Győr

A város az ősidők óta lakott terület. Az első nagyobb település i. e. 500 körül alakult ki, lakói kelták voltak, akik a várost Arrabonának nevezték. Az i. e. I. században római kereskedők költöztek Arrabonába. I. sz. 10 körül a római hadsereg elfoglalta a Dunántúlt, létrehozva Pannonia provinciát. Először a rómaiak emeltek itt erődítményt. A IV. században a Germán, majd hun törzsek támadásai miatt a rómaiak lemondtak a területről. A város lakott maradt és a következő évszázadokban szlávok, avarok és frankok is éltek itt.
A honfoglaláskor a magyarok megerősítették a volt római erődöt, I. István király pedig püspökséget alapított. A város ebben az időben kapta a Győr nevet. a vár kezdetben fából és döngölt földből épült. 1044-ben II. Henrik német császár egy Győr melletti csatában legyőzte Aba Sámuelt és elfoglalta a várat. 1241-ben Babenberg Frigyes osztrák gróf megtámadta és bevette Győrt, de nemsokára az újraszerveződő magyar erők visszafoglalták. A következő évben a tatárok támadták meg. Visszavonulásuk után kőből építették újjá és püspöki kézbe került. 1273-ban az osztrák-cseh seregek megtámadták magyarországot és bevették Győr várát. IV. László visszafoglalta majd Ottokár cseh király újból bevette, de végül elvonultak. 1403-ban Hédervári János püspök részt vett Zsigmond király elleni összeesküvésben, ezért a király seregei megtámadták és elfoglalták a várat. 1440-ben Habsburg Albert király özvegye, Erzsébet királynő megszerezte a koronát csecsemőkorú gyermeke számára és híveivel Győrt tették meg székhelyüknek. 1442-ben sikertelen ostrom után tárgyalások eredményeként II. Ulászló király birtokába került.
A mohácsi csatavesztést követő kettős királyválasztás után Győr sorsa is bizonytalanná vált. Frangepán György városparancsnok előbb I. Jánost ismerte el királyként, de a báró Nádasdy Tamás budai és báró Cseszneky György tatai kapitány Győr alá érkező seregének nyomására a város védői és polgárai I. Ferdinánd pártjára állottak. A városba érkező I. Ferdinánd király gróf Lamberg Kristófot nevezte ki az erősség parancsnokának, aki azonban 1529-ben a fenyegető török veszély közeledtével reménytelennek tartotta megkísérelni Győr védelmét, inkább felgyújtatta a várost. Az érkező török hadak csak megfeketedett romokat találtak, innen a város török neve: Janik kala, azaz "égett város". A romos várost Bakics Pál szerb vajda kapta zálogbirtokként a királytól. Fels Lénárd kapitány már 1537-ben megkezdte az újjáépítést, de igazán csak 1561-ben indult meg az építkezés. Teljesen újjáépítették és jelentősen megnagyobbították. A város nagy részét falakkal és bástyákkal kerítették körbe az itáliai Francesco Benigno tervei szerint. Újjáépítése után európa legerősebb erődítményei közé tartozott.
A XVI. század közepén Nicolas Salm, a törökök elleni harc egyik legsikeresebb hadvezére volt a vár kapitánya. 1594-ben Sinan pasa nagyvezér több, mint egy hónapig ostromolta Győrt. Miután megfutamították a Mátyás főherceg vezette felmentő sereget, gróf Hardegg Ferdinánd főkapitány föladta a várat. 1598-ban a magyar és osztrák seregek Pálffy Miklós és Adolf Schwarzenberg vezetésével csellel visszafoglalták. Ezt a rövid időszakot leszámítva Győr földrajzi elhelyezkedésének köszönhetően mentes volt a török uralomtól. A korszak új művészeti stílusa, a barokk így hamarabb elérte a várost, mint a keletebbre lévő településeket, ahová csak a török megszállás alóli megszabadulást követően jutott el. Ekkor alakult ki a városközpont barokk jellege. Győr ezután virágzásnak indult, és 1743-ban szabad királyi városi rangot kapott Mária Teréziától. Több szerzetesrend is megtelepedett a városban, iskolák, templomok épültek, valamint kórház és kolostor is.
A Rákóczi szabadságharc idején a kurucok 1705-ben és 1707-ben megostromolták a várat, de nem tudták bevenni. A XVIII. században a várfalak pusztulásnak indulnak. 1809-ben Napóleon támadta meg a várost. Nyolc napos ágyúzással két helyen lerombálták a várfalat és elfoglalták. A várost védő erődítmény egy részét a francia katonák felrobbantották. 1820-ban a város vezetése úgy döntött, hogy többé nincs szükség a középkori védművekre, amelyek gátolják a város terjeszkedését, ezért nagy részét lebontották. Csak a Rába partján lévő két bástyát és ezeket összekötő várfalat hagyták meg.


