Kisvárda

A település neve a magyar vár, erődítményből ered, mely kisebb váras helységet jelent. A középkorban Warda, Warada néven fordul elő az oklevelekben a település neve. Kisvárda nevében a "Kis" szó a várostól 200 km-re fekvő Nagyváradtól különbözteti meg. A honfoglaló magyarság 895-ben birtokba vette a települést, amely elsődlegesen a földvárra épített határvédő rendszer központja. 1085-ben Szent László magyar király itt állította meg és győzte le Kutesk kun fejedelem támadását. A fényes győzelem emlékére a településen Szent Péter és Szent Pál apostolok tiszteletére templomot alapított.
A XII. században, a határvédő szerep csökkenésével, Kisvárda a Gutkeled nemzetség tulajdonába kerül és egyik ágának névadójává vált. A Várday család jelentős szerepet játszott Kisvárda felvirágoztatásában. Kisvárda gazdasági szerepe jelentőssé vált, rendszeresen tartottak heti vásárokat, országos vásártartási jogot szereztek, 1421-ben pedig városi joggal ruházták fel településüket. 1400-ban Zsigmond király engedélyt adott a Várday családnak, hogy kőből vagy fából várat építhessenek. A XV. század közepére épült egy vár, de ez nem azonos a ma is látható várral, amit később 1465-ben Várday István bács-kalocsai érsek kezdett építtetni. 1468-ban az érsek jelentősen bővítette a település önállóságát. Ennek is köszönhető, hogy a század végén több mint ezren éltek a városban. 1475-re felépült a vár magját képező déli szárny két sarkán egy-egy négyzet alaprajzú toronnyal. Várdai Istvánnak 1470-ben bekövetkezett halála után az építkezés lelassult.
1521-ben Várdai Ferenc erdélyi püspök arra utasította öccsét, Jánost, hogy a vár építését fából fejezze be. Valószínűleg ebben az időben készült el a várat körülvevő, cölöpökből készült külső védmű. A török hódoltság idején három részre szakadt országban a Várday család tagjai Szapolyai János támogatták. Később Várday Mihály öt fivérének halála után Ferdinánd pártjára állt. 1544-ben Martinuzzi György váradi püspök a nagy fontosságú várat elfoglalta. Várday Mihály éveken keresztül kérte a vár visszaadását, amelyre azonban csak 1551-ben, a két ország egyesítése után került sor. 1556-ban az erdélyi fejedelemség létrejöttekor ezen a területen csak a várdai vár maradt a császáriak kezében. János Zsigmond vezére, a későbbi lengyel király, Báthori István 1558-ban ostrommal akarta elfoglalni, támadásai azonban eredménytelenek maradtak, mert a Telekessy Imre kassai főkapitány vezette felmentő sereg az ostromlókat a vár falai alól elűzte. 1563-ban Várday Mihály fia, István lett a vár kapitánya, kinek fivére Miklós 1564-ben sikeresen védekezett János Zsigmond újabb ostroma ellen. A vár lakóépületeit 1565-1570 között bővítették. 1580-1585 között Ottavio Baldigara olasz hadmérnök vezetésével új erődítés készült. 1584-ben meghalt Várday Mihály a család utolsó férfitagja, a hatalmas birtok özvegye, Dobó Krisztina és leányági örökösök tulajdona lett. Ezután a vár és tartozékai a Telegdy és Szolnoky, majd a Nyáry és Melith családok birtokába kerültek. A várban az utolsó átalakításokat Nyáry István végezte az 1630-as és az 1640-es években.
A XVII. században a Várday család örökösei közösen birtokolták, előfordult, hogy több család is lakott a vár különböző épületszárnyaiban. 1672-ben Thököly kurucai foglalták el, miután a kis számú helyőrség harc nélkül elmenekült. 1685-ben a Habsburgok átvették a környék ellenőrzését és visszafoglalták. 1687-re a vár nagy része üresen állt csak egy részben laktak. 1703-ban Rákóczi Ferenc katonái foglalták el, miután a Habsburgokat támogató nemesek semlegességet fogadtak és megnyitották a vár kapuit. 1711-ben a szabadságharc megbukása után a kuruc csapatok elvonultak. Ezután a vár és uradalma a Zichy és az Esterházy családok birtokába került, akik a vár köveinek egy részét uradalmi épületeik építéséhez hordatták el. Engedélyükkel a romokat a helyi lakosság is kőbányának használta. A vár teljes pusztulását 1828-ban a helyi birtokosok akadályozták meg.


