Körmend

A mai város vidékét már a római időkben is a rábai átkelőhelye, s az erre haladó utak tették jelentőssé. A honfoglalás után Vasvár mellett Körmend volt a legjelentősebb lakott hely Vas megyében. Az első középkori település a folyó észak-déli átkelőhelye miatt a Rába bal partján emelkedő alacsony dombháton épült. A körmendi Rába-átkelőhöz dél és délkelet felől öt, északról négy út szaladt össze. Körmend városszerkezetének kialakulását e kilenc út találkozási pontja határozta meg. Egy 1238. évi oklevélből ismerhetjük legkorábbról Villa Curmend terra regist, vagyis Körmend falut, mely akkor királyi birtok volt.
IV. Béla király a tatárjárás után, 1244 október 28-án városi kiváltságokkal ruházta fel, melyet V. István 1270-ben, Károly Róbert pedig 1328-ban megerősített a vámmentességre, bíróválasztásra, örökösödési jogra vonatkozó pontokkal együtt. Az 1244-es oklevél a várat is megemlíti, miszerint a Csörnöc folyón túl terjedő földet a körmendi lakosság nem használhatja, mert az a körmendi várat szolgálja, "castrum volumus quiste et paci fice remanere".
IV. László uralkodása idején 1289-ben egy Trusalch nevű német foglalta el csapatával a várat, de rövidesen ismét magyar kézre került vissza és továbbra is királyi vár maradt. 1345-ben I. Lajos király megerősítette polgárai vámmentességét. Tizenkét évvel később egy írásos forrás "civitas"-ként, azaz a királynő városaként említette. A középkori városképet a területén fekvő egyházi épületek határozták meg. A Szent Márton-templomot az őslakosok emelhették, a Szent Erzsébet-templom viszont a hospesek, a német telepesek városrészén állott. Az Ágoston-rendiek Szűz Mária-kolostora évszázadokig Körmend meghatározó építményei közé tartozott. Körmenden a középkorban plébániai iskola is működött.
Zsigmond király uralkodásának idején szűnt meg királyi birtok lenni. Zsigmond 1394-ben a várat és tartozékait Lentiért s Újvárért cserélte el felsőlendvai Szécsi Péter feleségével. 1430-ban már a Szécsi család birtoka, melyet azonban a király 1437-ben Arany Mihály fia István nógrádi comesnek és biki Basó Istvánnak adományozott. Nem sokkal ezután 1440-ben újra a Szécsieké lett. Albert király halála után a Szécsiek I. Ulászló pártjára állnak, ezért Erzsébet királyné nevében Háságyi Dénes fia Imre a várost elfoglalta, de a várat eredménytelenül ostromolta. A várost 1441-ben Ulászló visszavette, és valószínű, hogy visszaadta Szécsi Lászlónak. V. László király 1456-ban meghagyta a budai káptalannak, hogy Gúthi Országh Mihályt és Szécsi László leányait, Annát és Advigát iktassa be Körmend város és tartozékainak birtokába.
