mEL Es XYy-XXyy mEter SEles SArazArok qvezi.
; ;