Jászberény

Az Alföld északi része, a Tiszától nyugatra, a Zagyva és a Tarna folyók, valamint az Ágó patak által körülzárt ligetes táj a Jászság, melynek évszázadok óta központja Jászberény. A főtértől nyugatra, a Zagyva folyó menti árnyas parkban egykor vaskos facölöpökkel kerített végvár emelkedett.
A város környéke már a kőkorszakban is lakott volt, erre utalnak a Jászberény környékén talált mezolitikus (középső kőkori) telep maradványai. Szintén régészeti emlékek utalnak a vaskorban itt élő keltákra, majd a későbbi szarmata és avar jelenlétre. Valószínűleg az Árpád-ház korában alakult a település, de a tatárjárás elpusztította.
A XIII. században, a tatárjárás hatalmas pusztítása után, a vérveszteség pótlására IV. Béla király kun törzseket és a velük szövetségben álló jászokat telepített az elnéptelenedett területekre. A hatalmas állatsereglettel rendelkező nomádok számára ideális szálláshelyet jelentett a szinte lakatlan Alföld, viszont sok gondot jelentett beilleszkedésük a keresztény magyarság soraiba. Még Mátyás király idejében is fontos feladatot jelentett az egyháznak a jászok megtérítése.
A jászok által benépesített tájegység, a Jászság gazdasági, szellemi és vallási központja kezdettől fogva Jászberény, amelyet a források 1357-ben említenek először "Beren" név alakban. A jászok letelepedésüktől fogva különböző kiváltságokat élveztek (adó- és vámmentesség, megyéktől független élet, önálló közigazgatás, pallosjog), amelyek fejében katonai szolgálattal tartoztak a királynak.
A XV. században ferences szerzetesek települtek a városba, hogy a jászokat keresztény hitre térítsék. A szerzetesek a településen egy nagyméretű gótikus templomot és kolostort építettek. 1472-re készült el, amikor IV. Sixtus római pápa engedélyt adott a templom és a kolostor használatára. Az egyházi épületeket erős kőkerítés határolta, amely eredetileg a temető körülhatárolására szolgált.
A török megszállást a Jászság is keservesen megszenvedte, lakossága sokszor menekülni kényszerült, és falvai közül jó néhány végleg elpusztult ( Ágó, Boldogháza, Borsóhalma, Négyszállás, Rassang). 1536-ban a törökök feldúlták, felgyújtották Jászberényt, de a károkat a ferences barátok helyreállították. 1541-ben a Buda megszállása után visszavonuló törökök az útjukba eső településeket (Jászberényt is) feldúlták, felgyújtották. Buda megszállásával az ország középső részei tartósan a törökök hatalmába kerültek. A török rablóportyák ellen sürgősen ki kellett építeni azt az egymáshoz közeli erődítésekből álló végvárrendszert, mely képes felfogni az ellenséges támadásokat. A védelmi rendszer kiépítésénél a nagyobb várak, nemesi szállások mellett szóba kerültek a jelentősebb egyházi kőépületek is. 1543 októberében a pozsonyi országgyűlés határozatot fogadott el, hogy egy erődítményt létesítenek Jászberényben. Mivel I. Ferdinánd király ennek költségeit a magyar nemesi rendekre hárította, a terv nem valósult meg.
A királyi végvárrendszerrel szemben a törökök is igyekeztek kiépíteni a maguk védelmi hálózatát. 1559. októberében megszállták a jászberényi ferences templom erős tornyát és kolostorát, aminek megerődítésére a környék lakosságával nagy mennyiségű faanyagot hordattak össze. Az egri végvári katonák le akarták rombolni az egyházát, de ezt I. Ferdinánd király szigorú tiltása miatt nem tehették meg.
Az egyházi épületeket védő erős kőkerítést használták fel a törökök, hogy egy palánkfallal kiegészítve újabb erődítménnyel szilárdítsák meg a hatalmukat. 1566-ban Musztafa budai pasa utasítására elkészült a jászberényi palánkvár. Itt is a környékbeli lakosság robotmunkájával hozták létre a védőműveket. Mélyen a talajba levert rőzsével vagy vaskapcsokkal rögzített vastag tölgyfa oszlopokból két falat emeltek, melyek közét földdel töltötték fel és külső oldalát agyaggal vonták be, hogy ne lehessen felgyújtani. A palánkfalat mindig javítgatni kellett, a rothadó fagerendák örökös cserére szorultak. A palánkerődítmény és a kolostor temetőjének kőfala mellett a külső folyóvizek is segítették a törökök támaszpontjának védelmét.
