Kantavár

A Mecsekben Pécstől északra egy szárazárokkal körülvett meredek hegycsúcson található Kantavár falainak maradványa. A több évszázaddal ezelőtt romba dőlt erősségről nem maradtak fenn korabeli oklevelek. A három oldalról megmászhatatlanul meredek csúcsra nyugat felől vezetett a feljárat egy kaputornyon keresztül, ami egy kőfalakkal határolt falszorosba torkollott. Tovább haladva újabb bejárati kapu állta a támadók útját, amely mögött már a szabálytalan ötszög alakú várudvar helyezkedett el. A sűrűn benőtt terület buckái lehetnek az egykori lakó- és gazdasági épületek maradványai. A vár körüli szárazárok is azonosítható. A sziklacsúcs legmagasabb pontján állt egy torony, melynek csak alapfalai maradtak meg.
Az eddigi ismertek alapján a Kantavár is a XIII. században a tatárjárás utáni nagy várépítési korszakban épült. Az építtető személye nem ismert, lehetett a közeli pécsi püspök vagy egy kisebb rangú helyi nemes is. Valószínűleg a pécsi kántorkanonoknak volt itt a megerősített lakóhelye még a török idők előtt, a XV. század táján.
1930-ban a várrom déli oldalán egy földalatti vágatot találtak. A folyosó 7 méter hosszú, meredeken lefelé ereszkedik, azután 4 méter hosszú ív alakú, víz|szintes rész következik. További kutatás tudná kideríteni, vajon természetes eredetű vagy a régi várbeliek vésték ki, hogy élelmiszerüket tartsák benne. A Kantavári barlang bejáratát elzárták, nem látogatható.


Kantavár legendája:

A mohácsi vész után a Mecsek északi oldalán álló elhagyott sziklavárban egy Kanta nevű rablólovag ütötte fel a tanyáját. Innen járt szörnyű kalandokra, s idehordta, itt rejtegette a sok rabolt kincset. Nemkülönben a messzi vidék leggyönyörűbb leányát, akit szüleitől ragadott el. Első szándéka szerint valamelyik gazdag töröknek adta vona el, de számításába hiba csúszott, mert hogy menthetetlenül beleszeretett. De hiába halmozta el a leányt a kincsek özönével az nem viszonozhatta szerelmét, hanem hűséges maradt a törökök ellen harcoló kedveséhez.
Kanta pedig igen megszerette, hiszen szíve mélyén jó ember volt, jó családba, szerető szülők közé született. Csakhogy kisgyerek korában öccsével együtt elrabolták anyjától és a távoli, homályos emléken túl csak egy aranylánc és rajta anyjának képe maradt számára azokból a boldog időkből.
Egy nap ismeretlen ifjú vitéz kért éjszakai szállást a várban. Elmondta, hogy egy magyar várból jön és menyasszonyát akarja meglátogatni. Kanta ebből rájött, hogy ez az a férfi, akihez az ő foglya nem akar hütlen lenni. Felbérelte hát egy bizalmas emberét, aki másnap a Mecsek rengetegében továbbsiető ifjút meggyilkolta, majd bizonyítékul magához vette annak gyűrűjét és nyakláncát.
Mikor az orgyilkos átadta ezeket megbízójának, a rablóvezérbe villámként hasított a felismerés: tulajdon édestestvérét gyilkoltatta meg. Holttestét ezek után elhozatta, hogy a vár tövében temettesse el. Az ifjú vitézt hamarosan menyasszonya is követte a halálba.
Ezek után Kanta megváltozott: nem rabolt, nem hatalmaskodott többé, hanem kincseit szétosztotta a szegények között. Ő maga pedig haláláig magányos remeteként gondozta a két szerelmes sírját.


