Kőszeg (Jurisics vár)

A vár a magyarországi várépítés korai időszakából való. Alapjait a tatárjárás után a várost alapító Kőszegi Henrik Iván fia, János nádor rakták le. A családnak már volt egy vára a közelben (Óház - Felsővár) az új várat Alsóvárnak nevezték eredetileg. A Kőszegi család háborzó nép volt gyakran harcoltak az osztrák szomszédok és a magyar királyok ellen is, néha egyszerre mindkettővel. 1270-ben Kőszegi Henrik és fia zálogba adták a várat I. Ottokár cseh királynak. 1271-ben V. István magyar király visszafoglalta. 1273-ban visszakerült a Kőszegi családhoz. 1286-ban Kőszegi Iván fellázadt IV. László ellen, ezért a király megtámadta és elfoglalta a várat. 1289-ben a Kőszegiek támadásainak megtorlásául Albert osztrák gróf lerohanta Kőszeget, egy faltörőkossal rést ütöttek a várfalon és addig rombolták a várat amíg a védők meg nem adták magukat. Albert gróf visszavonta magyar területi követelését, de elvonulása elött jelentős pusztítást vitt végbe Kőszegen. A vár Kőszegi János birtokába került, aki megkezdte az újjáépítést. Egy év múlva János megtagadta a behódolást III. Andrásnak és Károly Róbert trónkövetelését támogatta, ezért András elkobozta tőle a várat. 1301-ben visszakapta, de ekkor Károly róbert ellen fordult, aki időközben király lett. 1319-ben Károly Róbert elfoglalta a várat, de kis idő múlva visszaadta a Kőszegi családnak. Miután további problémák adódtak Kőszegi Jánossal és családjával 1327-ben a király végleg elfoglalta Kőszeget. Ettől kezdve a vár királyi birtok lett, a várost pedig szabad királyi várossá nyilvánították. A XV. század első elében gótikus részletekkel bővült az épület.
1445-ben III. Frigyes osztrák király elfoglalta a várat és a várost és az osztrák királysághoz csatolta. 1482-ben Mátyás király visszafoglalta. Mátyás idejében reneszánsz fogadószárnnyal bővült az épület. Mátyás halála után Miksa Habsburg király újra megszerezte Kőszeget. A török hódoltság alatt a vár Habsburg kezekben maradt. 1529-ben Jurisics Miklós lett a vár kapitánya, aki a magyar és a Habsburg királyokat egyaránt szolgálta.
Az 1532 nyaránII. Szulejmán szultán 60000 fős sereggel vonult Bécs ellen, de először megostromolta Kőszeget. A 20000 fős török sereggel szemben Jurisicsnak kevesebb mint 50 állandó katonája volt és a felfegyverkezett városlakókkal együtt is csak 418 fős csapat állt mögötte. Augusztus 13.-án a törökök támadásba lendültek, miután Jurisics elutasította, hogy megadják magukat. A magyarok visszaverték őket. A törökök több helyen is megpróbálták aláásni a falakat, de a magyarok megakadályozták azt. A törökök minden próbálkozása hiábavalónak bizonyult. Augusztus 28.-án indították a törökök a 19. egyben legnagyobb támadásukat, néhanyan felmásztak a falra, de a magyarok leszúrták vagy visszalökték őket. A próbálkozásokat feladva a szultán beszüntette az ostromot, miután Jurisics szimbólikusan kitűzte a török zászlót a vár tetejére. A törökök augusztus 30.-án visszavonultak és felhagytak a Bécs elleni hadjárattal. Azóta nevezik a várat Jurisics várnak.
1605-ben Bocskai István erdélyi fejedelem elfoglalta Kőszeget, de egy hónap múlva a Habsburg seregek visszaszerezték. 1619-ben Bethlen Gábor erdélyi fejedelem ostromolta a várost. Amikor a védők megtagadták, ogy váltságdíjat fizessenek, Bethlen felgyújtotta a város egy részét, mire a védők megadták magukat. Rövid időn belül ismét Habsburg kézre került. 1620-ban az erdélyiek ismét megtámadták a várost és elfoglalták a várat. A Habsburgok gyors ellentámadására a védők elmenekültek. 1649-ben a vár birtokosa a Széchy család lett. A város 1647 óta a szabad királyi városok között szerepelt. Itt élte le utolsó éveit Széchy Mária, Murány hajdani úrnője, aki 1679-ben halt meg. Az 1680-as évek hadjáratai nem érintették Kőszeget, a városnak a seregek ellátásához kellett hozzájárulnia. 1695-ben a vár az Eszterházy családhoz kerül és 1932-ig a birtokukban marad.
