Hédervár

A környék már a bronzkorban is lakott volt. A települést 1145-ben alapították, a középkorban a Szigetköz központja volt és története összefonódik a Héder majd Héderváry család múltjával. A római korban a Mosoni-Duna mellett őrtornyok sokasága biztosította az Imperium Romanum védelmét, a limes őrtornyai 20-30 mérföldenként álltak, így a "Zsidó-dombon” is feltártak egyet 1961-ben. Itt ennek a vízzel körülvett dombnak a magaslatán találták meg a Héderváryak első várának helyét. A Géza fejedelem idejére teszik a német, Hainburgból származó Volfer (Wolfger) és Héder (Hedirich, Hederich) lovagoknak Magyarországra történő bejövetelét. Volfer Küszin hegyét és környékét (Güsszinget, a mai Németújvárt), míg Héder a Győr melletti Dunaszigetét (Szigetközt) kapta adományul. Az újabb kutatások megállapítása szerint azonban e két testvér II. Géza király uralkodásának idején telepedett le hazánkban. Ezt bizonyítja Volfernek az 1157. évi adománylevele is, amellyel Küszin hegyén Szűz Mária tiszteletére monostort alapított.
A Héder család eredményesen vette ki részét a trónviszályok kapcsán szerezhető birtokokból és címekből 1146.-ban mint ispán, 1150-1157 között II. Géza udvarbírója és 1162-ben III. István nádoraként szerepelt. Ebben az időben építhette fel a Héder várát. Várnagyát egy 1395-ben kelt oklevél "Castellanus magistri Johannis filii Hedrici de Hedrehuara" néven említi. Ebben a tisztségben 1418-ban Kis Péter és Cheylye Domokos, 1455-ben Fodor László szerepel, a vár pedig "Castrum Hedrehuara", 1484-ben "Castrum Hedrewara" alakban fordul elő. A család egyik híres tagja az a Dezső, aki 1338-ban a havasalföldi hadjárat során ruhát cserélt, és mentette meg Károly Róbert életét. Utódaik is magas tisztséget töltöttek be. Világi és egyházi méltóságok sorát adta a család az országnak, János győri és László egri pöspök a legmagasabb rangra emelkedetteket képviseli. A királyi tisztségviselők közül kiemelkedik Lőrinc, aki Zsigmond király utolsó nádora.
Héderváry Kont István - aki a legendákban szabadságharcos és hősként szerepel - részt vett a Luxemburgi Zsigmond királyunk elleni összesküvésben, Durazzói Kis Károlyt támogatta, ezért kétszáz társával együtt kivégezték 1393-ban. Héderváry Ozsvát fia, II. Ferenc, 1521-ben nándorfehérvári kapitány e vár hűtlen elhagyásának vádja miatt II. Lajos minden vagyonától megfosztotta, és Héder várát, tartozékaival együtt Laki Bakics Pálnak adományozta. Hédervári Ferencet a mai történetírás már felmentette a ráaggatott vádak alól, mert akkor a védelmi erők elégtelensége, a magyar hadvezetés tehetetlensége miatt fel kellett adni a középkori Magyarország déli kapuját.
Bakics Pál a Héderváryakkal vívott küzdelme során 1534 decemberében a középkori kővárat és közelében épített új várkastélyt is leromboltatta. Ebben az időben szinte az egész környék áttért a református hitre és a katolikus központok átmeneti működési zavara miatt a XVII. századi erőszakos ellenreformációig szabadon működhetett. Itt székel Mérey Mihály lutheránus püspök 1544-ben. Amikor Héderváry István 1541-ben átpártolt I. Ferdinándhoz, ezt a birtokát is visszakapta. Héderváry János valószínűleg 1578-ban fejezte be a lerombolt várkastély újjáépítését és kibővítését. Héderváry István, aki Eszterházy Miklós nádor sógora, visszaszerezte birtokait, 1620-ban rekaotlizált és a környéket erőszakkal visszatérítette katolikus hitre.
A királyi tisztségviselők közül kiemelkedik Lőrinc, aki Zsigmond király utolsó nádora. 1658-ban Lőrinc halálával férfi örökös nélkül maradt a Hédervári család. I. Lipót császár és király hozzájárult Lőrinc nővérének, Héderváry Katalin örökösödési jogának elismeréséhez. Katalint 1685-ben Lósi Viczay János vette feleségül, aki így a Héderváry családnak ezt a birtokát is megszerezte. Egyesítették a címert, felvették a Viczay-Héderváry nevet. Viczay Mihály és fia az 1755-ben meginduló átépítés során feltöltötték a várárkot és nyugat felé bővítették a várat. Az udvarát folyosó szélességgel csökkentve, az egykori árok helyén háromszintes, egytraktusos szárnyat emeltek, sarkaira négyszögű tornyokat illesztettek. Az udvar déli oldalára, a kapu fölé háromszintes szárny került, újabb emeletet húztak az északi reneszánsz palotára, elfalazva annak nyitott folyosóját. Ide került a barokk díszlépcső. A homlokzati architektúra kialakítása során a reneszánsz ablakokat elfalazták és egységes barokk képet alakítottak ki. Ekkor került az új nyugati szárny végébe a két szintet átfogó, díszesen kifestett kápolna is.
