Kaposvár

1357-től a Felsőlendvai család kihalása után a Rupuli család birtokába került a ropolyi uradalom. 1359-ben történik első ízben említés Újvárról a Kapos folyó mocsarai közé épített új uradalmi központról, amit Rupulújvárnak is neveztek. 1403-ban a hűtlenné vált Rupuliak birtokait Zsigmond király a Tamási és Szerdahelyi családnak adományozta. 1445-ben Újlaki Miklós erdélyi vajda erőszakkal elfoglalta a várat és a hozzá tartozó birtokot. Ettől kezdve kezdték a várat Kaposújvárnak nevezni.
A XV. század második felében Kaposvár környékén a birtokkövetelő urak között állandó pereskedés és fegyveres összetűzések zajlottak. A XVI. század elejéig nincs nyoma településnek a kaposvári vár körül.
A vár legősibb magja a 12x12 méter külső méretű lakótornya volt, mely köré aszimmetrikusan épült később egy belsőtornyos négyzetes vár. A maradványok szerint a vár vagy várkastély 45x45 méter kiterjedésű lehetett, a nyugati oldalon egy szélesebb lakószárnnyal, a többi oldalon keskenyebb gazdasági épületekkel. A vár északkeleti oldalán álló kerek torony alapfalai kb. 1 méter magasságban ma is láthatók. A vár a Kapos folyó Kecel-hegy alatti nagy kanyarulatában, a Töröcskei patak torkolatánál kiszélesedő mocsárba nyúló félszigetre épült. Megközelíteni csak kelet felől lehetett, de innen vizesárokkal védték.
A mohácsi vész után a török portyázások és hadjáratok elöl menekülő lakosság egy része a várkastélyok árnyékába húzódva, Kapos vára alatt is települést létesített, amelyet fallal és árokkal is körülvett. Ennek a városnak a keleti kapuját találták meg 1911-ben a volt Széchenyi téren.
A törökök 1555-ben elfoglalták Kaposvárt. 1599-es Nádasdy-Pethő féle sikertelen visszafoglalási kísérlet után a törökök megerősítették a várat. A belső vár köré egy 150-150 méter oldalhosszúságú, négy sarkán kerek ágyúbástyával erősített külső vár épült tekintélyes cölöpgerendák felhasználásával. A külső várat széles vizesárok választotta el észak-kelet-dél felől a várostól. A vizesárok a a vártól délnyugatra kanyarodó Kapos mocsaraihoz kapcsolódott. A várban két dzsámi (a nagyobbik a Szulejmán kán dzsámi), egy középkori templom, egy kisebb torony és a lakótorony állt. A várost is újjáépítették a törökök. Ekkor kapta a külső várhoz idomuló, kelet felől félkaréjban körülölelő formáját. Az új város csak átlagosan 35 méter széles, de 250 méter hosszú tört vonalú sziget volt. A várost csak a külső oldalon védték falak, hogy eleste után a támadók ne találjanak fedezéket. A városfalakat - bástyák híján - csak kézifegyverekkel tudták védeni, illetve a vár magasabb rondelláinak ágyúival. A várost kelet felől új széles és mély vizesárok védte, amelyet szintén a Kapos ingoványaival kötöttek össze. Lehetséges, hogy az árok vízpótlását a Kapos keleti irányú elterelésével oldották meg.
Kaposvárt 1686-ban, Buda várának visszafoglalása után a Lajos bádeni őrgróf vezette sereg szabadította fel. Ezután az Esterházy család birtoka lett. A várat, mely a török kivonulást épségben vészelte át, 1702-ben I. Lipót király parancsára teljesen lerombolták. A várost és lakóit 1704. évi rác dúlás pusztította el. 1712-ben az Eszterházyak új telepeseket csábítottak a városba. A vártól 500-600 méterre keletre létesül az új Kaposvár jobbágyfalu központja, a mai Kossuth téren. A település évtizedekkel később összenőtt a régi várral. Esterházy herceg helyreállíttatta a lerombolt vár használható épületeit, melyek egy ideig börtönként majd magtárként funkcionáltak. A Kapos XIX. század eleji szabályozása, majd az 1860-as évek vasútépítése egyre nagyobb területeket semmisített meg a várból. A vár maradványait a nagy magtárral (a város legrégibb műemlékével) együtt 1930-ban bontották el, hogy egy 8 emeletes ház nagyságú gabonasiló létesüljön.


