Komárom Monostori erőd

A XIX. század elején a napóleoni háborúk során Bécset is támadás érte, 1809-ben a császári udvarnak menekülnie kellett. I. Ferenc császár és király - az akkorra lázas sietséggel megerősített - Komáromban talált menedéket. Az uralkodó 1809 júniusában határozta el, hogy Komáromban egy 200000 fős hadsereg befogadására alkalmas erődrendszert építtet, mely Bécs védelmét is szolgálja. Az uralkodó a terveztetést a háborús tapasztalatokkal rendelkező Dedovich mérnökkari vezérőrnagyra bízta, aki a vár építésért felelős igazgatója volt.
A teljes erődrendszer terveinek első részét a Marquis Chasteler táborszernagy vezette mérnöki gárda készítette el, melyek a várak megerősítését és a hídfők korszerűsítését tartalmazták. A munkálatok a táborszernagy irányítása alatt folytak. A tervek szerint a Duna jobb partján is tovább kellett folytatni az erődrendszer bővítését. A már meglévő jobb parti hídfőerőd, a mai Csillag erőd mellé két önálló elemet akartak felépíteni. A Kincstárnak újabb területeket kellett vásárolnia a monostori Homokhegyen és a Nagyigmánd felé vezető út mellett. Az építkezésre kiszemelt terület Zichy-birtok volt, melyet 1817-ben a családdal történő megegyezéssel sikerült megszerezni.
A Duna bal partján (ma szlovák területen) álló Öregvár korszerűsítése és belső átalakítása 1827-től 1839-ig tartott. Ezután a Dunától a Vágig húzódó, az Öreg- és az Újvárat védőfallal összekötő, bástyákkal erősített védővonalat kezdték építeni. A kőből kiépített Nádor-vonalat a módosított tervek szerint öt bástya erősítette, melyeket erődfalak kötöttek össze. A védelem tűzrendszerét úgy alakították ki, hogy a tüzérségi lövegállások és a gyalogsági lőrések lehetővé tették az erőd-elemek több oldalról való védelmét.
A bástyák építését a Kis-Dunától kezdték az I. számú erőddel, amely 1844-ben készült el. Itt alakították ki a Nádor-vonalat "áttörő" kelet-nyugati irányú út részére a Pozsonyi kaput. A védvonal további három eleme 1847-ig elkészült, de az ötödiket már nem tudták teljesen befejezni az 1848-49-es forradalom és szabadságharc miatt.
A pesti forradalom idején az erődök parancsnoka Friedrich Metz altábornagy volt, akit szeptember közepén Majthényi István alezredes követett. Ő azonnal nekilátott az erődök földmunkáinak elvégeztetéséhez, valamint a védősereg megszervezéséhez, hiszen a várrendszer védelme egy 1826-os terv szerint 14000 gyalogost, 1800 tüzért és 12000 lovast, valamint 400 löveget igényelt. 1848 végén a szabadságharc hadi helyzetének változása miatt a magyar fősereg visszavonult az ország belsejébe. A Komáromot védő mintegy 12000 fő felkészült az ostromra. Az osztrák hadtest Balthasar Simunich altábornagy vezetésével március 20.-án kezdte meg Komárom ostromát. Simunich nehéztüzérségét a mai Monostori erőd és Szőny közötti területen helyezte el. A védők és a lakosság megtörésére irányuló bombázás csak kisebb károkat okozott a védművekben, a lakóházak, középületek viszont súlyos károsodást szenvedtek. A védelem a sorozatos támadások ellenére megvédte az erődöket.
A magyar fősereg tavaszi hadjáratának eredményeként sikerült a körülzárt várost felszabadítani. A magyar főerők az osztrák csapatokat Győr irányába űzték, így lehetőség nyílt arra, hogy a Duna jobb partját is uralva, hozzákezdjenek az építkezéshez.
A vár új parancsnoka, Klapka György tábornok május 28.-án adta parancsba egy kazamatákkal ellátott erőd építését a Homokhegyen. Az építkezés során az eredetileg négy saroktornyos, 1000 fő befogadására alkalmas épület Ács felé néző tornya készült el, a többi irányt földművekkel biztosították. A sáncban elhelyezett lövegek így már pásztázhatták a Nádor-vonal előterét, valamint lezárhatták a Dunát és a Bécs felől vezető utat is. Az út védelmére két védművet is kialakítottak, és létrehozták a tábor felől védő igmándi sáncot.