Szécsi László magtalan halála után, 1457-ben alsólendvai Bánfi Pál királyi ajtónállómester lett Körmend felének birtokosa, míg 1458-ban Mátyás király egyes részeit Nádasdi Darabos Lászlónak, és Darabos Jakab fiainak, Gergely-, Balázs- és Lőrincnek adományozta. Darabos László 1462-ben saját részét 50 forintért monyorókeréki Ellerbach Bertoldnak adta el, kinek fia Ellerbach János 1496 március elején a körmendi várat és várost 22000 forintért Szécsi Miklód fiainak Miklósnak és Tamásnak zálogosította el, de még ebben a hónapban Ellerbach a pozsonyi káptalan előtt, magtalan halála esetére Erdődy Bakács Tamás egri püspökre és családjára hagyományozta azért a 40000 forintért, amit Erdődytől kapott. Ennek alapján II. Ulászló király rendeletére a budai káptalan 1496 május 1-én Erdődyt be is iktatta a birtokba. Ekkor említik első ízben várnagyát, Tharódy Bertalant. 1497-ben II. Ulászló az egész ország területére vámmentességet biztosít az itt élő kereskedőknek, s ekkor már számottevő országos vásárokat is tartanak, ami jelentős kézművesréteg jelenlétét is feltételezi. E korban a város erődített hellyé, fontos központtá válik. Geréb Péter országbíró rendeletére 1497-ben a vasvári káptalan ellentmondás nélkül ugyanebbe a birtokba Szécsi Miklóst és Tamást is beiktatta zálog címén. Az emiatt indult perben Erdődy Tamás lett a győztes, és 1503-ban egyedüli birtokosa Körmendnek. 1548-ban Tarnóczy András birtokába kerül, de az Erdődiek 1565-ben visszavásárolják, s az övék is marad jó ideig. A XVI. században Körmend városképe a megváltozott helyzetet tükrözve alaposan átalakult. A várost palánkkal, árokkal vették körül. A település északkeleti sarkán az előző évszázadban az Ellerbachok vagy a Szécsiek emelte várkastélyt bástyákkal, fallal és kapuval megerősítették.
Erdődy Tamás horvát bán 1595-ben e birtokot Kanaházi Joó Jánosnak adta el, akit azonban 1603-ban Mátyás főherceg felségsértés vádjával elfogadott, fej- és jószágvesztésre ítélt. Joó életét csak a királynak felajánlott összes birtokaiért, köztük Körmend vár és városáért menthette meg. A Körmendi uradalmat 1604-ben Batthyány Ferenc királyi főlovászmester, Sopron vármegye főispánja nyerte királyi adományul. A vár és a város története ettől az évtől kezdődően közel 300 évig összekapcsolódik a Batthyány-család történetével.
Bocskai hadainak egy része 1605-ben Németh Gergely vezetésével ágyúval lőtte a várat, de elfoglalni nem tudta. A vár első leírását is 1605-ből ismerjük. Ekkor a vár szabályos négyzet alaprajzú volt, négy sarkán egy-egy sarokbástyával, egyetlen kettős kapuval, egy csapórácsos belső kapuval és a kapu feletti toronnyal. Az egészet mocsár vette körül, mely megnehezítette megközelítését. A várban különböző rendeltetésű szobák voltak, a földszinten az őrség és a cselédség, az emeleten pedig azok a lakószobák helyezkedtek el, ahol az uradalom birtokosa és családja lakott. A vár vízellátását az udvaron ásott kút biztosította.
A várat 1621-ben Collalto császári vezér akarta elfoglalni, de az ostromot Kondoray György és Hidasy János várkapitányok sikeresen verték vissza. 1650-ben Batthyány Ádám Körmendet végvárrá nyilvánítja, s lakóinak hajdú kiváltságot ad, de egyúttal katonai szolgálatra is kötelezi őket. Ekkor német katonaságot rendeltek védelmére, akik a városban laktak. A várat 1652-ben tűz pusztította, helyreállítási munkálatai 1654-ben kezdődtek meg és 1657-ben fejeződtek be. Jeles dátum Körmend történetében 1664 július 26-27., a körmendi csata napja. Ahmed Köprülü nagyvezír a Rába átjáróit akarta elfoglalni, hogy hatalmas seregével Bécs felé nyomuljon. A védősereg július 26.-án ezeket a pontokat megszállta, és a várból ágyútűz alá vette a jobb parton táborozó törököket. Másnap az átkelést meghiúsították. A csata hadászati szempontból nem volt jelentős, de hatása lett a szentgotthárdi ütközet kimenetelére.
1702-ben, a török kiűzése után, I. Lipót király rendeletére a várat lerombolták, és köveinek felhasználásával a XVIII. század elején felépítették a ma is látható kétemeletes, hengeres saroktornyos, manzárdtetős Batthyány-kastélyt.