kantavAr

a meCekben pECtQl ESakra eG SArazArokkal kqrwlvett meredek heGCUCon talAlhatO kantavAr falainak maradvANa. a tqbb EvSAzaddal ezelQtt romba dQlt erQssEgrQl nem maradtak fenn korabeli oklevelek. a hArom oldalrOl megmAShatatlanul meredek CUCra Nugat felQl vezetett a feljArat eG kaputorNon kereStwl, ami eG kQfalakkal hatArolt falSorosba torkollott. tovAbb haladva Ujabb bejArati kapu Allta a tAmadOk UtjAt, ameL mqgqtt mAr a SabALtalan qtSqg alakU vArudvar heLezkedett el. a sWrWn benQtt terwlet buckAi lehetnek az eGkori lakO- Es gazdasAgi Epwletek maradvANai. a vAr kqrwli SArazArok is azonosIthatO. a SiklaCUC legmagasabb pontjAn Allt eG toroN, meLnek Cak alapfalai maradtak meg.
az eddigi ismertek alapjAn a kantavAr is a Xyyy. SAzadban a tatArjArAs utAni naG vArEpItEsi korSakban Epwlt. az EpIttetQ SemELe nem ismert, lehetett a kqzeli pECi pwspqk vaG eG kisebb rangU heLi nemes is. valOSInWleg a pECi kAntorkanonoknak volt itt a megerQsItett lakOheLe mEg a tqrqk idQk elQtt, a XY. SAzad tAjAn.
MYyyyyBXXX-ban a vArrom dEli oldalAn eG fqldalatti vAgatot talAltak. a foLosO Yyy mEter hoSSU, meredeken lefelE ereSkedik, azutAn yyyy mEter hoSSU Iv alakU, vIzSintes rES kqvetkezik. tovAbbi kutatAs tudnA kiderIteni, vajon termESetes eredetW vaG a rEgi vArbeliek vEstEk ki, hoG ElelmiSerwket tartsAk benne. a kantavAri barlang bejAratAt elzArtAk, nem lAtogathatO.


kantavAr legendAja:

a mohACi vES utAn a meCek ESaki oldalAn AllO elhaGott SiklavArban eG kanta nevW rablOlovag wtqtte fel a taNAjAt. innen jArt SqrNW kalandokra, s idehordta, itt rejtegette a sok rabolt kinCet. nemkwlqnben a meSSi vidEk legGqNqrWbb leANAt, akit SwleitQl ragadott el. elsQ SAndEka Serint valameLik gazdag tqrqknek adta vona el, de SAmItAsAba hiba CUSott, mert hoG menthetetlenwl beleSeretett. de hiAba halmozta el a leANt a kinCek qzqnEvel az nem viSonozhatta SerelmEt, hanem hWsEges maradt a tqrqkqk ellen harcolO kedvesEhez.
kanta pedig igen megSerette, hiSen SIve mELEn jO ember volt, jO CalAdba, SeretQ SwlQk kqzE Swletett. CakhoG kisGerek korAban qCCEvel eGwtt elraboltAk aNjAtOl Es a tAvoli, homALos emlEken tUl Cak eG araNlAnc Es rajta aNjAnak kEpe maradt SAmAra azokbOl a boldog idQkbQl.
eG nap ismeretlen ifjU vitEz kErt EjSakai SAllAst a vArban. elmondta, hoG eG maGar vArbOl jqn Es meNaSSoNAt akarja meglAtogatni. kanta ebbQl rAjqtt, hoG ez az a fErfi, akihez az Q fogLa nem akar hwtlen lenni. felbErelte hAt eG bizalmas emberEt, aki mAsnap a meCek rengetegEben tovAbbsietQ ifjUt meGGilkolta, majd bizoNItEkul magAhoz vette annak GWrWjEt Es NaklAncAt.
mikor az orGilkos Atadta ezeket megbIzOjAnak, a rablOvezErbe villAmkEnt hasItott a felismerEs: tulajdon EdestestvErEt Gilkoltatta meg. holttestEt ezek utAn elhozatta, hoG a vAr tqvEben temettesse el. az ifjU vitEzt hamarosan meNaSSoNa is kqvette a halAlba.
ezek utAn kanta megvAltozott: nem rabolt, nem hatalmaskodott tqbbE, hanem kinCeit SEtoStotta a SegENek kqzqtt. Q maga pedig halAlAig magANos remetekEnt gondozta a kEt Serelmes sIrjAt.