A napjainkig fennmaradt zsoldlisták szerint 1568-ban 392 katonát számlált itt. Tüzérsége 1594-ben 15 kisebb-nagyobb ágyúból, köztük tarackból, 5 sugárágyúból és 2 seregbontóból állt. A török csapat főleg könnyűlovasokból állt, feladatai közé tartozott a környék feletti uralom fenntartása, az adóztatás biztosítása, valamint sokszor vezettek rablóportyákat a királyi területekre. A másfél évszázados török hódoltság idején számos fegyveres összecsapás zajlott a környéken. Pl. 1577-ben az egri magyar végváriak lest vetettek a berényi törököknek, vagyis egy kisebb csapat lovasuk kicsalta őket a biztonságos falak mögül, majd a rejtekhelyen várakozó nagyobb sereg megrohanta és lekaszabolta a várból óvatlanul kimerészkedőket.
A palánkvár pusztulása 1594-ben következett be, amikor Tieffenbach királyi generális Turánál győzelmet aratott. Ennek hírére a törökök felgyújtották és elhagyták a berényi helyőrséget. A helybeli lakosság is elmenekült a Habsburg sereg idegen zsoldosainak garázdálkodásától félve. II. Oszmán török szultán 1618-as kedvezményekkel kecsegtető ajánlata után kezdett ismét benépesülni a helység. Huszein budai beglerbég 1620-ban megparancsolta a berényieknek, hogy településüket erősítsék meg. Ha el is készült az erődítés már nagyobb létszámú török csapat nem állomásozott Jászberényben.
Az 1630-as évektől kezdve egyre több a lakosság panasza az őket zsaroló hajdú és huszártámadások miatt, aminek kivédésére, sőt a bűnösök kivégzésére is engedélyt kaptak a török hatóságtól.
1685-ben Ibrahim hatvani aga engedélyt adott a berényi lakosságnak, hogy a környéket fosztogató tatár sereg elől magukat árokkal védhessék, amin valószínűleg a Zagyva folyó és a Csincsa nevű vízfolyás közötti területet érthették. Hatvan és Szolnok várait még ebben az esztendőben elfoglalták a Habsburg seregek.
A hajdani sáncok addig megmaradt részeit a 1840-ben végleg eltüntették, a belváros vízrajza is olyan gyökeresen megváltozott, hogy már csak a régi térképek, régészeti kutatások és korabeli adatok alapján lehet rekonstruálni a török végvár egykori helyzetét. Csak a ferences templom maradt meg az eredeti formájában. Az egyház előtti térségben három ágyúrondellával megerősített palánkmű állhatott, melyet a Zagyva és Csincsa (törökül árok) vízfolyások védelmeztek. A Városi-Zagyva sziget melletti szakasza része volt az egykori palánkvárat kerítő ároknak.


jASberEN

az alfqld ESaki rESe, a tiSAtOl Nugatra, a zaGva Es a tarna foLOk, valamint az AgO patak Altal kqrwlzArt ligetes tAj a jASsAg, meLnek EvSAzadok Ota kqzpontja jASberEN. a fQtErtQl Nugatra, a zaGva foLO menti ArNas parkban eGkor vaskos facqlqpqkkel kerItett vEgvAr emelkedett.
a vAros kqrNEke mAr a kQkorSakban is lakott volt, erre utalnak a jASberEN kqrNEkEn talAlt mezolitikus (kqzEpsQ kQkori) telep maradvANai. SintEn rEgESeti emlEkek utalnak a vaskorban itt ElQ keltAkra, majd a kEsQbbi Sarmata Es avar jelenlEtre. valOSInWleg az ArpAd-hAz korAban alakult a telepwlEs, de a tatArjArAs elpuStItotta.