kisvArda

a telepwlEs neve a maGar vAr, erQdItmENbQl ered, meL kisebb vAras heLsEget jelent. a kqzEpkorban varda, varada nEven fordul elQ az oklevelekben a telepwlEs neve. kisvArda nevEben a "kis" SO a vArostOl yyB km-re fekvQ naGvAradtOl kwlqnbqzteti meg. a honfoglalO maGarsAg YyyyBVXXXXY-ben birtokba vette a telepwlEst, ameL elsQdlegesen a fqldvArra EpItett hatArvEdQ rendSer kqzpontja. MVXXXY-ben Sent lASlO maGar kirAL itt AllItotta meg Es GQzte le kutesk kun fejedelem tAmadAsAt. a fENes GQzelem emlEkEre a telepwlEsen Sent pEter Es Sent pAl apostolok tiSteletEre templomot alapItott.
a Xyy. SAzadban, a hatArvEdQ Serep CqkkenEsEvel, kisvArda a gutkeled nemzetsEg tulajdonAba kerwl Es eGik AgAnak nEvadOjAvA vAlt. a vArdai CalAd jelentQs Serepet jAtSott kisvArda felvirAgoztatAsAban. kisvArda gazdasAgi Serepe jelentQssE vAlt, rendSeresen tartottak heti vAsArokat, orSAgos vAsArtartAsi jogot Sereztek, MyyyyBXXy-ben pedig vArosi joggal ruhAztAk fel telepwlEswket. MyyyyB-ban Zigmond kirAL engedELt adott a vArdai CalAdnak, hoG kQbQl vaG fAbOl vArat EpIthessenek. a XY. SAzad kqzepEre Epwlt eG vAr, de ez nem azonos a ma is lAthatO vArral, amit kEsQbb MyyyyBVXY-ben vArdai istvAn bAC-kaloCai Ersek kezdett EpIttetni. MyyyyBVXYyyy-ban az Ersek jelentQsen bQvItette a telepwlEs qnAllOsAgAt. ennek is kqSqnhetQ, hoG a SAzad vEgEn tqbb mint ezren Eltek a vArosban. MyyyyBVXXY-re felEpwlt a vAr magjAt kEpezQ dEli SArN kEt sarkAn eG-eG nEGzet alaprajzU toroNNal. vArdai istvAnnak MyyyyBVXX-ben bekqvetkezett halAla utAn az EpItkezEs lelassult.
MYBXXy-ben vArdai ferenc erdELi pwspqk arra utasItotta qCCEt, jAnost, hoG a vAr EpItEsEt fAbOl fejezze be. valOSInWleg ebben az idQben kESwlt el a vArat kqrwlvevQ, cqlqpqkbQl kESwlt kwlsQ vEdmW. a tqrqk hOdoltsAg idejEn hArom rESre Sakadt orSAgban a vArdai CalAd tagjai SapoLai jAnos tAmogattAk. kEsQbb vArdai mihAL qt fivErEnek halAla utAn ferdinAnd pArtjAra Allt. MYBXXXXyyyy-ben martinuzzi GqrG vAradi pwspqk a naG fontossAgU vArat elfoglalta. vArdai mihAL Eveken kereStwl kErte a vAr viSSaadAsAt, ameLre azonban Cak MYBVy-ben, a kEt orSAg eGesItEse utAn kerwlt sor. MYBVYy-ban az erdELi fejedelemsEg lEtrejqttekor ezen a terwleten Cak a vArdai vAr maradt a CASAriak kezEben. jAnos Zigmond vezEre, a kEsQbbi lenGel kirAL, bAthori istvAn MYBVYyyy-ban ostrommal akarta elfoglalni, tAmadAsai azonban eredmENtelenek maradtak, mert a telekessi imre kassai fQkapitAN vezette felmentQ sereg az ostromlOkat a vAr falai alOl elWzte. MYBVXyyy-ban vArdai mihAL fia, istvAn lett a vAr kapitANa, kinek fivEre miklOs MYBVXyyyy-ben sikeresen vEdekezett jAnos Zigmond Ujabb ostroma ellen. a vAr lakOEpwleteit MYBVXY-MYBVXX kqzqtt bQvItettEk. MYBVXXX-MYBVXXXY kqzqtt ottavio baldigara olaS hadmErnqk vezetEsEvel Uj erQdItEs kESwlt. MYBVXXXyyyy-ben meghalt vArdai mihAL a CalAd utolsO fErfitagja, a hatalmas birtok qzveGe, dobO kriStina Es leANAgi qrqkqsqk tulajdona lett. ezutAn a vAr Es tartozEkai a telegdi Es Solnoki, majd a NAri Es melith CalAdok birtokAba kerwltek. a vArban az utolsO AtalakItAsokat NAri istvAn vEgezte az MYyBXXX-as Es az MYyBXXXX-es Evekben.
a XYyy. SAzadban a vArdai CalAd qrqkqsei kqzqsen birtokoltAk, elQfordult, hoG tqbb CalAd is lakott a vAr kwlqnbqzQ EpwletSArNaiban. MYyBVXXyy-ben thqkqli kurucai foglaltAk el, miutAn a kis SAmU heLQrsEg harc nElkwl elmenekwlt. MYyBVXXXY-ben a habsburgok AtvettEk a kqrNEk ellenQrzEsEt Es viSSafoglaltAk. MYyBVXXXYyy-re a vAr naG rESe wresen Allt Cak eG rESben laktak. MYyyByyy-ban rAkOczi ferenc katonAi foglaltAk el, miutAn a habsburgokat tAmogatO nemesek semlegessEget fogadtak Es megNitottAk a vAr kapuit. MYyyBXy-ben a SabadsAgharc megbukAsa utAn a kuruc Capatok elvonultak. ezutAn a vAr Es uradalma a zichi Es az esterhAzi CalAdok birtokAba kerwlt, akik a vAr kqveinek eG rESEt uradalmi Epwleteik EpItEsEhez hordattAk el. engedELwkkel a romokat a heLi lakossAg is kQbANAnak haSnAlta. a vAr teljes puStulAsAt MYyyyBXXYyyy-ban a heLi birtokosok akadALoztAk meg.