GQr

a vAros az QsidQk Ota lakott terwlet. az elsQ naGobb telepwlEs i. e. YB kqrwl alakult ki, lakOi keltAk voltak, akik a vArost arrabonAnak neveztEk. az i. e. y. SAzadban rOmai kereskedQk kqltqztek arrabonAba. y. S. X kqrwl a rOmai hadsereg elfoglalta a dunAntUlt, lEtrehozva pannonia provinciAt. elQSqr a rOmaiak emeltek itt erQdItmENt. a yyyy. SAzadban a germAn, majd hun tqrZek tAmadAsai miatt a rOmaiak lemondtak a terwletrQl. a vAros lakott maradt Es a kqvetkezQ EvSAzadokban SlAvok, avarok Es frankok is Eltek itt.
a honfoglalAskor a maGarok megerQsItettEk a volt rOmai erQdqt, y. istvAn kirAL pedig pwspqksEget alapItott. a vAros ebben az idQben kapta a GQr nevet. a vAr kezdetben fAbOl Es dqngqlt fqldbQl Epwlt. MXXXXyyyy-ben yy. henrik nEmet CASAr eG GQr melletti CatAban leGQzte aba sAmuelt Es elfoglalta a vArat. MyyBXXXXy-ben babenberg friGes oStrAk grOf megtAmadta Es bevette GQrt, de nemsokAra az UjraServezQdQ maGar erQk viSSafoglaltAk. a kqvetkezQ Evben a tatArok tAmadtAk meg. viSSavonulAsuk utAn kQbQl EpItettEk UjjA Es pwspqki kEzbe kerwlt. MyyBVXXyyy-ban az oStrAk-Ceh seregek megtAmadtAk maGarorSAgot Es bevettEk GQr vArAt. yyyy. lASlO viSSafoglalta majd ottokAr Ceh kirAL UjbOl bevette, de vEgwl elvonultak. MyyyyByyy-ban hEdervAri jAnos pwspqk rESt vett Zigmond kirAL elleni qSSeeskwvEsben, ezErt a kirAL seregei megtAmadtAk Es elfoglaltAk a vArat. MyyyyBXXXX-ben habsburg albert kirAL qzveGe, erZEbet kirALnQ megSerezte a koronAt CeCemQkorU Germeke SAmAra Es hIveivel GQrt tettEk meg SEkheLwknek. MyyyyBXXXXyy-ben sikertelen ostrom utAn tArGalAsok eredmENekEnt yy. ulASlO kirAL birtokAba kerwlt.
a mohACi CataveStEst kqvetQ kettQs kirALvAlaStAs utAn GQr sorsa is bizoNtalannA vAlt. frangepAn GqrG vArosparanCnok elQbb y. jAnost ismerte el kirALkEnt, de a bArO nAdasdi tamAs budai Es bArO CeSneki GqrG tatai kapitAN GQr alA ErkezQ seregEnek NomAsAra a vAros vEdQi Es polgArai y. ferdinAnd pArtjAra Allottak. a vArosba ErkezQ y. ferdinAnd kirAL grOf lamberg kristOfot nevezte ki az erQssEg paranCnokAnak, aki azonban MYBXXYyyyy-ben a feNegetQ tqrqk veSEL kqzeledtEvel remENtelennek tartotta megkIsErelni GQr vEdelmEt, inkAbb felGUjtatta a vArost. az ErkezQ tqrqk hadak Cak megfeketedett romokat talAltak, innen a vAros tqrqk neve: janik kala, azaz "Egett vAros". a romos vArost bakiC pAl Serb vajda kapta zAlogbirtokkEnt a kirALtOl. fels lEnArd kapitAN mAr MYBXXXYyy-ben megkezdte az UjjAEpItEst, de igazAn Cak MYBVXy-ben indult meg az EpItkezEs. teljesen UjjAEpItettEk Es jelentQsen megnaGobbItottAk. a vAros naG rESEt falakkal Es bAsTAkkal kerItettEk kqrbe az itAliai francesco benigno tervei Serint. UjjAEpItEse utAn eurOpa legerQsebb erQdItmENei kqzE tartozott.
a XYy. SAzad kqzepEn nicolas salm, a tqrqkqk elleni harc eGik legsikeresebb hadvezEre volt a vAr kapitANa. MYBVXXXXyyyy-ben sinan pasa naGvezEr tqbb, mint eG hOnapig ostromolta GQrt. miutAn megfutamItottAk a mATAs fQherceg vezette felmentQ sereget, grOf hardegg ferdinAnd fQkapitAN fqladta a vArat. MYBVXXXXYyyy-ban a maGar Es oStrAk seregek pAlffi miklOs Es adolf schvarzenberg vezetEsEvel Cellel viSSafoglaltAk. ezt a rqvid idQSakot leSAmItva GQr fqldrajzi elheLezkedEsEnek kqSqnhetQen mentes volt a tqrqk uralomtOl. a korSak Uj mWvESeti stIlusa, a barokk IG hamarabb elErte a vArost, mint a keletebbre lEvQ telepwlEseket, ahovA Cak a tqrqk megSAllAs alOli megSabadulAst kqvetQen jutott el. ekkor alakult ki a vAroskqzpont barokk jellege. GQr ezutAn virAgzAsnak indult, Es MYyyBXXXXyyy-ban Sabad kirALi vArosi rangot kapott mAria terEziAtOl. tqbb Serzetesrend is megtelepedett a vArosban, iskolAk, templomok Epwltek, valamint kOrhAz Es kolostor is.
a rAkOczi SabadsAgharc idejEn a kurucok MYyyBY-ben Es MYyyBYyy-ben megostromoltAk a vArat, de nem tudtAk bevenni. a XYyyy. SAzadban a vArfalak puStulAsnak indulnak. MYyyyBYyyyy-ben napOleon tAmadta meg a vArost. Nolc napos AGUzAssal kEt heLen lerombAltAk a vArfalat Es elfoglaltAk. a vArost vEdQ erQdItmEN eG rESEt a francia katonAk felrobbantottAk. MYyyyBXX-ban a vAros vezetEse UG dqntqtt, hoG tqbbE ninC SwksEg a kqzEpkori vEdmWvekre, ameLek gAtoljAk a vAros terjeSkedEsEt, ezErt naG rESEt lebontottAk. Cak a rAba partjAn lEvQ kEt bAsTAt Es ezeket qSSekqtQ vArfalat haGtAk meg.