a Xyyy. SAzadban, a tatArjArAs hatalmas puStItAsa utAn, a vErveStesEg pOtlAsAra yyyy. bEla kirAL kun tqrZeket Es a velwk SqvetsEgben AllO jASokat telepItett az elnEptelenedett terwletekre. a hatalmas Allatsereglettel rendelkezQ nomAdok SAmAra ideAlis SAllAsheLet jelentett a Sinte lakatlan alfqld, viSont sok gondot jelentett beilleSkedEswk a kereStEN maGarsAg soraiba. mEg mATAs kirAL idejEben is fontos feladatot jelentett az eGhAznak a jASok megtErItEse.
a jASok Altal benEpesItett tAjeGsEg, a jASsAg gazdasAgi, Sellemi Es vallAsi kqzpontja kezdettQl fogva jASberEN, ameLet a forrAsok MyyyBVYyy-ben emlItenek elQSqr "beren" nEv alakban. a jASok letelepedEswktQl fogva kwlqnbqzQ kivAltsAgokat Elveztek (adO- Es vAmmentessEg, meGEktQl fwggetlen Elet, qnAllO kqzigazgatAs, pallosjog), ameLek fejEben katonai SolgAlattal tartoztak a kirALnak.
a XY. SAzadban ferences Serzetesek telepwltek a vArosba, hoG a jASokat kereStEN hitre tErItsEk. a Serzetesek a telepwlEsen eG naGmEretW gOtikus templomot Es kolostort EpItettek. MyyyyBVXXyy-re kESwlt el, amikor yyyy. sikStus rOmai pApa engedELt adott a templom Es a kolostor haSnAlatAra. az eGhAzi Epwleteket erQs kQkerItEs hatArolta, ameL eredetileg a temetQ kqrwlhatArolAsAra SolgAlt.
a tqrqk megSAllAst a jASsAg is keservesen megSenvedte, lakossAga sokSor menekwlni kENSerwlt, Es falvai kqzwl jO nEhAN vEgleg elpuStult ( AgO, boldoghAza, borsOhalma, nEGSAllAs, rassang). MYBXXXYy-ban a tqrqkqk feldUltAk, felGUjtottAk jASberENt, de a kArokat a ferences barAtok heLreAllItottAk. MYBXXXXy-ben a buda megSAllAsa utAn viSSavonulO tqrqkqk az Utjukba esQ telepwlEseket (jASberENt is) feldUltAk, felGUjtottAk. buda megSAllAsAval az orSAg kqzEpsQ rESei tartOsan a tqrqkqk hatalmAba kerwltek. a tqrqk rablOporTAk ellen swrgQsen ki kellett EpIteni azt az eGmAshoz kqzeli erQdItEsekbQl AllO vEgvArrendSert, meL kEpes felfogni az ellensEges tAmadAsokat. a vEdelmi rendSer kiEpItEsEnEl a naGobb vArak, nemesi SAllAsok mellett SOba kerwltek a jelentQsebb eGhAzi kQEpwletek is. MYBXXXXyyy oktOberEben a poZoNi orSAgGWlEs hatArozatot fogadott el, hoG eG erQdItmENt lEtesItenek jASberENben. mivel y. ferdinAnd kirAL ennek kqltsEgeit a maGar nemesi rendekre hArItotta, a terv nem valOsult meg.
a kirALi vEgvArrendSerrel Semben a tqrqkqk is iGekeztek kiEpIteni a maguk vEdelmi hAlOzatAt. MYBVYyyyy. oktOberEben megSAlltAk a jASberENi ferences templom erQs torNAt Es kolostorAt, aminek megerQdItEsEre a kqrNEk lakossAgAval naG meNNisEgW faaNagot hordattak qSSe. az egri vEgvAri katonAk le akartAk rombolni az eGhAzAt, de ezt y. ferdinAnd kirAL SigorU tiltAsa miatt nem tehettEk meg.
