Ilonavár (Ecseg)

A vár a falu északnyugati határában, a Szuha-patak (régen Füzegy illetve Füzéres- patak a neve) melletti széles völgyben emelkedő alacsony dombon állt valamikor a vár, amelynek a felszínen falmaradványa nem található, csak a domboldalon elszórt csekély törmelék és a várárok nyomai emlékeztetnek az egykori erősségre. Építésének célja a védelem, a völgyekből lefutó utak ellenőrzése volt. Mint alacsony dombon álló kis vár, katonailag nem töltött be komoly szerepet.
A vár felépítésének idejéről nincs pontos adat. A tatárjárást követő évtizedekben több kővár épült a vármegye területén. Ecseg várát feltehetően a XIII. század második felében építették. Egy IV. Béla fia V. István által 1265-ben írott oklevélben Ágas várát adományozta el, amelyben említést tesz Sipektől délre, a "Told potoka" vizén túl, Csák fia János birtokáról, ahol egy "Varerdeu" (várerdő) nevű háttár rész is található. Ez az említés már feltehetőleg Ecseg várára és környékére utal. 1265-ben a Várerdő néven említett birtokhoz négy környező falu tartozott (Ecseg, Bokor, Kutasó, Szentiván). Első várkapitányaként a Csák Máté családjához tartozó Csák Jánost ismerjük. A Csák nemzetség Újlaki-ágából származó I. Bás comes fia, Csák fia János 1297-ben főlovászmester, 1311-1313 között, pedig mint országbíró, Ecseg és Visk várak ura volt, aki a királlyal szemben Csák Máté pártján állt, ezért Károly Róbert király, a felvidéki oligarcha halála után a várat elkobozta. 1324-es az első okleveles említés Ecseg váráról, amikor március 23-án a király a Csák Mátéval szövetkezett Csák fia Jánostól "Castrum Echeg"-et és tartozékait elvette, és azokat Harsundorfer Ulvengennek adományozta, aki az Anjouk híve volt, és részt vett hadjárataikban is.
Harsundorfer ecsegi várkapitány Nagy Lajos velenceiekkel vívott hadjáratában, Zára ostrománál, a király szemei előtt halt meg 1346 Július 1.-jén, ezért I. Lajos király anyja, illetve az országrendek hozzájárulásával 1347-ben kelt oklevelében Harsundorfer nővérét Erzsébetet fiúsította, s az elhunyt fivére összes birtokait, köztük Ecseg várát is neki adta. Erzsébet Szécsényi Koma Miklós főtárnokmester, Szepes és Sáros megye főispánjának felesége volt, így a vár és annak tartozékai a Szécsényiekhez kerültek. Ezt Nagy Lajos 1365-ben kelt adománylevele is megerősíti. A Szécsényiek birtoka volt Hollókő és Szécsény vára is.
Nógrád vármegye neves monográfusa, Mocsáry Antal szerint a várban kisebb rejtekhelyek voltak, tornyában és az azt védő falakon belül mintegy háromszáz ember kaphatott menedéket. A XV. század első felében a térséget Giskra cseh huszitái szállták meg és elfoglalták a várat. V. László több várat is átengedett a cseh vezérnek. Bár Hunyadi János is folytatott harcot-több, kevesebb sikerrel Giskra ellen, véglegesen csak Mátyásnak sikerült a csehekkel leszámolnia. A husziták hatalmának megtöréséhez az 1460. évben Szarvasgede alatt elszenvedett vereségük is hozzájárult. A huszita harcok idején Ecseg vára romos állapotba került, javítására, megóvására - más jelentősebb erődítésekkel szemben - a csehek nem sok gondot fordítottak. A kivonulásuk utáni évtizedekben, 1460-1481 között a vár Hollókő várának tartozéka.
A XV. század végén, a XVI. század elején a Losonczy család birtoka, majd Szapolyai János király 1528-ban Werbőczy Istvánnak ajándékozta. 1552-ben Ferdinánd király révén került vissza a Losonczyakhoz. Ekkor azonban ténylegesen már a török volt itt az úr, de az erősen megrongálódott várat, védelmi, katonai célokra aligha használhatták, inkább csak ellenőrzési, megfigyelési szerepet kapott.