Körmenden volt egy X-XI. századi korai sáncvár, talán a belső város délkeleti részén. II. Endre király (1205-1235) a várost Hermán nembeli Dés "comes" elődeinek adományozta. A Hermánok a korban általános, megszokott módon a korai templom közelében építették fel tornyukat. Ennek építéséről két okleveles adat is tanúskodik (1255, 1269). A XIII. században épült torony még a XVII. században is használatban volt. Maradványai a mai iskolaépület alatt rejtőzhetnek. A Kőszegiek 1273-74 táján szerezhették meg a Hermánok adott ágának kihalását követően a birtokot és új várat építettek, ami a mai Batthyány-kastély helyén állt.


kqrmend

a mai vAros vidEkEt mAr a rOmai idQkben is a rAbai AtkelQheLe, s az erre haladO utak tettEk jelentQssE. a honfoglalAs utAn vasvAr mellett kqrmend volt a legjelentQsebb lakott heL vas meGEben. az elsQ kqzEpkori telepwlEs a foLO ESak-dEli AtkelQheLe miatt a rAba bal partjAn emelkedQ alaCoN dombhAton Epwlt. a kqrmendi rAba-AtkelQhqz dEl Es dElkelet felQl qt, ESakrOl nEG Ut Saladt qSSe. kqrmend vArosSerkezetEnek kialakulAsAt e kilenc Ut talAlkozAsi pontja hatArozta meg. eG MyyBXXXYyyy. Evi oklevElbQl ismerhetjwk legkorAbbrOl villa curmend terra regist, vaGis kqrmend falut, meL akkor kirALi birtok volt.
yyyy. bEla kirAL a tatArjArAs utAn, MyyBXXXXyyyy oktOber XXYyyy-An vArosi kivAltsAgokkal ruhAzta fel, meLet Y. istvAn MyyBVXX-ben, kAroL rObert pedig MyyyBXXYyyy-ban megerQsItett a vAmmentessEgre, bIrOvAlaStAsra, qrqkqsqdEsi jogra vonatkozO pontokkal eGwtt. az MyyBXXXXyyyy-es oklevEl a vArat is megemlIti, miSerint a Cqrnqc foLOn tUl terjedQ fqldet a kqrmendi lakossAg nem haSnAlhatja, mert az a kqrmendi vArat SolgAlja, "castrum volumus kvuiste et paci fice remanere".
yyyy. lASlO uralkodAsa idejEn MyyBVXXXYyyyy-ben eG trusalch nevW nEmet foglalta el CapatAval a vArat, de rqvidesen ismEt maGar kEzre kerwlt viSSa Es tovAbbra is kirALi vAr maradt. MyyyBXXXXY-ben y. lajos kirAL megerQsItette polgArai vAmmentessEgEt. tizenkEt Evvel kEsQbb eG IrAsos forrAs "civitas"-kEnt, azaz a kirALnQ vArosakEnt emlItette. a kqzEpkori vAroskEpet a terwletEn fekvQ eGhAzi Epwletek hatAroztAk meg. a Sent mArton-templomot az Qslakosok emelhettEk, a Sent erZEbet-templom viSont a hospesek, a nEmet telepesek vArosrESEn Allott. az Agoston-rendiek SWz mAria-kolostora EvSAzadokig kqrmend meghatArozO EpItmENei kqzE tartozott. kqrmenden a kqzEpkorban plEbAniai iskola is mWkqdqtt.
