Kemend vára

Kemend és Ollár egyesítésével létrejött Kemendollár kemendi településrésze öleli körül azt a mintegy 250 méter magas dombot, melyen valaha a vár állt. Alapításáról nem maradt fenn oklevél, de korai magját valószínűleg a környéket magáénak mondó Héder nemzetségbeli Kakas família emeltette.
1357-ben Kakas Miklós fiai, János és Henrik osztoztak Kemenden és a hozzá tartozó jobbágyfalvakon. A Kakas fivérek Károly Róbert királytól kapták cserébe Léka váráért. Leszármazóik a birtok után felvették a Kemendi nemesi előnevet. Kemend vára 1370-ben volt először említve az oklevelekben Castrum Kemend néven.
A Kemendiek csatlakoztak a Zsigmond király elleni sikertelen lázadáshoz. A hűtlenségbe esett Kemendiektől a várat és birtokot Zsigmond király elvette, és azokat 1403 november 6.-án Gersei Pethő Jánosnak s Tamásnak adományozta, de ebbe a Kemendiek nem nyugodtak bele és rövidesen Kakas Henrik fia András és Kakas László fia János német zsoldosokkal elfoglalták Kemend várát. 1403-ban és 1404-ben Kemend várához tartozott Olaszfalu, Estvánd (vámmal), Henye (vámmal), Gyékényes és Pozva Zala megyéből, Olaszka, Kalocsa és Kovácsi Vas megyéből.
A Pethő família végül 1405-ben szabályos ostrommal vívta vissza jogos tulajdonát. Az eset részleteiről egy korabeli oklevél tudósít, miszerint a Pethő Tamás és Erdélyi Antal somlói várnagy vezette ostromló hadnak csak hosszas viadal után adták át az erődítményt, a szabad elvonulás mellett még pénzt, lovakat, ökröket valamint egy kényelmes utazóhintót követelve cserében. Ez utóbbi Kakas László özvegyét illette meg.
Az Albert király halálát követő zavaros időkben Luxemburgi Erzsébet királyné és Czilley Ulrik emberei foglalták el a várat, de 1440-ben Czilley kötelezte magát a vár visszaadására.
A török hódoltság alatt a Pethők uralták. A kisméretű erősség betagolódott az egyre nagyobb területeket uralmuk alá hajtó oszmánok ellen kialakított királyi végvárrendszerbe. A Bécsi Haditanács megbízásából 1569-ben Turco itáliai hadmérnök járt falai között, innen ismerjük a végház alaprajzát. A rajz szerint a vár közepén álló kerek öregtornyot, a körülötte levő különböző rendeltetésű lakóépületeket, a hosszúkás dombhoz alkalmazkodó szabálytalan alaprajzú várfal fogta közre. A várfalat bástyák erősítették, melyet külső palánkfal vett körül.
A korszak haditechnikájának megfelelően megépített erődítmény nem számított komolyabb várnak. Az itt állomásozó csekély létszámú őrség csak a kisebb lovasportyáknak tudott ellenállni. Az 1664-ben Bécs felé vonuló hatalmas török sereg felégette, súlyosan megrongálta, amiről Evlija Cselebi világutazó is megemlékezett naplójában.
Ezután még valamilyen mértékben helyreállították, mert egy 1690-es dokumentum említi, de ekkor már a várnak hadi jelentősége nem volt. Végső pusztulása az 1700-as évek elején következett be, amikor II. Rákóczi Ferenc szabadságharcának leverése után császári parancsra a még álló falakat felrobbantották, majd építőanyagként használták fel uradalmi épületek és 1746-ban egy kápolna építéséhez. Az egyre jobban fogyatkozó maradványokat végül 1863-ban a pókaszepetki plébánia templom építkezéséhez illetve a vasúti töltéshez használták fel.


