Hegyesd

Tapolcától keletre, Hegyesd határában emelkedő 281 méter magas vulkáni kúpon omladoznak a vár maradványai. A tatárjárás után, a lovas seregek ellen védelmet nyújtó, kőből készült erődítmények létrehozását elrendelő IV. Béla király akaratának megfelelően a környék birtokosa, az Atyuz nemzetség építette fel a várat, ami az elkövetkezendő időkben földesúri birtokközpontként szolgált.
A kis területű csúcson épült lakóépületeket 1 méter vastag szabályos alaprajzú falakkal védték. A várhoz csigavonalban haladó, szerpentinút vezetett fel. Az út külső peremén kis alapterületű védőtornyokkal erősített fal húzódott, amelyet feltehetően több kaputorony szakított meg. A vár helyzeténél fogva csak gyalogság befogadására volt alkalmas, lovasság falai között nem tartózkodott.
Az Atyuz család 1276 körül kihalt. Az erősséget a XIV. század első harmadában Károly Róbert hadai szerezték meg a Dunántúlt uraló Kőszegi családtól. Falai közé királyi várnagy költözött, aki a várbelieken kívül a környékbeli hét jobbágyfalu népeinek is parancsolt. A vár első írásos említése 1329-ből való, amikor Veszprémből jelentették Károly Róbert királynak, hogy az ajkai nemesek Bánd hegyesdi várnagy "Comitis Band, Castellani uestri de Hygusd" ajkai birtokrészt visszaadták. Egy 1335. június 26-i oklevélben, mely szerint Bánd mester Ajkai Jánossal és Sixtussal osztályos egyezségre lépett, már Vörös Bánd "magistrum Band rufum, Castellanum Hegesd" néven szerepel.
A királyi vár feltehetően még 1387 előtt jutott a Peleskei család birtokába. Ugyanis ebben az évben a vasvári káptalan jelentette István nádornak, hogy ítéletlevele értelmében visszaiktatta Peteske és Hegyesd várat, s tartozékaik birtokába Peleskei ákos fiainak Mikének és Lászlónak özvegyeit. Egy 1389-ben kelt oklevél szerint Prodavízi Ákos mester volt a vár ura, de 1396-ban Mikes mester özvegye és leánya parancsolt benne.
Az ismét királyi kézre került várat I. Lajos felsőlendvai Herczeg Péterrel cserélte el, majd Zsigmond király 1426-ban Herczeg Péter Anna nevű leányát, Széchenyi László majd Perényi Péter országbíró özvegyét erősítette meg a vár birtokába. 1431-ben azonban Széchenyi László fia László birtoka, aki a várat 1433-ban 1500 forintért zálogosította el Rozgonyi Simon veszprémi püspöknek.
1451-ben Újlaki Miklós erdélyi vajda a macsói bán tulajdonában volt, akit birtokában 1453-ban V. László király megerősítette. Mátyás király parancsára a kapornoki konvent 1460-ban Paczmani János fia Tamást, hegyesdi várnagyot zálog címén iktatta be a vár és tartozékainak birtokába.
II. Lajos király 1525-ban ákosházi Sárkány Ambrusnak adományozta, aki 1543-ban vejének, Mezolaky Ferencnek adta. A vár még 1554-ben is Mezolaky tulajdonában volt, aki később belépett az egyházi rendbe, zalavári apát lett. Hegyesd ezután valamelyik Sárkány leány hozományaként a Czobor család tulajdonába került.