Zigmond kirAL uralkodAsAnak idejEn SWnt meg kirALi birtok lenni. Zigmond MyyyBVXXXXyyyy-ben a vArat Es tartozEkait lentiErt s UjvArErt CerElte el felsQlendvai SECi pEter felesEgEvel. MyyyyBXXX-ban mAr a SECi CalAd birtoka, meLet azonban a kirAL MyyyyBXXXYyy-ben araN mihAL fia istvAn nOgrAdi comesnek Es biki basO istvAnnak adomANozott. nem sokkal ezutAn MyyyyBXXXX-ben Ujra a SECiekE lett. albert kirAL halAla utAn a SECiek y. ulASlO pArtjAra Allnak, ezErt erZEbet kirALnE nevEben hAsAGi dEnes fia imre a vArost elfoglalta, de a vArat eredmENtelenwl ostromolta. a vArost MyyyyBXXXXy-ben ulASlO viSSavette, Es valOSInW, hoG viSSaadta SECi lASlOnak. Y. lASlO kirAL MyyyyBVYy-ban meghaGta a budai kAptalannak, hoG gUthi orSAgh mihALt Es SECi lASlO leANait, annAt Es advigAt iktassa be kqrmend vAros Es tartozEkainak birtokAba.
SECi lASlO magtalan halAla utAn, MyyyyBVYyy-ben alsOlendvai bAnfi pAl kirALi ajtOnAllOmester lett kqrmend felEnek birtokosa, mIg MyyyyBVYyyy-ban mATAs kirAL eGes rESeit nAdasdi darabos lASlOnak, Es darabos jakab fiainak, gergeL-, balAZ- Es lQrincnek adomANozta. darabos lASlO MyyyyBVXyy-ben sajAt rESEt V forintErt moNorOkerEki ellerbach bertoldnak adta el, kinek fia ellerbach jAnos MyyyyBVXXXXYy mArcius elejEn a kqrmendi vArat Es vArost XXyyM forintErt SECi miklOd fiainak miklOsnak Es tamAsnak zAlogosItotta el, de mEg ebben a hOnapban ellerbach a poZoNi kAptalan elQtt, magtalan halAla esetEre erdQdi bakAC tamAs egri pwspqkre Es CalAdjAra haGomANozta azErt a XXXXM forintErt, amit erdQditQl kapott. ennek alapjAn yy. ulASlO kirAL rendeletEre a budai kAptalan MyyyyBVXXXXYy mAjus y-En erdQdit be is iktatta a birtokba. ekkor emlItik elsQ Izben vArnaGAt, tharOdi bertalant. MyyyyBVXXXXYyy-ben yy. ulASlO az egES orSAg terwletEre vAmmentessEget biztosIt az itt ElQ kereskedQknek, s ekkor mAr SAmottevQ orSAgos vAsArokat is tartanak, ami jelentQs kEzmWvesrEteg jelenlEtEt is feltEtelezi. e korban a vAros erQdItett heLLE, fontos kqzponttA vAlik. gerEb pEter orSAgbIrO rendeletEre MyyyyBVXXXXYyy-ben a vasvAri kAptalan ellentmondAs nElkwl uGanebbe a birtokba SECi miklOst Es tamAst is beiktatta zAlog cImEn. az emiatt indult perben erdQdi tamAs lett a GQztes, Es MYByyy-ban eGedwli birtokosa kqrmendnek. MYBXXXXYyyy-ban tarnOczi andrAs birtokAba kerwl, de az erdQdiek MYBVXY-ben viSSavAsAroljAk, s az qvEk is marad jO ideig. a XYy. SAzadban kqrmend vAroskEpe a megvAltozott heLzetet twkrqzve alaposan Atalakult. a vArost palAnkkal, Arokkal vettEk kqrwl. a telepwlEs ESakkeleti sarkAn az elQzQ EvSAzadban az ellerbachok vaG a SECiek emelte vArkastELt bAsTAkkal, fallal Es kapuval megerQsItettEk.
erdQdi tamAs horvAt bAn MYBVXXXXY-ben e birtokot kanahAzi joO jAnosnak adta el, akit azonban MYyByyy-ban mATAs fQherceg felsEgsErtEs vAdjAval elfogadott, fej- Es jOSAgveStEsre ItElt. joO EletEt Cak a kirALnak felajAnlott qSSes birtokaiErt, kqztwk kqrmend vAr Es vArosAErt menthette meg. a kqrmendi uradalmat MYyByyyy-ben batthiAN ferenc kirALi fQlovASmester, sopron vArmeGe fQispAnja Nerte kirALi adomANul. a vAr Es a vAros tqrtEnete ettQl az EvtQl kezdQdQen kqzel yyyB Evig qSSekapColOdik a batthiAN-CalAd tqrtEnetEvel.
