Fonyód Felsővár

A fonyódi Várhegyen található földvár már a honfoglalás előtt megvolt. Az ovális belső területet körbevevő, eredetileg legalább 6-7 méter mély árok és magas sánc keríti.
A honfoglalás idején a Bő nemzetség vert tanyát Somogyban, ahol a Tarhos ághoz tartozó Koppány volt a vezér. Feltételezik, hogy erős vára lehetett a Várhegyen, amelyet a nyugati oldalon szőlőműveléssel, gyümölcstermesztéssel foglalkozó lakosság, a bélatelepi részen pedig állattartó, földművelő falu látott el. A földvár akkori formájában a XIII. századig maradhatott fenn.
1934-es ásatáskor 25-30 centiméter vastag gerendákból képzett, agyaggal kitömött, palánkszerű építmény tártak fel. Bacsák György szerint a középkoron keresztül egészen az újkorig állt rajta erődítmény.


A fonyódi várhegyi ásatásról

Kerékgyártó Tamás parcellázó mérnök, a fonyódi Sirály-szálló tulajdonosa a Nemzeti Múzeumnak felajánlotta a napszám költségeket az 1934. évre tervezett fonyódi várhegyi ásatásokhoz. A Kerékgyártó Tamás áldozatkészségéből folyt ásatás leletanyagának feldolgozása most foglalkoztatja a Nemzeti Múzeum régészeit s annyi már megállapítható hogy a fonyódi várhegyen, a neolitkor, a badeni kultúra, talán a rézkor, a bronzkor, a hallstadti kultúra, a kelták, a rómaiak, a góthok s más népvándorlásbeli népek kultúrája képviselve van a leletek között.
A neolit kori anyagból a Somogy megyei Múzeum most kapott egy kőbaltát, néhány orsópörgettyűt s egyéb kiállítani való agyagtárgyat. A Nemzeti Múzeumnak maradt egy malomkő vagy helyesebben őrlőkő, mert hisz az még nem volt kerek, hanem hosszúkás s egy másik darab kővel "szabad kézzel" őrölték rajta a gabonát.
A badeni kultúrát képviseli egy magas, széles fülű, jellegzetes kis csésze, az egyetlen ép agyagedény.
Egy görbe árról még nem tudják, hogy rézkori-e vagy bronz-kori?
A hallstadti kultúrát jellegzetes hullámos edényszájak képviselik. A rómaiak hírét egy őrtorony alapfalazata, néhány tégla és fedőcserép tartotta fenn. Valószínűleg egy hírjelző állomás kis őrtornya lehetett a fonyódi várhegyen, amely a fenéki nagy római vár és a fonyódi hegy keleti tövében fekvő kisebb táborhely, az úgynevezett "Fácányos" között tartotta fenn a hírszolgálatot.
A népvándorlás korát fenékbélyeges cserépedények képviselik.
Egy nagy sarkantyút a góthok hagytak ott.
Van azután több kisebb sarkantyú, nyílhegy, lándzsahegy, kések, tőrök vasból, melyek már valószínűleg magyar eredetűek. Biztosan magyar egy rézgomb, melyen az Anjou királyaink hármas lilioma díszlik.
Múzeumba való díszes tárgy nemigen akad a leletek között, mert a török Szigetvár eleste után háromszor ostromolta eredménytelenül Fonyód várát a hős Magyar Bálint ellen s az ellenség elvonulásai után természetesen nyakra-főre ki kellett javítani a megrongált várfalakat s ezeknél a munkálatoknál, valamint a negyedik ostromnál: a vár bevételekor minden tönkrement.
A középkori és újkori vár falai egyébként nem kőből voltak, hanem kitűnő minőségű döngölt agyagból. A vastag agyagfalban egymástól fél ölnyire 25-30 centiméter átmérőjű gömbölyű tölgyfaoszlopok voltak beépítve. Ez a döngölt fal még ma is olyan kemény, hogy a csákány egy vágásra csak 4-5 centiméter mélyen megy bele.
Ennek az ásatásnak idei folytatása - a költségek előteremtése miatt - még kétséges, de azért remélni lehet, hogy majd csak akad egy második Kerékgyártó Tamás, aki a napszámköltséget kiizzadja, mert nem nagy összegről van szó s nem kisebb ember buzgólkodik annak érdekében, mint Ripka Ferenc főrendiházi tag, Budapest székesfőváros ny. főpolgármestere.