Júliusban kétszer is megütközött a magyar és az osztrák fősereg döntő siker nélkül. Ezután a magyar főerőket a Tiszához vezényelték, ezért Klapka 18200 fős védőseregével és 300 ágyújával felkészült a várrendszer és a város védelmére. Az osztrák megfigyelő és blokkirózó erők (12000 fő és 75 ágyú) ellen Klapka több támadást indított, melyek során Pozsonyig, illetve Győrig tört előre és hadizsákmányokat szerzett.
Az 1849 augusztus 13.-i világosi fegyverletétel után Klapka és Komárom elszigetelődött, az erődrendszert az osztrák és orosz csapatok körülzárták. Végül hosszas tárgyalássorozat után Klapka szeptember 27.-én aláírta a vár megadásáról szóló megállapodást. Komárom a szabadságharcban elpusztult, a virágzó 20000 fős város lakossága a felére csökkent. A templomok, iskolák, középületek és a lakóházak többsége áldozatul esett a bombázásoknak.
Az új parancsnok az a Simunich altábornagy lett, aki 1849 márciusában hadtestével körülzárta és lövette Komáromot. Az osztrák fennhatóság alatt ismét fontossá vált az erődrendszer építése. Az új tervek elkészítésénél az építők felhasználták az ostromokban szerzett harci-erődépítési tapasztalatokat, hiszen a vár körülzárása bebizonyította, hogy szükség van a Duna jobb partján egy olyan erődcsoportra, amely megakadályozza, hogy az ellenség tüzérsége közel férkőzzön a balparti erődökhöz, ugyanakkor biztosítja a folyamatos áthaladási lehetőséget a folyón.
A Duna jobb partján a már meglévő Csillag erődön kívűl, a Homokhegyi (Monostori) és az Igmándi erőd építését tervezték, melyeket fallal kötöttek volna össze. A Vág-Duna mentén egy erődvonalat, az Öregvárral szemben fekvő oldalán pedig egy új hídfőerődöt akartak létesíteni. Elképzeléseik szerint az egész övrendszer legnagyobb eleme a Homokhegyen létesítendő Monostori erőd, amely magán viseli mindazokat a jegyeket, ami a korabeli hadiépítészetet jellemezték: alaprajza egy zárt sokszög, hosszú egyenes falakkal. Tetején és a mellvédeken lehetett elhelyezni a tábori lövegeket. Az erődöt körülvevő 8-10 méter mély árok biztosította a rohammentességet, melyet a belső és a külső fal kazamatáiből egyaránt pásztázni lehetett. A külső fal az ellenség felé ferde, tüzérség által nehezen sebezhető. A sarkokról kisebb lövegekkel, a lőrésekből gyalogsági tűzzel lehetett felügyelet alatt tartani az árkokat.
Az osztrák elvek alapján épített erőd a déli és a nyugati oldalon rendelkezett hosszú falakkal, mellvédjein 24-36, illetve 17-26 löveget lehetett elhelyezni. Az épületek födémeit 2-3 méter vastag földréteg fedte megakadályozva a rombolást. A kazamatafolyosok szakaszonként erős gerendákkal lezárhatók, ezáltal elszigetelhető a betörő ellenség, ugyanakkor a védők tűz alatt tudták tartani a lezárt szakaszt. A külső ferde fal kazamatáiba 15 méterenként aknakezdeményeket készítettek elő, hogy az aknászok folyosót tudjanak kiépíteni támadók tüzelőállásainak elpusztítására, és épülő aknáinak felderítésére. A kofferek (bástyaszerű építmények) a déli és nyugati árkok töréspontjain kaptak helyet, bennük az árokrendszert tűz alatt tartó lövegekkel. A koffereken keresztül lehetett bejutni az erőd belső udvarára. Az erőd északi Duna felé eső szakaszát más módon alakították ki: középen egy klasszikus bástyát építettek, három szintjén ágyúállásokkal. Falait nagy műgonddal építették, a külső felületeit mészkőlapokkal fedték, külön megerősítve a lőréseknél és az ágyúállásoknál. A külső és belső falazat közötti részeket törmelékkel és habarcsanyaggal töltötték ki, ami nagy elleállóképességet biztosított a lövedékekellen. Az erőd a korabeli tüzérség által sebezhetetlen volt.
