Felsőnyék (Vár-hegy)

Tolna megye északi sarkában található falu ősi település, a honfoglalás idején a Nyék törzs szállásterülete volt, innen származik a neve is. István király intézkedései szerint minden tíz falunak templomot kellett építenie. Egy 1138-as irat szerint Nyék a Könyves Kálmán király fivére, Álmos herceg által alapított dömösi prépostsághoz tartozott, és önálló plébánia volt.
A falutól délre emelkedő várhegyre épített vár - Miklós Zsuzsa régész ásatásai szerint - XIII. századi eredetű, melynek első említése 1315-ből való. A nemesi okmányokban kiemelt fontossággal szerepel a környék nemes urának rezidenciája, a felsőnyéki vár, melyhez a kora középkortól jelentős szőlőterület és pincék tartoztak. A várat a nagy hatalmú Kőszegiek birtokolták, akiknek hatalmát szívós harcokban tudta csak megtörni Károly Róbert.
Csák Máté halála után Károly Róbert 1326-ban kiadott oklevelében a Csák nemzetségből származó István fiai, Péter és István a fontos dunántúli (Csókakő, Gesztes, Bátorkő és Csesznek) váraikért cserébe Dombó és Nyék szerény várát kapták. A család a Csák név helyett rövidesen áttért a Dombai név használatára.
1459-től az addig kevés tolnai birtokkal rendelkező országos méltóságok után a megyei főispáni rangot a helyi nemesség szerezte meg. Ettől kezdve a Györgyi Bodó és a Dombai család tagjai váltogatták egymást, ill. együttesen voltak a megye élén, egészen 1501-ig, majd a vármegye országgyűlési követei közt tűnt fel Dombai Pál és Miklós neve. Dombai Pál 1500-ban királyi tanácsos, 1514-ben esküdt ülnök, a Hármaskönyvet vizsgáló bizottság tagja volt. Talán az ő sírkövét találták meg 1760-ban a templomban, ugyanis a család egyik korábbi 1459-ben ispánoskodó tagja is Pál volt. A felfedezésről a Tudományos Gyűjtemény, a reformkor neves tudományos lapja számolt be. A sírkövön a következő felírat volt: "Ezek Dombói Pál hamvai, aki azon tartománynak az ura volt, mely a Sió és a Kapos közt terült el". A sírkő sajnos eltűnt. A Dombai család 1557-ig volt Nyék birtokosa, ekkor adta a már pusztaként említett települést Ferdinánd a Batthányaknak.
A vár négy részből áll, az első és középső részét már a bronzkorban használták. Az erődítés és a kúpmagasítás a tatárjárás után a XIII–XIV. században készült. Az első részben a középkorban egy faszerkezetű elővár és egy téglaépület épült. A török pusztítás után nem épült újjá.


felsQNEk (vAr-heG)

tolna meGe ESaki sarkAban talAlhatO falu Qsi telepwlEs, a honfoglalAs idejEn a NEk tqrZ SAllAsterwlete volt, innen SArmazik a neve is. istvAn kirAL intEzkedEsei Serint minden tIz falunak templomot kellett EpItenie. eG MBXXXYyyy-as irat Serint NEk a kqNves kAlmAn kirAL fivEre, Almos herceg Altal alapItott dqmqsi prEpostsAghoz tartozott, Es qnAllO plEbAnia volt.
a falutOl dElre emelkedQ vArheGre EpItett vAr - miklOs ZuZa rEgES AsatAsai Serint - Xyyy. SAzadi eredetW, meLnek elsQ emlItEse MyyyBXY-bQl valO. a nemesi okmANokban kiemelt fontossAggal Serepel a kqrNEk nemes urAnak rezidenciAja, a felsQNEki vAr, meLhez a kora kqzEpkortOl jelentQs SQlQterwlet Es pincEk tartoztak. a vArat a naG hatalmU kQSegiek birtokoltAk, akiknek hatalmAt SIvOs harcokban tudta Cak megtqrni kAroL rObert.
CAk mAtE halAla utAn kAroL rObert MyyyBXXYy-ban kiadott oklevelEben a CAk nemzetsEgbQl SArmazO istvAn fiai, pEter Es istvAn a fontos dunAntUli (COkakQ, geStes, bAtorkQ Es CeSnek) vAraikErt CerEbe dombO Es NEk SerEN vArAt kaptAk. a CalAd a CAk nEv heLett rqvidesen AttErt a dombai nEv haSnAlatAra.
MyyyyBVYyyyy-tQl az addig kevEs tolnai birtokkal rendelkezQ orSAgos mEltOsAgok utAn a meGei fQispAni rangot a heLi nemessEg Serezte meg. ettQl kezdve a GqrGi bodO Es a dombai CalAd tagjai vAltogattAk eGmAst, ill. eGwttesen voltak a meGe ElEn, egESen MYBy-ig, majd a vArmeGe orSAgGWlEsi kqvetei kqzt tWnt fel dombai pAl Es miklOs neve. dombai pAl MYB-ban kirALi tanACos, MYBXyyyy-ben eskwdt wlnqk, a hArmaskqNvet viZgAlO bizottsAg tagja volt. talAn az Q sIrkqvEt talAltAk meg MYyyBVX-ban a templomban, uGanis a CalAd eGik korAbbi MyyyyBVYyyyy-ben ispAnoskodO tagja is pAl volt. a felfedezEsrQl a tudomANos GWjtemEN, a reformkor neves tudomANos lapja SAmolt be. a sIrkqvqn a kqvetkezQ felIrat volt: "ezek dombOi pAl hamvai, aki azon tartomANnak az ura volt, meL a siO Es a kapos kqzt terwlt el". a sIrkQ sajnos eltWnt. a dombai CalAd MYBVYyy-ig volt NEk birtokosa, ekkor adta a mAr puStakEnt emlItett telepwlEst ferdinAnd a batthANaknak.
a vAr nEG rESbQl All, az elsQ Es kqzEpsQ rESEt mAr a bronzkorban haSnAltAk. az erQdItEs Es a kUpmagasItAs a tatArjArAs utAn a kSiii–kSiv. SAzadban kESwlt. az elsQ rESben a kqzEpkorban eG faSerkezetW elQvAr Es eG tEglaEpwlet Epwlt. a tqrqk puStItAs utAn nem Epwlt UjjA.
; ;