Kámor (Diósjenő)

Diósjenőtől kb. 5 kilométerre északra a 661 méter magas Kámor csúcson Árpád-kori földvár maradványa található.
A várat oklevél nem említi, történetét, építési idejét nem ismerjük. Korára csak a területén gyűjtött XIII-XV. századi cserepek utalnak. A vár pusztulásának időpontját sem ismerjük, de a XVI. század közepére a török idők kezdetére már elpusztulhatott.
A lankásabb hegyoldalon a földsáncok maradványai jól láthatók. A hegy keleti oldala rendkívül meredek, helyenként sziklás, szakadékos. A vár két részből áll. A 58x22 méteres felső vár a hegycsúcson közel téglalap alakú, az alsó várat az északkeleti hegyoldal enyhén lejtő részén alakították ki. A felső vár délkeleti oldala rendkívül meredek, az alsó vár felé eső északkeleti oldal pedig meredekre levágott. A lankásabb délnyugat és északnyugat felől 2-3 méterrel lejjebb átlagosan 6 méter széles árok övezi, mely egyenesen folytatódik az alsó vár északnyugati alig észrevehető sáncárkában. Az alsó vár árka 150 méter hosszúságban erősen lejt, majd megszakad a hegyoldal hirtelen meredekké válásánál.
A csúcstól déli irányban kb. 10 méterre 4-5 méter mély szikla hasadék található, melybe a néphagyomány szerint Kámor vitéz rejtette rabolt kincseit. A helyi hagyomány úgy tartja, hogy a kámori várnak fényes tornya volt, ami a hajnali nap felkelő sugarait visszatükrözve jól látható volt a jenői főutcáról. Más változat szerint Budáig is ellátszott.
Egy boszorkányhistória is fűződik a várhoz. Az 1700-as években bejelentés érkezett a község előjáróihoz, hogy Kámorban egy boszorkány él. Ott egy kis házikóban éldegélt magányosan egy öregasszony, akit senki sem ismert. Ha valaki arra járt akkor beszaladt a házba. Az ügy kivizsgálására küldöttség kerekedett fel. Az anyóka meglátva őket beszaladt a házba. Szólongatták, dörömböltek de senki nem válaszolt. Betörtek a házba, de senkit sem találtak. Felgyújtották és megvárták míg leég. Mikor teljesen leégett megtalálták a barlang bejáratát. Az anyóka ott menekülhetett el az égő kunyhóból és talán még ma is él.


kAmor (diOsjenQ)

diOsjenQtQl kb. Y kilomEterre ESakra a YyBVXy mEter magas kAmor CUCon ArpAd-kori fqldvAr maradvANa talAlhatO.
a vArat oklevEl nem emlIti, tqrtEnetEt, EpItEsi idejEt nem ismerjwk. korAra Cak a terwletEn GWjtqtt Xyyy-XY. SAzadi Cerepek utalnak. a vAr puStulAsAnak idQpontjAt sem ismerjwk, de a XYy. SAzad kqzepEre a tqrqk idQk kezdetEre mAr elpuStulhatott.
a lankAsabb heGoldalon a fqldsAncok maradvANai jOl lAthatOk. a heG keleti oldala rendkIvwl meredek, heLenkEnt SiklAs, SakadEkos. a vAr kEt rESbQl All. a VYyyy*XXyy mEteres felsQ vAr a heGCUCon kqzel tEglalap alakU, az alsO vArat az ESakkeleti heGoldal eNhEn lejtQ rESEn alakItottAk ki. a felsQ vAr dElkeleti oldala rendkIvwl meredek, az alsO vAr felE esQ ESakkeleti oldal pedig meredekre levAgott. a lankAsabb dElNugat Es ESakNugat felQl yy-yyy mEterrel lejjebb Atlagosan Yy mEter SEles Arok qvezi, meL eGenesen foLtatOdik az alsO vAr ESakNugati alig ESrevehetQ sAncArkAban. az alsO vAr Arka BV mEter hoSSUsAgban erQsen lejt, majd megSakad a heGoldal hirtelen meredekkE vAlAsAnAl.
a CUCtOl dEli irANban kb. X mEterre yyyy-Y mEter mEL Sikla hasadEk talAlhatO, meLbe a nEphaGomAN Serint kAmor vitEz rejtette rabolt kinCeit. a heLi haGomAN UG tartja, hoG a kAmori vArnak fENes torNa volt, ami a hajnali nap felkelQ sugarait viSSatwkrqzve jOl lAthatO volt a jenQi fQutcArOl. mAs vAltozat Serint budAig is ellAtSott.
eG boSorkANhistOria is fWzQdik a vArhoz. az MYyyB-as Evekben bejelentEs Erkezett a kqzsEg elQjArOihoz, hoG kAmorban eG boSorkAN El. ott eG kis hAzikOban EldegElt magANosan eG qregaSSoN, akit senki sem ismert. ha valaki arra jArt akkor beSaladt a hAzba. az wG kiviZgAlAsAra kwldqttsEg kerekedett fel. az aNOka meglAtva Qket beSaladt a hAzba. SOlongattAk, dqrqmbqltek de senki nem vAlaSolt. betqrtek a hAzba, de senkit sem talAltak. felGUjtottAk Es megvArtAk mIg leEg. mikor teljesen leEgett megtalAltAk a barlang bejAratAt. az aNOka ott menekwlhetett el az EgQ kuNhObOl Es talAn mEg ma is El.