A különben jelentéktelen, kis magánvár 1561 áprilisában került a hadi krónikák lapjaira, amikor egy rajtaütés során váratlanul elfoglalták a törökök. Az új várparancsnok, Pajazit vajda azonnal utasítást adott a megerődítésére, amit a környékről fegyveres erővel összeterelt keresztény jobbágyokkal végeztettek el, vastag cölöpökből egy alsó palánkvárat emelve a Várhegy lábánál. Az itt állomásozó 600 oszmán lovas rövidesen a környező vidékek rémévé vált, az általuk jelentett fenyegetéssel a csekély létszámmal őrzött környékbeli magánvárak helyőrségei nem tudtak szembeszállni. A korabeli feljegyzések szerint Pajazit vajda minden eszközzel siettette az újabb védőművek elkészültét: a lassúnak tartott jobbágyok közül húszat a fülénél fogva szegeztetett a palánkhoz. Az elbizakodott Pajazit 1562 márciusában halálos párbajra hívta ki a közeli Csobánc kapitányát, Gyulaffy Lászlót, aki azonban már az első összecsapás során úgy átszúrta kopjájával, hogy azt csak baltával tudták kiverni a holttestből.
1562 áprilisában Gyulaffy László, Magyar Bálint és Salm győri főkapitány vezette csapatok fogták ostrom alá Hegyesd várát. Négy tarack szórta rá a lövedékeket, amelyek öt nap alatt nagyrészt lerombolták a vékony külső várfalakat. A török helyőrség ekkor feladta a rommá vált erődítményt, melynek maradékait Salm főkapitány földig romboltatta, így előzve meg, hogy az ellenség ismét hatalmába kerítse. Hegyesd vára többé már nem szerepelt a történelemben, maradványai napjainkra erősen lepusztultak, megóvására még nem történtek kezdeményezések.


heGesd

tapolcAtOl keletre, heGesd hatArAban emelkedQ yyBVXXXy mEter magas vulkAni kUpon omladoznak a vAr maradvANai. a tatArjArAs utAn, a lovas seregek ellen vEdelmet NUjtO, kQbQl kESwlt erQdItmENek lEtrehozAsAt elrendelQ yyyy. bEla kirAL akaratAnak megfelelQen a kqrNEk birtokosa, az aTuz nemzetsEg EpItette fel a vArat, ami az elkqvetkezendQ idQkben fqldesUri birtokkqzpontkEnt SolgAlt.
a kis terwletW CUCon Epwlt lakOEpwleteket y mEter vastag SabALos alaprajzU falakkal vEdtEk. a vArhoz Cigavonalban haladO, SerpentinUt vezetett fel. az Ut kwlsQ peremEn kis alapterwletW vEdQtorNokkal erQsItett fal hUzOdott, ameLet feltehetQen tqbb kaputoroN SakItott meg. a vAr heLzetEnEl fogva Cak GalogsAg befogadAsAra volt alkalmas, lovassAg falai kqzqtt nem tartOzkodott.
az aTuz CalAd MyyBVXXYy kqrwl kihalt. az erQssEget a Xyyyy. SAzad elsQ harmadAban kAroL rObert hadai SereztEk meg a dunAntUlt uralO kQSegi CalAdtOl. falai kqzE kirALi vArnaG kqltqzqtt, aki a vArbelieken kIvwl a kqrNEkbeli hEt jobbAGfalu nEpeinek is paranColt. a vAr elsQ IrAsos emlItEse MyyyBXXYyyyy-bQl valO, amikor veSprEmbQl jelentettEk kAroL rObert kirALnak, hoG az ajkai nemesek bAnd heGesdi vArnaG "comitis band, castellani uestri de higusd" ajkai birtokrESt viSSaadtAk. eG MyyyBXXXY. jUnius XXYy-i oklevElben, meL Serint bAnd mester ajkai jAnossal Es sikStussal oStALos eGezsEgre lEpett, mAr vqrqs bAnd "magistrum band rufum, castellanum hegesd" nEven Serepel.
a kirALi vAr feltehetQen mEg MyyyBVXXXYyy elQtt jutott a peleskei CalAd birtokAba. uGanis ebben az Evben a vasvAri kAptalan jelentette istvAn nAdornak, hoG ItEletlevele ErtelmEben viSSaiktatta peteske Es heGesd vArat, s tartozEkaik birtokAba peleskei Akos fiainak mikEnek Es lASlOnak qzveGeit. eG MyyyBVXXXYyyyy-ben kelt oklevEl Serint prodavIzi Akos mester volt a vAr ura, de MyyyBVXXXXYy-ban mikes mester qzveGe Es leANa paranColt benne.