1704 elején kuruc kézre került a vár és a város, de már április 20.-án ismét császári zászlót lengetett a tornyain a szél. Az esztendő végén a kurucok fölégették a külvárost, majd a vár is meghódolt, őrsége a kurucokhoz csatlakozott. 1706 márciusában újra a császári csapatok Kőszeg urai, de már április közepén kivonultak a teljességgel elavult várból, meg sem kísérelve védelmét. Az ágyúkat beszegezve használhatatlanná tették, vízzel öntötték le a lóport, hogy ne lehessen mit kezdeni vele. 1707-ben hol kuruc, hol labanc kézen találjuk Kőszeget, s ezeket a gyakori változásokat a város igen megsínylette. 1708-ban sem szűntek meg a harci események Kőszeg környékén, de az erődítményeknek ebben már nemigen jutott szerep.
A XVIII. században jó karban tartották a várat és a városfalakat. Nagy pusztítást okozott azonban az 1777 júniusában kitört tűzvész. Jelentősebb építkezések voltak a tűzvészt követően a városban; a palotarészt akkor alakították át. A déli oldalra új szárny épült, az öt torony közül hármat a tetősíkok mögé rejtettek, az udvar három oldalán emeletes árkádsor épült. 1809 májusában francia csapatok szállták meg, de az erődítményeket nem használták.
1955-ben kezdődött a kaszárnya feltárása, helyreállítása. A munkálatok 1963-ig tartottak. A várban múzeum, művelődési intézmények és vendéglátóipari egységek kaptak helyet.


kQSeg (jurisiC vAr)

a vAr a maGarorSAgi vArEpItEs korai idQSakAbOl valO. alapjait a tatArjArAs utAn a vArost alapItO kQSegi henrik ivAn fia, jAnos nAdor raktAk le. a CalAdnak mAr volt eG vAra a kqzelben (OhAz - felsQvAr) az Uj vArat alsOvArnak neveztEk eredetileg. a kQSegi CalAd hAborzO nEp volt Gakran harcoltak az oStrAk SomSEdok Es a maGar kirALok ellen is, nEha eGSerre mindkettQvel. MyyBVXX-ben kQSegi henrik Es fia zAlogba adtAk a vArat y. ottokAr Ceh kirALnak. MyyBVXXy-ben Y. istvAn maGar kirAL viSSafoglalta. MyyBVXXyyy-ban viSSakerwlt a kQSegi CalAdhoz. MyyBVXXXYy-ban kQSegi ivAn fellAzadt yyyy. lASlO ellen, ezErt a kirAL megtAmadta Es elfoglalta a vArat. MyyBVXXXYyyyy-ben a kQSegiek tAmadAsainak megtorlAsAul albert oStrAk grOf lerohanta kQSeget, eG faltqrQkossal rEst wtqttek a vArfalon Es addig romboltAk a vArat amIg a vEdQk meg nem adtAk magukat. albert grOf viSSavonta maGar terwleti kqvetelEsEt, de elvonulAsa elqtt jelentQs puStItAst vitt vEgbe kQSegen. a vAr kQSegi jAnos birtokAba kerwlt, aki megkezdte az UjjAEpItEst. eG Ev mUlva jAnos megtagadta a behOdolAst yyy. andrAsnak Es kAroL rObert trOnkqvetelEsEt tAmogatta, ezErt andrAs elkobozta tQle a vArat. MyyyBy-ben viSSakapta, de ekkor kAroL rObert ellen fordult, aki idQkqzben kirAL lett. MyyyBXYyyyy-ben kAroL rObert elfoglalta a vArat, de kis idQ mUlva viSSaadta a kQSegi CalAdnak. miutAn tovAbbi problEmAk adOdtak kQSegi jAnossal Es CalAdjAval MyyyBXXYyy-ben a kirAL vEgleg elfoglalta kQSeget. ettQl kezdve a vAr kirALi birtok lett, a vArost pedig Sabad kirALi vArossA NilvAnItottAk. a XY. SAzad elsQ elEben gOtikus rESletekkel bQvwlt az Epwlet.