1598-tól, a Losonczy Annával kötött házassága révén Forgách Zsigmond lett a vár és környékének legnagyobb birtokosa. A XVII. századi török jelenlét alatt már helyőrséggel sem rendelkezhetett, ugyanakkor Bujáknak és Hollókőnek még erős helyőrsége volt. Az 1663-as török, illetve az 1683-as török elleni felszabadító hadjárat során már semmiféle katonai szerepe nem volt. Az elkövetkező évszázadokban állaga tovább romlott, köveit széthordták.
Egy XIX. század elején (1820 körül) készült nyomaton már csak erős, széles tornya áll, de az is romosan, tető nélkül. Végül a XX. század első évtizedében az akkori bíró és jegyző a maradványokat is elbontatta, olyan indokkal, hogy a torony romjai, kövei a legelő marhára veszélyesek. Köveit a hengergőzmalom és néhány falubéli ház építésénél használták fel. Védőárkának, övárkának nyomai ma is megfigyelhetők. A domb tetején ma egy tábla hirdeti Ecseg várának emlékét.


ilonavAr (eCeg)

a vAr a falu ESakNugati hatArAban, a Suha-patak (rEgen fwzeG illetve fwzEres- patak a neve) melletti SEles vqlGben emelkedQ alaCoN dombon Allt valamikor a vAr, ameLnek a felSInen falmaradvANa nem talAlhatO, Cak a domboldalon elSOrt CekEL tqrmelEk Es a vArArok Nomai emlEkeztetnek az eGkori erQssEgre. EpItEsEnek cElja a vEdelem, a vqlGekbQl lefutO utak ellenQrzEse volt. mint alaCoN dombon AllO kis vAr, katonailag nem tqltqtt be komoL Serepet.
a vAr felEpItEsEnek idejErQl ninC pontos adat. a tatArjArAst kqvetQ Evtizedekben tqbb kQvAr Epwlt a vArmeGe terwletEn. eCeg vArAt feltehetQen a Xyyy. SAzad mAsodik felEben EpItettEk. eG yyyy. bEla fia Y. istvAn Altal MyyBVXY-ben Irott oklevElben Agas vArAt adomANozta el, ameLben emlItEst teS sipektQl dElre, a "told potoka" vizEn tUl, CAk fia jAnos birtokArOl, ahol eG "varerdeu" (vArerdQ) nevW hAttAr rES is talAlhatO. ez az emlItEs mAr feltehetQleg eCeg vArAra Es kqrNEkEre utal. MyyBVXY-ben a vArerdQ nEven emlItett birtokhoz nEG kqrNezQ falu tartozott (eCeg, bokor, kutasO, SentivAn). elsQ vArkapitANakEnt a CAk mAtE CalAdjAhoz tartozO CAk jAnost ismerjwk. a CAk nemzetsEg Ujlaki-AgAbOl SArmazO y. bAs comes fia, CAk fia jAnos MyyBVXXXXYyy-ben fQlovASmester, MyyyBXy-MyyyBXyyy kqzqtt, pedig mint orSAgbIrO, eCeg Es visk vArak ura volt, aki a kirALLal Semben CAk mAtE pArtjAn Allt, ezErt kAroL rObert kirAL, a felvidEki oligarcha halAla utAn a vArat elkobozta. MyyyBXXyyyy-es az elsQ okleveles emlItEs eCeg vArArOl, amikor mArcius XXyyy-An a kirAL a CAk mAtEval Sqvetkezett CAk fia jAnostOl "castrum echeg"-et Es tartozEkait elvette, Es azokat harsundorfer ulvengennek adomANozta, aki az anjouk hIve volt, Es rESt vett hadjArataikban is.