boCkai hadainak eG rESe MYyBY-ben nEmeth gergeL vezetEsEvel AGUval lQtte a vArat, de elfoglalni nem tudta. a vAr elsQ leIrAsAt is MYyBY-bQl ismerjwk. ekkor a vAr SabALos nEGzet alaprajzU volt, nEG sarkAn eG-eG sarokbAsTAval, eGetlen kettQs kapuval, eG CapOrACos belsQ kapuval Es a kapu feletti toroNNal. az egESet moCAr vette kqrwl, meL megnehezItette megkqzelItEsEt. a vArban kwlqnbqzQ rendeltetEsW SobAk voltak, a fqldSinten az QrsEg Es a CelEdsEg, az emeleten pedig azok a lakOSobAk heLezkedtek el, ahol az uradalom birtokosa Es CalAdja lakott. a vAr vIzellAtAsAt az udvaron Asott kUt biztosItotta.
a vArat MYyBXXy-ben collalto CASAri vezEr akarta elfoglalni, de az ostromot kondorai GqrG Es hidasi jAnos vArkapitANok sikeresen vertEk viSSa. MYyBV-ben batthiAN AdAm kqrmendet vEgvArrA NilvAnItja, s lakOinak hajdU kivAltsAgot ad, de eGUttal katonai SolgAlatra is kqtelezi Qket. ekkor nEmet katonasAgot rendeltek vEdelmEre, akik a vArosban laktak. a vArat MYyBVyy-ben tWz puStItotta, heLreAllItAsi munkAlatai MYyBVyyyy-ben kezdQdtek meg Es MYyBVYyy-ben fejezQdtek be. jeles dAtum kqrmend tqrtEnetEben MYyBVXyyyy jUlius XXYy-XXYyy., a kqrmendi Cata napja. ahmed kqprwlw naGvezIr a rAba AtjArOit akarta elfoglalni, hoG hatalmas seregEvel bEC felE Nomuljon. a vEdQsereg jUlius XXYy.-An ezeket a pontokat megSAllta, Es a vArbOl AGUtWz alA vette a jobb parton tAborozO tqrqkqket. mAsnap az AtkelEst meghiUsItottAk. a Cata hadASati SempontbOl nem volt jelentQs, de hatAsa lett a SentgotthArdi wtkqzet kimenetelEre.
MYyyByy-ben, a tqrqk kiWzEse utAn, y. lipOt kirAL rendeletEre a vArat leromboltAk, Es kqveinek felhaSnAlAsAval a XYyyy. SAzad elejEn felEpItettEk a ma is lAthatO kEtemeletes, hengeres saroktorNos, manzArdtetQs batthiAN-kastELt.
kqrmenden volt eG X-Xy. SAzadi korai sAncvAr, talAn a belsQ vAros dElkeleti rESEn. yy. endre kirAL (MyyBY-MyyBXXXY) a vArost hermAn nembeli dEs "comes" elQdeinek adomANozta. a hermAnok a korban AltalAnos, megSokott mOdon a korai templom kqzelEben EpItettEk fel torNukat. ennek EpItEsErQl kEt okleveles adat is tanUskodik (MyyBVY, MyyBVXYyyyy). a Xyyy. SAzadban Epwlt toroN mEg a XYyy. SAzadban is haSnAlatban volt. maradvANai a mai iskolaEpwlet alatt rejtQzhetnek. a kQSegiek MyyBVXXyyy-VXXyyyy tAjAn SerezhettEk meg a hermAnok adott AgAnak kihalAsAt kqvetQen a birtokot Es Uj vArat EpItettek, ami a mai batthiAN-kastEL heLEn Allt.