Gara-halom (Nyírkarász)

Nyírkarász északi részén, a községen keresztül vezető Kisvárdát és Baktalórántházát összekötő úttól nyugatra a található a Gara-halom néven ismert XIII. századi földvár.
Drugh fia Sándor, aki harcolt 1253-ban az olmützi csatában, 1263-ban a feketehalmi vár védelmében jeleskedett, és ott volt 1264-ben az isaszegi csatában is élete során több címet is viselt, de leggyakrabban szörényi bánként hivatkoznak rá a források, a XIII. század közepén Karászon (ma Nyírkarász) rendezte be a központját, ahol földvárat is építtetett. Ennek a maradványait nevezik ma Gara-halomnak. Az oklevelek a bán utódait karászi (de Karaz) néven emlegették. A Karásziak az 1330-as évek közepére elveszítették Szabolcs megyei birtokaikat, közöttük a központjuknak számító Karászt is. Az új birtokosok a Perényiek a várat már nem használták melynek következtében rövid idő alatt elpusztult.
A települést először 1332-ben említik Kárász néven. A község határában a kataszteri felmérés egy dombot "Földvárnak" jelöl, melyen a hagyomány szerint Garay nádor, a község hajdani földesura, nádori gyűléseket tartott.
A halom az eddig ismert halmoktól eltérő módon készült. A halom körben futó árok által határolt szigetre van felhalmozva. Az árok 4-6 méter mély, a fenék 4-5 méter széles síkot képez. 1894-ben a dombot feltárták, és egy honfoglaláskori magyar vitéz sírjára akadtak. A halom tetejéből - mely eredetileg magasabb lehetett - 2 méternyi mélységben, egy mállott lófej, két ezüstből készült szíjdíszítés, egy öt darabra tört kengyel, papírvékonyságú átlyuggatott ezüst lemezkék, egy vas baltának töredékei kerültek napfényre. A leletet a megye múzeumában helyezték el.


gara-halom (NIrkarAS)

NIrkarAS ESaki rESEn, a kqzsEgen kereStwl vezetQ kisvArdAt Es baktalOrAnthAzAt qSSekqtQ UttOl Nugatra a talAlhatO a gara-halom nEven ismert Xyyy. SAzadi fqldvAr.
drugh fia sAndor, aki harcolt MyyBVyyy-ban az olmwtzi CatAban, MyyBVXyyy-ban a feketehalmi vAr vEdelmEben jeleskedett, Es ott volt MyyBVXyyyy-ben az isaSegi CatAban is Elete sorAn tqbb cImet is viselt, de legGakrabban SqrENi bAnkEnt hivatkoznak rA a forrAsok, a Xyyy. SAzad kqzepEn karASon (ma NIrkarAS) rendezte be a kqzpontjAt, ahol fqldvArat is EpIttetett. ennek a maradvANait nevezik ma gara-halomnak. az oklevelek a bAn utOdait karASi (de karaz) nEven emlegettEk. a karASiak az MyyyBXXX-as Evek kqzepEre elveSItettEk SabolC meGei birtokaikat, kqzqttwk a kqzpontjuknak SAmItO karASt is. az Uj birtokosok a perENiek a vArat mAr nem haSnAltAk meLnek kqvetkeztEben rqvid idQ alatt elpuStult.
a telepwlEst elQSqr MyyyBXXXyy-ben emlItik kArAS nEven. a kqzsEg hatArAban a kataSteri felmErEs eG dombot "fqldvArnak" jelql, meLen a haGomAN Serint garai nAdor, a kqzsEg hajdani fqldesura, nAdori GWlEseket tartott.
a halom az eddig ismert halmoktOl eltErQ mOdon kESwlt. a halom kqrben futO Arok Altal hatArolt Sigetre van felhalmozva. az Arok yyyy-Yy mEter mEL, a fenEk yyyy-Y mEter SEles sIkot kEpez. MYyyyBVXXXXyyyy-ben a dombot feltArtAk, Es eG honfoglalAskori maGar vitEz sIrjAra akadtak. a halom tetejEbQl - meL eredetileg magasabb lehetett - yy mEterNi mELsEgben, eG mAllott lOfej, kEt ezwstbQl kESwlt SIjdISItEs, eG qt darabra tqrt kenGel, papIrvEkoNsAgU AtLuggatott ezwst lemezkEk, eG vas baltAnak tqredEkei kerwltek napfENre. a leletet a meGe mUzeumAban heLeztEk el.
; ;