kaposvAr

MyyyBVYyy-tQl a felsQlendvai CalAd kihalAsa utAn a rupuli CalAd birtokAba kerwlt a ropoLi uradalom. MyyyBVYyyyy-ben tqrtEnik elsQ Izben emlItEs UjvArrOl a kapos foLO moCarai kqzE EpItett Uj uradalmi kqzpontrOl, amit rupulUjvArnak is neveztek. MyyyyByyy-ban a hWtlennE vAlt rupuliak birtokait Zigmond kirAL a tamAsi Es SerdaheLi CalAdnak adomANozta. MyyyyBXXXXY-ben Ujlaki miklOs erdELi vajda erQSakkal elfoglalta a vArat Es a hozzA tartozO birtokot. ettQl kezdve kezdtEk a vArat kaposUjvArnak nevezni.
a XY. SAzad mAsodik felEben kaposvAr kqrNEkEn a birtokkqvetelQ urak kqzqtt AllandO pereskedEs Es feGveres qSSetWzEsek zajlottak. a XYy. SAzad elejEig ninC Noma telepwlEsnek a kaposvAri vAr kqrwl.
a vAr legQsibb magja a Xyy*Xyy mEter kwlsQ mEretW lakOtorNa volt, meL kqrE aSimmetrikusan Epwlt kEsQbb eG belsQtorNos nEGzetes vAr. a maradvANok Serint a vAr vaG vArkastEL XXXXY*XXXXY mEter kiterjedEsW lehetett, a Nugati oldalon eG SElesebb lakOSArNNal, a tqbbi oldalon keskeNebb gazdasAgi Epwletekkel. a vAr ESakkeleti oldalAn AllO kerek toroN alapfalai kb. y mEter magassAgban ma is lAthatOk. a vAr a kapos foLO kecel-heG alatti naG kaNarulatAban, a tqrqCkei patak torkolatAnAl kiSElesedQ moCArba NUlO fElSigetre Epwlt. megkqzelIteni Cak kelet felQl lehetett, de innen vizesArokkal vEdtEk.
a mohACi vES utAn a tqrqk porTAzAsok Es hadjAratok elql menekwlQ lakossAg eG rESe a vArkastELok ArNEkAba hUzOdva, kapos vAra alatt is telepwlEst lEtesItett, ameLet fallal Es Arokkal is kqrwlvett. ennek a vArosnak a keleti kapujAt talAltAk meg MYyyyyBXy-ben a volt SEcheNi tEren.
a tqrqkqk MYBVY-ben elfoglaltAk kaposvArt. MYBVXXXXYyyyy-es nAdasdi-pethQ fEle sikertelen viSSafoglalAsi kIsErlet utAn a tqrqkqk megerQsItettEk a vArat. a belsQ vAr kqrE eG BV-BV mEter oldalhoSSUsAgU, nEG sarkAn kerek AGUbAsTAval erQsItett kwlsQ vAr Epwlt tekintELes cqlqpgerendAk felhaSnAlAsAval. a kwlsQ vArat SEles vizesArok vAlaStotta el ESak-kelet-dEl felQl a vArostOl. a vizesArok a a vArtOl dElNugatra kaNarodO kapos moCaraihoz kapColOdott. a vArban kEt dZAmi (a naGobbik a SulejmAn kAn dZAmi), eG kqzEpkori templom, eG kisebb toroN Es a lakOtoroN Allt. a vArost is UjjAEpItettEk a tqrqkqk. ekkor kapta a kwlsQ vArhoz idomulO, kelet felQl fElkarEjban kqrwlqlelQ formAjAt. az Uj vAros Cak Atlagosan XXXY mEter SEles, de yyBV mEter hoSSU tqrt vonalU Siget volt. a vArost Cak a kwlsQ oldalon vEdtEk falak, hoG eleste utAn a tAmadOk ne talAljanak fedezEket. a vArosfalakat - bAsTAk hIjAn - Cak kEzifeGverekkel tudtAk vEdeni, illetve a vAr magasabb rondellAinak AGUival. a vArost kelet felQl Uj SEles Es mEL vizesArok vEdte, ameLet SintEn a kapos ingovANaival kqtqttek qSSe. lehetsEges, hoG az Arok vIzpOtlAsAt a kapos keleti irANU elterelEsEvel oldottAk meg.
kaposvArt MYyBVXXXYy-ban, buda vArAnak viSSafoglalAsa utAn a lajos bAdeni QrgrOf vezette sereg SabadItotta fel. ezutAn az esterhAzi CalAd birtoka lett. a vArat, meL a tqrqk kivonulAst EpsEgben vESelte At, MYyyByy-ben y. lipOt kirAL paranCAra teljesen leromboltAk. a vArost Es lakOit MYyyByyyy. Evi rAc dUlAs puStItotta el. MYyyBXyy-ben az eSterhAziak Uj telepeseket CAbItottak a vArosba. a vArtOl YB-YyB mEterre keletre lEteswl az Uj kaposvAr jobbAGfalu kqzpontja, a mai kossuth tEren. a telepwlEs Evtizedekkel kEsQbb qSSenQtt a rEgi vArral. esterhAzi herceg heLreAllIttatta a lerombolt vAr haSnAlhatO Epwleteit, meLek eG ideig bqrtqnkEnt majd magtArkEnt funkcionAltak. a kapos XYyyyy. SAzad eleji SabALozAsa, majd az MYyyyBVX-as Evek vasUtEpItEse eGre naGobb terwleteket semmisItett meg a vArbOl. a vAr maradvANait a naG magtArral (a vAros legrEgibb mWemlEkEvel) eGwtt MYyyyyBXXX-ban bontottAk el, hoG eG Yyyy emeletes hAz naGsAgU gabonasilO lEteswljqn.