A Monostori erőd épületegyüttese 1850-1871 között épült. Méretre az Öregvár és az Újvár összesített területével vetekszik. 1800 kőműves és 10000 segédmunkás vett részt az építésében, a földmunkáktól kezdve a falak és boltívek felrakásáig. Ezzel egyidőben alakították át a Csillagsáncot is, amellyel jelentősen erősítették az erődrendszert. A Monostori erőd befejezése után, 1871-1877 között épült az eredetileg zártra tervezett erődrendszer védővonalának utolsó eleme az Igmándi erőd.
A komáromi erődrendszer kiépítése után lényeges változás történt a Monarchia védelmi politikájában. A tüzérség óriási léptékű fejlődéseként megjelentek a hátultöltős, hatékony lőszerekkel ellátott lövegek, a lőtávolság ugrásszerűen megnőtt, az irányzó- és híradó-eszközök lehetővé tették, hogy a lövegek tüzét egy megfigyelő pontról irányítsák. A Monarchia szükségszerűen a határmenti erődrendszerekre koncentrálta energiáit, amelyek a technika fejlődése miatt átépítésre szorultak. Komáromban munkálatokat ezután nem végeztek hiszen az erődrendszer ország belsejében volt, bár stratégiai fontossága - a dunai átkelőhely biztosítása miatt - megmaradt. Fontosságát azzal is hangsúlyozták, hogy szolgálatot csak a közös császári és királyi alakulatok láttak el.
Magyar Királyi Honvédség alakulatait csak az I. világháború után helyeztek el itt. A Trianoni békeszerződés értelmében a Duna, mint határfolyó vágta ketté a várost és az erődrendszert. A Magyarországon maradt erődök közül elsősorban a Monostori erődöt és a mellette lévő tüzértábort vette birtokba a honvédség. 1942-től a Monostori erőd az internált lengyel katonák gyűjtőhelyévé vált. Az erődrendszerben jelentős katonai erők állomásoztak.
A II. világháború után a szovjetek a Déli Hadseregcsoport legnagyobb lőszerraktárát építették ki a Monostori erődben. Az 1991-es szovjet kivonuláskor több ezer vagon lőszert szállítottak el. A terület lőszer- és robbanóanyag-mentesítése valamint a helyreállítási munkálatok nagy része a Magyar Honvédségre hárult. Az erőd a magyar állam tulajdonába került. 2000-ben a Monostori Erőd Hadkultúra Központ Közhasznú Társaság kapta meg az erőd vagyonkezelői és üzemeltetői jogát.


komArom monostori erQd

a XYyyyy. SAzad elejEn a napOleoni hAborUk sorAn bECet is tAmadAs Erte, MYyyyBYyyyy-ben a CASAri udvarnak menekwlnie kellett. y. ferenc CASAr Es kirAL - az akkorra lAzas sietsEggel megerQsItett - komAromban talAlt menedEket. az uralkodO MYyyyBYyyyy jUniusAban hatArozta el, hoG komAromban eG yyBM fQs hadsereg befogadAsAra alkalmas erQdrendSert EpIttet, meL bEC vEdelmEt is SolgAlja. az uralkodO a terveztetEst a hAborUs tapaStalatokkal rendelkezQ dedovich mErnqkkari vezErQrnaGra bIzta, aki a vAr EpItEsErt felelQs igazgatOja volt.
a teljes erQdrendSer terveinek elsQ rESEt a markvuis chasteler tAborSernaG vezette mErnqki gArda kESItette el, meLek a vArak megerQsItEsEt Es a hIdfQk korSerWsItEsEt tartalmaztAk. a munkAlatok a tAborSernaG irANItAsa alatt foLtak. a tervek Serint a duna jobb partjAn is tovAbb kellett foLtatni az erQdrendSer bQvItEsEt. a mAr meglEvQ jobb parti hIdfQerQd, a mai Cillag erQd mellE kEt qnAllO elemet akartak felEpIteni. a kinCtArnak Ujabb terwleteket kellett vAsArolnia a monostori homokheGen Es a naGigmAnd felE vezetQ Ut mellett. az EpItkezEsre kiSemelt terwlet zichi-birtok volt, meLet MYyyyBXYyy-ben a CalAddal tqrtEnQ megeGezEssel sikerwlt megSerezni.