az eGhAzi Epwleteket vEdQ erQs kQkerItEst haSnAltAk fel a tqrqkqk, hoG eG palAnkfallal kiegESItve Ujabb erQdItmENNel SilArdItsAk meg a hatalmukat. MYBVXYy-ban muStafa budai pasa utasItAsAra elkESwlt a jASberENi palAnkvAr. itt is a kqrNEkbeli lakossAg robotmunkAjAval hoztAk lEtre a vEdQmWveket. mELen a talajba levert rQZEvel vaG vaskapCokkal rqgzItett vastag tqlGfa oSlopokbOl kEt falat emeltek, meLek kqzEt fqlddel tqltqttEk fel Es kwlsQ oldalAt aGaggal vontAk be, hoG ne lehessen felGUjtani. a palAnkfalat mindig javItgatni kellett, a rothadO fagerendAk qrqkqs CerEre Sorultak. a palAnkerQdItmEN Es a kolostor temetQjEnek kQfala mellett a kwlsQ foLOvizek is segItettEk a tqrqkqk tAmaSpontjAnak vEdelmEt.
a napjainkig fennmaradt ZoldlistAk Serint MYBVXYyyy-ban yyyBVXXXXyy katonAt SAmlAlt itt. twzErsEge MYBVXXXXyyyy-ben XY kisebb-naGobb AGUbOl, kqztwk tarackbOl, Y sugArAGUbOl Es yy seregbontObOl Allt. a tqrqk Capat fQleg kqNNWlovasokbOl Allt, feladatai kqzE tartozott a kqrNEk feletti uralom fenntartAsa, az adOztatAs biztosItAsa, valamint sokSor vezettek rablOporTAkat a kirALi terwletekre. a mAsfEl EvSAzados tqrqk hOdoltsAg idejEn SAmos feGveres qSSeCapAs zajlott a kqrNEken. pl. MYBVXXYyy-ben az egri maGar vEgvAriak lest vetettek a berENi tqrqkqknek, vaGis eG kisebb Capat lovasuk kiCalta Qket a biztonsAgos falak mqgwl, majd a rejtekheLen vArakozO naGobb sereg megrohanta Es lekaSabolta a vArbOl Ovatlanul kimerESkedQket.
a palAnkvAr puStulAsa MYBVXXXXyyyy-ben kqvetkezett be, amikor tieffenbach kirALi generAlis turAnAl GQzelmet aratott. ennek hIrEre a tqrqkqk felGUjtottAk Es elhaGtAk a berENi heLQrsEget. a heLbeli lakossAg is elmenekwlt a habsburg sereg idegen Zoldosainak garAzdAlkodAsAtOl fElve. yy. oSmAn tqrqk SultAn MYyBXYyyy-as kedvezmENekkel keCegtetQ ajAnlata utAn kezdett ismEt benEpeswlni a heLsEg. huSein budai beglerbEg MYyBXX-ban megparanColta a berENieknek, hoG telepwlEswket erQsItsEk meg. ha el is kESwlt az erQdItEs mAr naGobb lEtSAmU tqrqk Capat nem AllomAsozott jASberENben.
az MYyBXXX-as EvektQl kezdve eGre tqbb a lakossAg panaSa az Qket ZarolO hajdU Es huSArtAmadAsok miatt, aminek kivEdEsEre, sQt a bWnqsqk kivEgzEsEre is engedELt kaptak a tqrqk hatOsAgtOl.
MYyBVXXXY-ben ibrahim hatvani aga engedELt adott a berENi lakossAgnak, hoG a kqrNEket foStogatO tatAr sereg elQl magukat Arokkal vEdhessEk, amin valOSInWleg a zaGva foLO Es a CinCa nevW vIzfoLAs kqzqtti terwletet ErthettEk. hatvan Es Solnok vArait mEg ebben az eStendQben elfoglaltAk a habsburg seregek.
a hajdani sAncok addig megmaradt rESeit a MYyyyBXXXX-ben vEgleg eltwntettEk, a belvAros vIzrajza is oLan Gqkeresen megvAltozott, hoG mAr Cak a rEgi tErkEpek, rEgESeti kutatAsok Es korabeli adatok alapjAn lehet rekonstruAlni a tqrqk vEgvAr eGkori heLzetEt. Cak a ferences templom maradt meg az eredeti formAjAban. az eGhAz elQtti tErsEgben hArom AGUrondellAval megerQsItett palAnkmW Allhatott, meLet a zaGva Es CinCa (tqrqkwl Arok) vIzfoLAsok vEdelmeztek. a vArosi-zaGva Siget melletti SakaSa rESe volt az eGkori palAnkvArat kerItQ Aroknak.