az ismEt kirALi kEzre kerwlt vArat y. lajos felsQlendvai herczeg pEterrel CerElte el, majd Zigmond kirAL MyyyyBXXYy-ban herczeg pEter anna nevW leANAt, SEcheNi lASlO majd perENi pEter orSAgbIrO qzveGEt erQsItette meg a vAr birtokAba. MyyyyBXXXy-ben azonban SEcheNi lASlO fia lASlO birtoka, aki a vArat MyyyyBXXXyyy-ban MYB forintErt zAlogosItotta el rozgoNi simon veSprEmi pwspqknek.
MyyyyBVy-ben Ujlaki miklOs erdELi vajda a maCOi bAn tulajdonAban volt, akit birtokAban MyyyyBVyyy-ban Y. lASlO kirAL megerQsItette. mATAs kirAL paranCAra a kapornoki konvent MyyyyBVX-ban paczmani jAnos fia tamAst, heGesdi vArnaGot zAlog cImEn iktatta be a vAr Es tartozEkainak birtokAba.
yy. lajos kirAL MYBXXY-ban AkoshAzi sArkAN ambrusnak adomANozta, aki MYBXXXXyyy-ban vejEnek, mezolaki ferencnek adta. a vAr mEg MYBVyyyy-ben is mezolaki tulajdonAban volt, aki kEsQbb belEpett az eGhAzi rendbe, zalavAri apAt lett. heGesd ezutAn valameLik sArkAN leAN hozomANakEnt a czobor CalAd tulajdonAba kerwlt.
a kwlqnben jelentEktelen, kis magAnvAr MYBVXy AprilisAban kerwlt a hadi krOnikAk lapjaira, amikor eG rajtawtEs sorAn vAratlanul elfoglaltAk a tqrqkqk. az Uj vArparanCnok, pajazit vajda azonnal utasItAst adott a megerQdItEsEre, amit a kqrNEkrQl feGveres erQvel qSSeterelt kereStEN jobbAGokkal vEgeztettek el, vastag cqlqpqkbQl eG alsO palAnkvArat emelve a vArheG lAbAnAl. az itt AllomAsozO YyB oSmAn lovas rqvidesen a kqrNezQ vidEkek rEmEvE vAlt, az Altaluk jelentett feNegetEssel a CekEL lEtSAmmal Qrzqtt kqrNEkbeli magAnvArak heLQrsEgei nem tudtak SembeSAllni. a korabeli feljeGzEsek Serint pajazit vajda minden eSkqzzel siettette az Ujabb vEdQmWvek elkESwltEt: a lassUnak tartott jobbAGok kqzwl hUSat a fwlEnEl fogva Segeztetett a palAnkhoz. az elbizakodott pajazit MYBVXyy mArciusAban halAlos pArbajra hIvta ki a kqzeli CobAnc kapitANAt, Gulaffi lASlOt, aki azonban mAr az elsQ qSSeCapAs sorAn UG AtSUrta kopjAjAval, hoG azt Cak baltAval tudtAk kiverni a holttestbQl.
MYBVXyy AprilisAban Gulaffi lASlO, maGar bAlint Es salm GQri fQkapitAN vezette Capatok fogtAk ostrom alA heGesd vArAt. nEG tarack SOrta rA a lqvedEkeket, ameLek qt nap alatt naGrESt leromboltAk a vEkoN kwlsQ vArfalakat. a tqrqk heLQrsEg ekkor feladta a rommA vAlt erQdItmENt, meLnek maradEkait salm fQkapitAN fqldig romboltatta, IG elQzve meg, hoG az ellensEg ismEt hatalmAba kerItse. heGesd vAra tqbbE mAr nem Serepelt a tqrtEnelemben, maradvANai napjainkra erQsen lepuStultak, megOvAsAra mEg nem tqrtEntek kezdemENezEsek.