a duna bal partjAn (ma SlovAk terwleten) AllO qregvAr korSerWsItEse Es belsQ AtalakItAsa MYyyyBXXYyy-tQl MYyyyBXXXYyyyy-ig tartott. ezutAn a dunAtOl a vAgig hUzOdO, az qreg- Es az UjvArat vEdQfallal qSSekqtQ, bAsTAkkal erQsItett vEdQvonalat kezdtEk EpIteni. a kQbQl kiEpItett nAdor-vonalat a mOdosItott tervek Serint qt bAsTa erQsItette, meLeket erQdfalak kqtqttek qSSe. a vEdelem tWzrendSerEt UG alakItottAk ki, hoG a twzErsEgi lqvegAllAsok Es a GalogsAgi lQrEsek lehetQvE tettEk az erQd-elemek tqbb oldalrOl valO vEdelmEt.
a bAsTAk EpItEsEt a kis-dunAtOl kezdtEk az y. SAmU erQddel, ameL MYyyyBXXXXyyyy-ben kESwlt el. itt alakItottAk ki a nAdor-vonalat "AttqrQ" kelet-Nugati irANU Ut rESEre a poZoNi kaput. a vEdvonal tovAbbi hArom eleme MYyyyBXXXXYyy-ig elkESwlt, de az qtqdiket mAr nem tudtAk teljesen befejezni az MYyyyBXXXXYyyy-XXXXYyyyy-es forradalom Es SabadsAgharc miatt.
a pesti forradalom idejEn az erQdqk paranCnoka friedrich metz altAbornaG volt, akit September kqzepEn majthENi istvAn alezredes kqvetett. Q azonnal nekilAtott az erQdqk fqldmunkAinak elvEgeztetEsEhez, valamint a vEdQsereg megServezEsEhez, hiSen a vArrendSer vEdelme eG MYyyyBXXYy-os terv Serint XyyyyM Galogost, MYyyyB twzErt Es XyyM lovast, valamint yyyyB lqveget igENelt. MYyyyBXXXXYyyy vEgEn a SabadsAgharc hadi heLzetEnek vAltozAsa miatt a maGar fQsereg viSSavonult az orSAg belsejEbe. a komAromot vEdQ minteG XyyM fQ felkESwlt az ostromra. az oStrAk hadtest balthasar simunich altAbornaG vezetEsEvel mArcius XX.-An kezdte meg komArom ostromAt. simunich nehEztwzErsEgEt a mai monostori erQd Es SQN kqzqtti terwleten heLezte el. a vEdQk Es a lakossAg megtqrEsEre irANulO bombAzAs Cak kisebb kArokat okozott a vEdmWvekben, a lakOhAzak, kqzEpwletek viSont sULos kArosodAst Senvedtek. a vEdelem a sorozatos tAmadAsok ellenEre megvEdte az erQdqket.
a maGar fQsereg tavaSi hadjAratAnak eredmENekEnt sikerwlt a kqrwlzArt vArost felSabadItani. a maGar fQerQk az oStrAk Capatokat GQr irANAba WztEk, IG lehetQsEg NIlt arra, hoG a duna jobb partjAt is uralva, hozzAkezdjenek az EpItkezEshez.
a vAr Uj paranCnoka, klapka GqrG tAbornok mAjus XXYyyy.-An adta paranCba eG kazamatAkkal ellAtott erQd EpItEsEt a homokheGen. az EpItkezEs sorAn az eredetileg nEG saroktorNos, M fQ befogadAsAra alkalmas Epwlet AC felE nEzQ torNa kESwlt el, a tqbbi irANt fqldmWvekkel biztosItottAk. a sAncban elheLezett lqvegek IG mAr pAStAzhattAk a nAdor-vonal elQterEt, valamint lezArhattAk a dunAt Es a bEC felQl vezetQ utat is. az Ut vEdelmEre kEt vEdmWvet is kialakItottak, Es lEtrehoztAk a tAbor felQl vEdQ igmAndi sAncot.