Viczay szenvedélyes éremgyűjtő volt, így Hédervár neve bekerült az akkori nemzetközi érmész-katalógusokba is. 1775-ben jelent meg Bécsben Eckhelnek a „Numi veteres anecdoti musei Caesaroe - Vindobonensi” című műve, amelyben a hédervári gyűjteményt az Európában is ritka múzeumok közé sorolta. Gróf Héderváry-Viczay Héder Széchenyi Istvánnal és Battyhány Lajossal utazott ifjúkorában és egy Győr megyei múzeumot akart létre hozni, de 1873-ban meghalt, és gyűjteményet elárverezték. Halálával a Viczay család férfiága is kihalt, így az örökös ismét leány ágról érkezett. Khuen Károly egyesítette a címert és felvette a Khuen-Héderváry nevet. Az ő kezükön volt az uradalom egészen 1945-ig. Az 1945-ös földreformmal megfosztották a hédervári grófokat javaiktól. 1947-től a kastélyban a népi kollégium működött, ahol a környező falvakban és majorságokban lakó gyermekek végezhették el az általános iskolát. 1983-tól alkotóházként működött. 2002-től 2004-ig a kastélyt felújították és 2004 tavaszán megnyitotta kapuit a négycsillagos Hédervár Kastélyszálloda.


hEdervAr

a kqrNEk mAr a bronzkorban is lakott volt. a telepwlEst MBXXXXY-ben alapItottAk, a kqzEpkorban a Sigetkqz kqzpontja volt Es tqrtEnete qSSefonOdik a hEder majd hEdervAri CalAd mUltjAval. a rOmai korban a mosoni-duna mellett QrtorNok sokasAga biztosItotta az imperium romanum vEdelmEt, a limes QrtorNai XX-XXX mErfqldenkEnt Alltak, IG a "ZidO-dombon” is feltArtak eGet MYyyyyBVXy-ben. itt ennek a vIzzel kqrwlvett dombnak a magaslatAn talAltAk meg a hEdervAriak elsQ vArAnak heLEt. a gEza fejedelem idejEre teSik a nEmet, hainburgbOl SArmazO volfer (volfger) Es hEder (hedirich, hederich) lovagoknak maGarorSAgra tqrtEnQ bejqvetelEt. volfer kwSin heGEt Es kqrNEkEt (gwSSinget, a mai nEmetUjvArt), mIg hEder a GQr melletti dunaSigetEt (Sigetkqzt) kapta adomANul. az Ujabb kutatAsok megAllapItAsa Serint azonban e kEt testvEr yy. gEza kirAL uralkodAsAnak idejEn telepedett le hazAnkban. ezt bizoNItja volfernek az MBVYyy. Evi adomANlevele is, ameLLel kwSin heGEn SWz mAria tiSteletEre monostort alapItott.
a hEder CalAd eredmENesen vette ki rESEt a trOnviSALok kapCAn SerezhetQ birtokokbOl Es cImekbQl MBXXXXYy.-ban mint ispAn, MBV-MBVYyy kqzqtt yy. gEza udvarbIrOja Es MBVXyy-ben yyy. istvAn nAdorakEnt Serepelt. ebben az idQben EpIthette fel a hEder vArAt. vArnaGAt eG MyyyBVXXXXY-ben kelt oklevEl "castellanus magistri johannis filii hedrici de hedrehuara" nEven emlIti. ebben a tiStsEgben MyyyyBXYyyy-ban kis pEter Es cheiLe domokos, MyyyyBVY-ben fodor lASlO Serepel, a vAr pedig "castrum hedrehuara", MyyyyBVXXXyyyy-ben "castrum hedrevara" alakban fordul elQ. a CalAd eGik hIres tagja az a deZQ, aki MyyyBXXXYyyy-ban a havasalfqldi hadjArat sorAn ruhAt CerElt, Es mentette meg kAroL rObert EletEt. utOdaik is magas tiStsEget tqltqttek be. vilAgi Es eGhAzi mEltOsAgok sorAt adta a CalAd az orSAgnak, jAnos GQri Es lASlO egri pqspqk a legmagasabb rangra emelkedetteket kEpviseli. a kirALi tiStsEgviselQk kqzwl kiemelkedik lQrinc, aki Zigmond kirAL utolsO nAdora.