(Dr. Bacsák György)


foNOd felsQvAr

a foNOdi vArheGen talAlhatO fqldvAr mAr a honfoglalAs elQtt megvolt. az ovAlis belsQ terwletet kqrbevevQ, eredetileg legalAbb Yy-Yyy mEter mEL Arok Es magas sAnc kerIti.
a honfoglalAs idejEn a bQ nemzetsEg vert taNAt somoGban, ahol a tarhos Aghoz tartozO koppAN volt a vezEr. feltEtelezik, hoG erQs vAra lehetett a vArheGen, ameLet a Nugati oldalon SQlQmWvelEssel, GwmqlCtermeStEssel foglalkozO lakossAg, a bElatelepi rESen pedig AllattartO, fqldmWvelQ falu lAtott el. a fqldvAr akkori formAjAban a Xyyy. SAzadig maradhatott fenn.
MYyyyyBXXXyyyy-es AsatAskor XXY-XXX centimEter vastag gerendAkbOl kEpzett, aGaggal kitqmqtt, palAnkSerW EpItmEN tArtak fel. baCAk GqrG Serint a kqzEpkoron kereStwl egESen az Ujkorig Allt rajta erQdItmEN.


a foNOdi vArheGi AsatAsrOl

kerEkGArtO tamAs parcellAzO mErnqk, a foNOdi sirAL-SAllO tulajdonosa a nemzeti mUzeumnak felajAnlotta a napSAm kqltsEgeket az MYyyyyBXXXyyyy. Evre tervezett foNOdi vArheGi AsatAsokhoz. a kerEkGArtO tamAs AldozatkESsEgEbQl foLt AsatAs leletaNagAnak feldolgozAsa most foglalkoztatja a nemzeti mUzeum rEgESeit s aNNi mAr megAllapIthatO hoG a foNOdi vArheGen, a neolitkor, a badeni kultUra, talAn a rEzkor, a bronzkor, a hallstadti kultUra, a keltAk, a rOmaiak, a gOthok s mAs nEpvAndorlAsbeli nEpek kultUrAja kEpviselve van a leletek kqzqtt.
a neolit kori aNagbOl a somoG meGei mUzeum most kapott eG kQbaltAt, nEhAN orsOpqrgeTTWt s eGEb kiAllItani valO aGagtArGat. a nemzeti mUzeumnak maradt eG malomkQ vaG heLesebben QrlQkQ, mert hiS az mEg nem volt kerek, hanem hoSSUkAs s eG mAsik darab kQvel "Sabad kEzzel" QrqltEk rajta a gabonAt.
a badeni kultUrAt kEpviseli eG magas, SEles fwlW, jellegzetes kis CESe, az eGetlen Ep aGagedEN.
eG gqrbe ArrOl mEg nem tudjAk, hoG rEzkori-e vaG bronz-kori?
a hallstadti kultUrAt jellegzetes hullAmos edENSAjak kEpviselik. a rOmaiak hIrEt eG QrtoroN alapfalazata, nEhAN tEgla Es fedQCerEp tartotta fenn. valOSInWleg eG hIrjelzQ AllomAs kis QrtorNa lehetett a foNOdi vArheGen, ameL a fenEki naG rOmai vAr Es a foNOdi heG keleti tqvEben fekvQ kisebb tAborheL, az UGnevezett "fAcANos" kqzqtt tartotta fenn a hIrSolgAlatot.
a nEpvAndorlAs korAt fenEkbELeges CerEpedENek kEpviselik.
eG naG sarkanTUt a gOthok haGtak ott.
van azutAn tqbb kisebb sarkanTU, NIlheG, lAndZaheG, kEsek, tQrqk vasbOl, meLek mAr valOSInWleg maGar eredetWek. biztosan maGar eG rEzgomb, meLen az anjou kirALaink hArmas lilioma dISlik.
mUzeumba valO dISes tArG nemigen akad a leletek kqzqtt, mert a tqrqk SigetvAr eleste utAn hAromSor ostromolta eredmENtelenwl foNOd vArAt a hQs maGar bAlint ellen s az ellensEg elvonulAsai utAn termESetesen Nakra-fQre ki kellett javItani a megrongAlt vArfalakat s ezeknEl a munkAlatoknAl, valamint a neGedik ostromnAl: a vAr bevEtelekor minden tqnkrement.
a kqzEpkori Es Ujkori vAr falai eGEbkEnt nem kQbQl voltak, hanem kitWnQ minQsEgW dqngqlt aGagbOl. a vastag aGagfalban eGmAstOl fEl qlNire XXY-XXX centimEter AtmErQjW gqmbqLW tqlGfaoSlopok voltak beEpItve. ez a dqngqlt fal mEg ma is oLan kemEN, hoG a CAkAN eG vAgAsra Cak yyyy-Y centimEter mELen meG bele.
ennek az AsatAsnak idei foLtatAsa - a kqltsEgek elQteremtEse miatt - mEg kEtsEges, de azErt remElni lehet, hoG majd Cak akad eG mAsodik kerEkGArtO tamAs, aki a napSAmkqltsEget kiizzadja, mert nem naG qSSegrQl van SO s nem kisebb ember buzgOlkodik annak ErdekEben, mint ripka ferenc fQrendihAzi tag, budapest SEkesfQvAros N. fQpolgArmestere.

(dr. baCAk GqrG)
; ;