jUliusban kEtSer is megwtkqzqtt a maGar Es az oStrAk fQsereg dqntQ siker nElkwl. ezutAn a maGar fQerQket a tiSAhoz vezENeltEk, ezErt klapka XYyyyMyyB fQs vEdQseregEvel Es yyyB AGUjAval felkESwlt a vArrendSer Es a vAros vEdelmEre. az oStrAk megfiGelQ Es blokkirOzO erQk (XyyM fQ Es VXXY AGU) ellen klapka tqbb tAmadAst indItott, meLek sorAn poZoNig, illetve GQrig tqrt elQre Es hadiZAkmANokat Serzett.
az MYyyyBXXXXYyyyy auguStus Xyyy.-i vilAgosi feGverletEtel utAn klapka Es komArom elSigetelQdqtt, az erQdrendSert az oStrAk Es oroS Capatok kqrwlzArtAk. vEgwl hoSSas tArGalAssorozat utAn klapka September XXYyy.-En alAIrta a vAr megadAsArOl SOlO megAllapodAst. komArom a SabadsAgharcban elpuStult, a virAgzO XXM fQs vAros lakossAga a felEre Cqkkent. a templomok, iskolAk, kqzEpwletek Es a lakOhAzak tqbbsEge Aldozatul esett a bombAzAsoknak.
az Uj paranCnok az a simunich altAbornaG lett, aki MYyyyBXXXXYyyyy mArciusAban hadtestEvel kqrwlzArta Es lqvette komAromot. az oStrAk fennhatOsAg alatt ismEt fontossA vAlt az erQdrendSer EpItEse. az Uj tervek elkESItEsEnEl az EpItQk felhaSnAltAk az ostromokban Serzett harci-erQdEpItEsi tapaStalatokat, hiSen a vAr kqrwlzArAsa bebizoNItotta, hoG SwksEg van a duna jobb partjAn eG oLan erQdCoportra, ameL megakadALozza, hoG az ellensEg twzErsEge kqzel fErkQzzqn a balparti erQdqkhqz, uGanakkor biztosItja a foLamatos AthaladAsi lehetQsEget a foLOn.
a duna jobb partjAn a mAr meglEvQ Cillag erQdqn kIvWl, a homokheGi (monostori) Es az igmAndi erQd EpItEsEt terveztEk, meLeket fallal kqtqttek volna qSSe. a vAg-duna mentEn eG erQdvonalat, az qregvArral Semben fekvQ oldalAn pedig eG Uj hIdfQerQdqt akartak lEtesIteni. elkEpzelEseik Serint az egES qvrendSer legnaGobb eleme a homokheGen lEtesItendQ monostori erQd, ameL magAn viseli mindazokat a jeGeket, ami a korabeli hadiEpItESetet jellemeztEk: alaprajza eG zArt sokSqg, hoSSU eGenes falakkal. tetejEn Es a mellvEdeken lehetett elheLezni a tAbori lqvegeket. az erQdqt kqrwlvevQ Yyyy-X mEter mEL Arok biztosItotta a rohammentessEget, meLet a belsQ Es a kwlsQ fal kazamatAibQl eGarAnt pAStAzni lehetett. a kwlsQ fal az ellensEg felE ferde, twzErsEg Altal nehezen sebezhetQ. a sarkokrOl kisebb lqvegekkel, a lQrEsekbQl GalogsAgi tWzzel lehetett felwGelet alatt tartani az Arkokat.