hEdervAri kont istvAn - aki a legendAkban SabadsAgharcos Es hQskEnt Serepel - rESt vett a lukSemburgi Zigmond kirALunk elleni qSSeskwvEsben, durazzOi kis kAroLt tAmogatta, ezErt kEtSAz tArsAval eGwtt kivEgeztEk MyyyBVXXXXyyy-ban. hEdervAri oZvAt fia, yy. ferenc, MYBXXy-ben nAndorfehErvAri kapitAN e vAr hWtlen elhaGAsAnak vAdja miatt yy. lajos minden vaGonAtOl megfoStotta, Es hEder vArAt, tartozEkaival eGwtt laki bakiC pAlnak adomANozta. hEdervAri ferencet a mai tqrtEnetIrAs mAr felmentette a rAaggatott vAdak alOl, mert akkor a vEdelmi erQk elEgtelensEge, a maGar hadvezetEs tehetetlensEge miatt fel kellett adni a kqzEpkori maGarorSAg dEli kapujAt.
bakiC pAl a hEdervAriakkal vIvott kwzdelme sorAn MYBXXXyyyy decemberEben a kqzEpkori kQvArat Es kqzelEben EpItett Uj vArkastELt is leromboltatta. ebben az idQben Sinte az egES kqrNEk AttErt a reformAtus hitre Es a katolikus kqzpontok Atmeneti mWkqdEsi zavara miatt a XYyy. SAzadi erQSakos ellenreformAciOig Sabadon mWkqdhetett. itt SEkel mErei mihAL lutherAnus pwspqk MYBXXXXyyyy-ben. amikor hEdervAri istvAn MYBXXXXy-ben AtpArtolt y. ferdinAndhoz, ezt a birtokAt is viSSakapta. hEdervAri jAnos valOSInWleg MYBVXXYyyy-ban fejezte be a lerombolt vArkastEL UjjAEpItEsEt Es kibQvItEsEt. hEdervAri istvAn, aki eSterhAzi miklOs nAdor sOgora, viSSaSerezte birtokait, MYyBXX-ban rekaotlizAlt Es a kqrNEket erQSakkal viSSatErItette katolikus hitre.
a kirALi tiStsEgviselQk kqzwl kiemelkedik lQrinc, aki Zigmond kirAL utolsO nAdora. MYyBVYyyy-ban lQrinc halAlAval fErfi qrqkqs nElkwl maradt a hEdervAri CalAd. y. lipOt CASAr Es kirAL hozzAjArult lQrinc nQvErEnek, hEdervAri katalin qrqkqsqdEsi jogAnak elismerEsEhez. katalint MYyBVXXXY-ben lOsi viczai jAnos vette felesEgwl, aki IG a hEdervAri CalAdnak ezt a birtokAt is megSerezte. eGesItettEk a cImert, felvettEk a viczai-hEdervAri nevet. viczai mihAL Es fia az MYyyBVY-ben megindulO AtEpItEs sorAn feltqltqttEk a vArArkot Es Nugat felE bQvItettEk a vArat. az udvarAt foLosO SElessEggel Cqkkentve, az eGkori Arok heLEn hAromSintes, eGtraktusos SArNat emeltek, sarkaira nEGSqgW torNokat illeStettek. az udvar dEli oldalAra, a kapu fqlE hAromSintes SArN kerwlt, Ujabb emeletet hUztak az ESaki reneSAnS palotAra, elfalazva annak Nitott foLosOjAt. ide kerwlt a barokk dISlEpCQ. a homlokzati architektUra kialakItAsa sorAn a reneSAnS ablakokat elfalaztAk Es eGsEges barokk kEpet alakItottak ki. ekkor kerwlt az Uj Nugati SArN vEgEbe a kEt Sintet AtfogO, dISesen kifestett kApolna is.
viczai SenvedELes EremGWjtQ volt, IG hEdervAr neve bekerwlt az akkori nemzetkqzi ErmES-katalOgusokba is. MYyyBVXXY-ben jelent meg bECben eckhelnek a „numi veteres anecdoti musei caesaroe - vindobonensi” cImW mWve, ameLben a hEdervAri GWjtemENt az eurOpAban is ritka mUzeumok kqzE sorolta. grOf hEdervAri-viczai hEder SEcheNi istvAnnal Es baTThAN lajossal utazott ifjUkorAban Es eG GQr meGei mUzeumot akart lEtre hozni, de MYyyyBVXXyyy-ban meghalt, Es GWjtemENet elArvereztEk. halAlAval a viczai CalAd fErfiAga is kihalt, IG az qrqkqs ismEt leAN AgrOl Erkezett. khuen kAroL eGesItette a cImert Es felvette a khuen-hEdervAri nevet. az Q kezwkqn volt az uradalom egESen MYyyyyBXXXXY-ig. az MYyyyyBXXXXY-qs fqldreformmal megfoStottAk a hEdervAri grOfokat javaiktOl. MYyyyyBXXXXYyy-tQl a kastELban a nEpi kollEgium mWkqdqtt, ahol a kqrNezQ falvakban Es majorsAgokban lakO Germekek vEgezhettEk el az AltalAnos iskolAt. MYyyyyBVXXXyyy-tOl alkotOhAzkEnt mWkqdqtt. yyMyy-tQl yyMyyyy-ig a kastELt felUjItottAk Es yyMyyyy tavaSAn megNitotta kapuit a nEGCillagos hEdervAr kastELSAlloda.