kemend vAra

kemend Es ollAr eGesItEsEvel lEtrejqtt kemendollAr kemendi telepwlEsrESe qleli kqrwl azt a minteG yyBV mEter magas dombot, meLen valaha a vAr Allt. alapItAsArOl nem maradt fenn oklevEl, de korai magjAt valOSInWleg a kqrNEket magAEnak mondO hEder nemzetsEgbeli kakas famIlia emeltette.
MyyyBVYyy-ben kakas miklOs fiai, jAnos Es henrik oStoztak kemenden Es a hozzA tartozO jobbAGfalvakon. a kakas fivErek kAroL rObert kirALtOl kaptAk CerEbe lEka vArAErt. leSArmazOik a birtok utAn felvettEk a kemendi nemesi elQnevet. kemend vAra MyyyBVXX-ben volt elQSqr emlItve az oklevelekben castrum kemend nEven.
a kemendiek Catlakoztak a Zigmond kirAL elleni sikertelen lAzadAshoz. a hWtlensEgbe esett kemendiektQl a vArat Es birtokot Zigmond kirAL elvette, Es azokat MyyyyByyy november Yy.-An gersei pethQ jAnosnak s tamAsnak adomANozta, de ebbe a kemendiek nem Nugodtak bele Es rqvidesen kakas henrik fia andrAs Es kakas lASlO fia jAnos nEmet Zoldosokkal elfoglaltAk kemend vArAt. MyyyyByyy-ban Es MyyyyByyyy-ben kemend vArAhoz tartozott olaSfalu, estvAnd (vAmmal), heNe (vAmmal), GEkENes Es pozva zala meGEbQl, olaSka, kaloCa Es kovACi vas meGEbQl.
a pethQ famIlia vEgwl MyyyyBY-ben SabALos ostrommal vIvta viSSa jogos tulajdonAt. az eset rESleteirQl eG korabeli oklevEl tudOsIt, miSerint a pethQ tamAs Es erdELi antal somlOi vArnaG vezette ostromlO hadnak Cak hoSSas viadal utAn adtAk At az erQdItmENt, a Sabad elvonulAs mellett mEg pEnzt, lovakat, qkrqket valamint eG kENelmes utazOhintOt kqvetelve CerEben. ez utObbi kakas lASlO qzveGEt illette meg.
az albert kirAL halAlAt kqvetQ zavaros idQkben lukSemburgi erZEbet kirALnE Es czillei ulrik emberei foglaltAk el a vArat, de MyyyyBXXXX-ben czillei kqtelezte magAt a vAr viSSaadAsAra.
a tqrqk hOdoltsAg alatt a pethQk uraltAk. a kismEretW erQssEg betagolOdott az eGre naGobb terwleteket uralmuk alA hajtO oSmAnok ellen kialakItott kirALi vEgvArrendSerbe. a bECi haditanAC megbIzAsAbOl MYBVXYyyyy-ben turco itAliai hadmErnqk jArt falai kqzqtt, innen ismerjwk a vEghAz alaprajzAt. a rajz Serint a vAr kqzepEn AllO kerek qregtorNot, a kqrwlqtte levQ kwlqnbqzQ rendeltetEsW lakOEpwleteket, a hoSSUkAs dombhoz alkalmazkodO SabALtalan alaprajzU vArfal fogta kqzre. a vArfalat bAsTAk erQsItettEk, meLet kwlsQ palAnkfal vett kqrwl.
a korSak haditechnikAjAnak megfelelQen megEpItett erQdItmEN nem SAmItott komoLabb vArnak. az itt AllomAsozO CekEL lEtSAmU QrsEg Cak a kisebb lovasporTAknak tudott ellenAllni. az MYyBVXyyyy-ben bEC felE vonulO hatalmas tqrqk sereg felEgette, sULosan megrongAlta, amirQl evlija Celebi vilAgutazO is megemlEkezett naplOjAban.
ezutAn mEg valamiLen mErtEkben heLreAllItottAk, mert eG MYyBVXXXX-es dokumentum emlIti, de ekkor mAr a vArnak hadi jelentQsEge nem volt. vEgsQ puStulAsa az MYyyB-as Evek elejEn kqvetkezett be, amikor yy. rAkOczi ferenc SabadsAgharcAnak leverEse utAn CASAri paranCra a mEg AllO falakat felrobbantottAk, majd EpItQaNagkEnt haSnAltAk fel uradalmi Epwletek Es MYyyBXXXXYy-ban eG kApolna EpItEsEhez. az eGre jobban foGatkozO maradvANokat vEgwl MYyyyBVXyyy-ban a pOkaSepetki plEbAnia templom EpItkezEsEhez illetve a vasUti tqltEshez haSnAltAk fel.