az oStrAk elvek alapjAn EpItett erQd a dEli Es a Nugati oldalon rendelkezett hoSSU falakkal, mellvEdjein XXyyyy-XXXYy, illetve XYyy-XXYy lqveget lehetett elheLezni. az Epwletek fqdEmeit yy-yyy mEter vastag fqldrEteg fedte megakadALozva a rombolAst. a kazamatafoLosok SakaSonkEnt erQs gerendAkkal lezArhatOk, ezAltal elSigetelhetQ a betqrQ ellensEg, uGanakkor a vEdQk tWz alatt tudtAk tartani a lezArt SakaSt. a kwlsQ ferde fal kazamatAiba XY mEterenkEnt aknakezdemENeket kESItettek elQ, hoG az aknASok foLosOt tudjanak kiEpIteni tAmadOk twzelQAllAsainak elpuStItAsAra, Es EpwlQ aknAinak felderItEsEre. a kofferek (bAsTaSerW EpItmENek) a dEli Es Nugati Arkok tqrEspontjain kaptak heLet, bennwk az ArokrendSert tWz alatt tartO lqvegekkel. a koffereken kereStwl lehetett bejutni az erQd belsQ udvarAra. az erQd ESaki duna felE esQ SakaSAt mAs mOdon alakItottAk ki: kqzEpen eG klaSSikus bAsTAt EpItettek, hArom SintjEn AGUAllAsokkal. falait naG mWgonddal EpItettEk, a kwlsQ felwleteit mESkQlapokkal fedtEk, kwlqn megerQsItve a lQrEseknEl Es az AGUAllAsoknAl. a kwlsQ Es belsQ falazat kqzqtti rESeket tqrmelEkkel Es habarCaNaggal tqltqttEk ki, ami naG elleAllOkEpessEget biztosItott a lqvedEkekellen. az erQd a korabeli twzErsEg Altal sebezhetetlen volt.
a monostori erQd EpwleteGwttese MYyyyBV-MYyyyBVXXy kqzqtt Epwlt. mEretre az qregvAr Es az UjvAr qSSesItett terwletEvel vetekSik. MYyyyB kQmWves Es XM segEdmunkAs vett rESt az EpItEsEben, a fqldmunkAktOl kezdve a falak Es boltIvek felrakAsAig. ezzel eGidQben alakItottAk At a CillagsAncot is, ameLLel jelentQsen erQsItettEk az erQdrendSert. a monostori erQd befejezEse utAn, MYyyyBVXXy-MYyyyBVXXYyy kqzqtt Epwlt az eredetileg zArtra tervezett erQdrendSer vEdQvonalAnak utolsO eleme az igmAndi erQd.
a komAromi erQdrendSer kiEpItEse utAn lENeges vAltozAs tqrtEnt a monarchia vEdelmi politikAjAban. a twzErsEg OriAsi lEptEkW fejlQdEsekEnt megjelentek a hAtultqltQs, hatEkoN lQSerekkel ellAtott lqvegek, a lQtAvolsAg ugrAsSerWen megnQtt, az irANzO- Es hIradO-eSkqzqk lehetQvE tettEk, hoG a lqvegek twzEt eG megfiGelQ pontrOl irANItsAk. a monarchia SwksEgSerWen a hatArmenti erQdrendSerekre koncentrAlta energiAit, ameLek a technika fejlQdEse miatt AtEpItEsre Sorultak. komAromban munkAlatokat ezutAn nem vEgeztek hiSen az erQdrendSer orSAg belsejEben volt, bAr stratEgiai fontossAga - a dunai AtkelQheL biztosItAsa miatt - megmaradt. fontossAgAt azzal is hangsULoztAk, hoG SolgAlatot Cak a kqzqs CASAri Es kirALi alakulatok lAttak el.
maGar kirALi honvEdsEg alakulatait Cak az y. vilAghAborU utAn heLeztek el itt. a trianoni bEkeSerzQdEs ErtelmEben a duna, mint hatArfoLO vAgta kettE a vArost Es az erQdrendSert. a maGarorSAgon maradt erQdqk kqzwl elsQsorban a monostori erQdqt Es a mellette lEvQ twzErtAbort vette birtokba a honvEdsEg. MYyyyyBXXXXyy-tQl a monostori erQd az internAlt lenGel katonAk GWjtQheLEvE vAlt. az erQdrendSerben jelentQs katonai erQk AllomAsoztak.
a yy. vilAghAborU utAn a Sovjetek a dEli hadseregCoport legnaGobb lQSerraktArAt EpItettEk ki a monostori erQdben. az MYyyyyBVXXXXy-es Sovjet kivonulAskor tqbb ezer vagon lQSert SAllItottak el. a terwlet lQSer- Es robbanOaNag-mentesItEse valamint a heLreAllItAsi munkAlatok naG rESe a maGar honvEdsEgre hArult. az erQd a maGar Allam tulajdonAba kerwlt. yyM-ben a monostori erQd hadkultUra kqzpont kqzhaSnU tArsasAg kapta meg az erQd vaGonkezelQi Es wzemeltetQi jogAt.