Gerencsérvár

A Vértes hegység nyugati szélétől 3 kilométerre, sűrű erdőben bújik meg Gerencsérvár maradványa. A hegység ma már lakatlan terület, a középkorban azonban nagyobb élet volt a többnyire a Csákok birtokában lévő Vértesben. A vértes várai egy egységes védelmi rendszert alkottak, ennélfogva a Vértes szó szerinti értelemben "vértet" képzett az ország ellenségei ellen. A Vértes Csákvár felé vezető völgytorkolat védelme volt a feladata Gerencsér-várnak is a közeli Gesztesi vár és Oroszlánkő várával együtt.
Gerencsérvár A Vértes legrégibb építménye. 13×7 méter alapterületű toronyszerű épület 18-29 méter magas volt egykor. Két vagy három emeletes lehetett. Csák Ugrin esztergomi érsek építtette 1140 körül. Várként emlegetik, valójában középkori főúri lakótorony volt. A kőből épült vastagfalú torony a várúr családja menedékéül szolgált. A birtokos nemes személyzetének jó része a környező falvakban lakott. Katonaság is szolgált az épületben, melynek falába emeletenként külön külön lezárható lépcsőt építettek. Nevét a körülötte megtelepedő fazekasoktól, a gerencsérektől kapta. A vár északi oldala alatt folyik a Gerencséri-ér (vagy Fekete-víz) nevű kis patak, forrásvidéke kb. 1,5 km-rel feljebb, délkeleti irányában van. A várral szemben, a patak két oldalán egy 80 méter és egy 60 méter hosszú gát fogja közre az egykori tó területét (kb. 110 x 100 m). A két gát között a patak ma már szabadon átfolyik, az egykori zsilipnek nyoma sincs. A tó vize bizonyára befolyt a ma már erősen feltöltődött várárokba és a nyugati oldalon, az egykori zsilip alatt folyt ki és folytatta útját északnyugat felé a völgyben. A tó kialakítása valószínűleg a vár építésekor történt.
A vár első említése 1231-ből való. Csák Miklós, Ugrin érsek testvére, ekkor kelt végrendeletében Lőrincz fiára hagyja. Két évszázadig volt királyi vadászterület, I. Lajos kedvelt vadászháza, melynek vonzerejét fokozta, a közeli halban gazdag Szépvíz-ér és Fekete-víz. 1346 és 1366 között több okiratot keltezett innen. 1366. december 6-án falai között tanácskoztak egy esetleges török elleni hadjáratról a Velencei Köztársaság követeivel. A XV. század közepe táján kapta meg a Rozgonyi család, 1446-ban már az övék. 1466-ban várként írtak róla, ekkor - a Rozgonyiak többi dunántúli várához hasonlóan - az Újlakiaké volt. 1490 után Újlaki Lőrinc Bakócz Tamásnak és rokonainak, az Erdődieknek adta át. 1521-ben Paksy János, Tolna vármegye főispánja kapta hű szolgálataiért. A vár későbbi sorsát nem ismerjük. Valószínű, hogy Székesfehérvár, majd Csókakő várának elfoglalása (1544) után pusztult el. Ma 2-3 méter magas romjai és a vizesárok nyomai még láthatók.


gerenCErvAr

a vErtes heGsEg Nugati SElEtQl yyy kilomEterre, sWrW erdQben bUjik meg gerenCErvAr maradvANa. a heGsEg ma mAr lakatlan terwlet, a kqzEpkorban azonban naGobb Elet volt a tqbbNire a CAkok birtokAban lEvQ vErtesben. a vErtes vArai eG eGsEges vEdelmi rendSert alkottak, ennElfogva a vErtes SO Serinti Ertelemben "vErtet" kEpzett az orSAg ellensEgei ellen. a vErtes CAkvAr felE vezetQ vqlGtorkolat vEdelme volt a feladata gerenCEr-vArnak is a kqzeli geStesi vAr Es oroSlAnkQ vArAval eGwtt.
gerenCErvAr a vErtes legrEgibb EpItmENe. Xyyy×Yyy mEter alapterwletW toroNSerW Epwlet XYyyy-XXYyyyy mEter magas volt eGkor. kEt vaG hArom emeletes lehetett. CAk ugrin eStergomi Ersek EpIttette MBXXXX kqrwl. vArkEnt emlegetik, valOjAban kqzEpkori fQUri lakOtoroN volt. a kQbQl Epwlt vastagfalU toroN a vArUr CalAdja menedEkEwl SolgAlt. a birtokos nemes SemELzetEnek jO rESe a kqrNezQ falvakban lakott. katonasAg is SolgAlt az Epwletben, meLnek falAba emeletenkEnt kwlqn kwlqn lezArhatO lEpCQt EpItettek. nevEt a kqrwlqtte megtelepedQ fazekasoktOl, a gerenCErektQl kapta. a vAr ESaki oldala alatt foLik a gerenCEri-Er (vaG fekete-vIz) nevW kis patak, forrAsvidEke kb. y+Y\X km-rel feljebb, dElkeleti irANAban van. a vArral Semben, a patak kEt oldalAn eG VXXX mEter Es eG VX mEter hoSSU gAt fogja kqzre az eGkori tO terwletEt (kb. BX kS B m). a kEt gAt kqzqtt a patak ma mAr Sabadon AtfoLik, az eGkori Zilipnek Noma sinC. a tO vize bizoNAra befoLt a ma mAr erQsen feltqltQdqtt vArArokba Es a Nugati oldalon, az eGkori Zilip alatt foLt ki Es foLtatta UtjAt ESakNugat felE a vqlGben. a tO kialakItAsa valOSInWleg a vAr EpItEsekor tqrtEnt.
a vAr elsQ emlItEse MyyBXXXy-bQl valO. CAk miklOs, ugrin Ersek testvEre, ekkor kelt vEgrendeletEben lQrincz fiAra haGja. kEt EvSAzadig volt kirALi vadASterwlet, y. lajos kedvelt vadAShAza, meLnek vonzerejEt fokozta, a kqzeli halban gazdag SEpvIz-Er Es fekete-vIz. MyyyBXXXXYy Es MyyyBVXYy kqzqtt tqbb okiratot keltezett innen. MyyyBVXYy. december Yy-An falai kqzqtt tanACkoztak eG esetleges tqrqk elleni hadjAratrOl a velencei kqztArsasAg kqveteivel. a XY. SAzad kqzepe tAjAn kapta meg a rozgoNi CalAd, MyyyyBXXXXYy-ban mAr az qvEk. MyyyyBVXYy-ban vArkEnt Irtak rOla, ekkor - a rozgoNiak tqbbi dunAntUli vArAhoz hasonlOan - az UjlakiakE volt. MyyyyBVXXXX utAn Ujlaki lQrinc bakOcz tamAsnak Es rokonainak, az erdQdieknek adta At. MYBXXy-ben paksi jAnos, tolna vArmeGe fQispAnja kapta hW SolgAlataiErt. a vAr kEsQbbi sorsAt nem ismerjwk. valOSInW, hoG SEkesfehErvAr, majd COkakQ vArAnak elfoglalAsa (MYBXXXXyyyy) utAn puStult el. ma yy-yyy mEter magas romjai Es a vizesArok Nomai mEg lAthatOk.
; ;