harsundorfer eCegi vArkapitAN naG lajos velenceiekkel vIvott hadjAratAban, zAra ostromAnAl, a kirAL Semei elQtt halt meg MyyyBXXXXYy jUlius y.-jEn, ezErt y. lajos kirAL aNja, illetve az orSAgrendek hozzAjArulAsAval MyyyBXXXXYyy-ben kelt oklevelEben harsundorfer nQvErEt erZEbetet fiUsItotta, s az elhuNt fivEre qSSes birtokait, kqztwk eCeg vArAt is neki adta. erZEbet SECENi koma miklOs fQtArnokmester, Sepes Es sAros meGe fQispAnjAnak felesEge volt, IG a vAr Es annak tartozEkai a SECENiekhez kerwltek. ezt naG lajos MyyyBVXY-ben kelt adomANlevele is megerQsIti. a SECENiek birtoka volt hollOkQ Es SECEN vAra is.
nOgrAd vArmeGe neves monogrAfusa, moCAri antal Serint a vArban kisebb rejtekheLek voltak, torNAban Es az azt vEdQ falakon belwl minteG hAromSAz ember kaphatott menedEket. a XY. SAzad elsQ felEben a tErsEget giskra Ceh huSitAi SAlltAk meg Es elfoglaltAk a vArat. Y. lASlO tqbb vArat is Atengedett a Ceh vezErnek. bAr huNadi jAnos is foLtatott harcot-tqbb, kevesebb sikerrel giskra ellen, vEglegesen Cak mATAsnak sikerwlt a Cehekkel leSAmolnia. a huSitAk hatalmAnak megtqrEsEhez az MyyyyBVX. Evben Sarvasgede alatt elSenvedett veresEgwk is hozzAjArult. a huSita harcok idejEn eCeg vAra romos Allapotba kerwlt, javItAsAra, megOvAsAra - mAs jelentQsebb erQdItEsekkel Semben - a Cehek nem sok gondot fordItottak. a kivonulAsuk utAni Evtizedekben, MyyyyBVX-MyyyyBVXXXy kqzqtt a vAr hollOkQ vArAnak tartozEka.
a XY. SAzad vEgEn, a XYy. SAzad elejEn a losonczi CalAd birtoka, majd SapoLai jAnos kirAL MYBXXYyyy-ban verbQczi istvAnnak ajAndEkozta. MYBVyy-ben ferdinAnd kirAL rEvEn kerwlt viSSa a losoncziakhoz. ekkor azonban tENlegesen mAr a tqrqk volt itt az Ur, de az erQsen megrongAlOdott vArat, vEdelmi, katonai cElokra aligha haSnAlhattAk, inkAbb Cak ellenQrzEsi, megfiGelEsi Serepet kapott.
MYBVXXXXYyyy-tOl, a losonczi annAval kqtqtt hAzassAga rEvEn forgAch Zigmond lett a vAr Es kqrNEkEnek legnaGobb birtokosa. a XYyy. SAzadi tqrqk jelenlEt alatt mAr heLQrsEggel sem rendelkezhetett, uGanakkor bujAknak Es hollOkQnek mEg erQs heLQrsEge volt. az MYyBVXyyy-as tqrqk, illetve az MYyBVXXXyyy-as tqrqk elleni felSabadItO hadjArat sorAn mAr semmifEle katonai Serepe nem volt. az elkqvetkezQ EvSAzadokban Allaga tovAbb romlott, kqveit SEthordtAk.
eG XYyyyy. SAzad elejEn (MYyyyBXX kqrwl) kESwlt Nomaton mAr Cak erQs, SEles torNa All, de az is romosan, tetQ nElkwl. vEgwl a XX. SAzad elsQ EvtizedEben az akkori bIrO Es jeGzQ a maradvANokat is elbontatta, oLan indokkal, hoG a toroN romjai, kqvei a legelQ marhAra veSELesek. kqveit a hengergQzmalom Es nEhAN falubEli hAz EpItEsEnEl haSnAltAk fel. vEdQArkAnak, qvArkAnak Nomai ma is megfiGelhetQk. a domb tetejEn ma eG tAbla hirdeti eCeg vArAnak emlEkEt.