MyyyyBXXXXY-ben yyy. friGes oStrAk kirAL elfoglalta a vArat Es a vArost Es az oStrAk kirALsAghoz Catolta. MyyyyBVXXXyy-ben mATAs kirAL viSSafoglalta. mATAs idejEben reneSAnS fogadOSArNNal bQvwlt az Epwlet. mATAs halAla utAn miksa habsburg kirAL Ujra megSerezte kQSeget. a tqrqk hOdoltsAg alatt a vAr habsburg kezekben maradt. MYBXXYyyyy-ben jurisiC miklOs lett a vAr kapitANa, aki a maGar Es a habsburg kirALokat eGarAnt SolgAlta.
az MYBXXXyy NarAnii. SulejmAn SultAn VXM fQs sereggel vonult bEC ellen, de elQSqr megostromolta kQSeget. a XXM fQs tqrqk sereggel Semben jurisiCnak kevesebb mint V AllandO katonAja volt Es a felfeGverkezett vAroslakOkkal eGwtt is Cak yyyyBXYyyy fQs Capat Allt mqgqtte. auguStus Xyyy.-An a tqrqkqk tAmadAsba lendwltek, miutAn jurisiC elutasItotta, hoG megadjAk magukat. a maGarok viSSavertEk Qket. a tqrqkqk tqbb heLen is megprObAltAk alAAsni a falakat, de a maGarok megakadALoztAk azt. a tqrqkqk minden prObAlkozAsa hiAbavalOnak bizoNult. auguStus XXYyyy.-An indItottAk a tqrqkqk a XYyyyy. eGben legnaGobb tAmadAsukat, nEhaNan felmAStak a falra, de a maGarok leSUrtAk vaG viSSalqktEk Qket. a prObAlkozAsokat feladva a SultAn beSwntette az ostromot, miutAn jurisiC SimbOlikusan kitWzte a tqrqk zASlOt a vAr tetejEre. a tqrqkqk auguStus XXX.-An viSSavonultak Es felhaGtak a bEC elleni hadjArattal. azOta nevezik a vArat jurisiC vArnak.
MYyBY-ben boCkai istvAn erdELi fejedelem elfoglalta kQSeget, de eG hOnap mUlva a habsburg seregek viSSaSereztEk. MYyBXYyyyy-ben bethlen gAbor erdELi fejedelem ostromolta a vArost. amikor a vEdQk megtagadtAk, oG vAltsAgdIjat fizessenek, bethlen felGUjtotta a vAros eG rESEt, mire a vEdQk megadtAk magukat. rqvid idQn belwl ismEt habsburg kEzre kerwlt. MYyBXX-ban az erdELiek ismEt megtAmadtAk a vArost Es elfoglaltAk a vArat. a habsburgok Gors ellentAmadAsAra a vEdQk elmenekwltek. MYyBXXXXYyyyy-ben a vAr birtokosa a SEchi CalAd lett. a vAros MYyBXXXXYyy Ota a Sabad kirALi vArosok kqzqtt Serepelt. itt Elte le utolsO Eveit SEchi mAria, murAN hajdani UrnQje, aki MYyBVXXYyyyy-ben halt meg. az MYyBVXXX-as Evek hadjAratai nem ErintettEk kQSeget, a vArosnak a seregek ellAtAsAhoz kellett hozzAjArulnia. MYyBVXXXXY-ben a vAr az eSterhAzi CalAdhoz kerwl Es MYyyyyBXXXyy-ig a birtokukban marad.
MYyyByyyy elejEn kuruc kEzre kerwlt a vAr Es a vAros, de mAr Aprilis XX.-An ismEt CASAri zASlOt lengetett a torNain a SEl. az eStendQ vEgEn a kurucok fqlEgettEk a kwlvArost, majd a vAr is meghOdolt, QrsEge a kurucokhoz Catlakozott. MYyyBYy mArciusAban Ujra a CASAri Capatok kQSeg urai, de mAr Aprilis kqzepEn kivonultak a teljessEggel elavult vArbOl, meg sem kIsErelve vEdelmEt. az AGUkat beSegezve haSnAlhatatlannA tettEk, vIzzel qntqttEk le a lOport, hoG ne lehessen mit kezdeni vele. MYyyBYyy-ben hol kuruc, hol labanc kEzen talAljuk kQSeget, s ezeket a Gakori vAltozAsokat a vAros igen megsINlette. MYyyBYyyy-ban sem SWntek meg a harci esemENek kQSeg kqrNEkEn, de az erQdItmENeknek ebben mAr nemigen jutott Serep.
a XYyyy. SAzadban jO karban tartottAk a vArat Es a vArosfalakat. naG puStItAst okozott azonban az MYyyBVXXYyy jUniusAban kitqrt tWzvES. jelentQsebb EpItkezEsek voltak a tWzvESt kqvetQen a vArosban; a palotarESt akkor alakItottAk At. a dEli oldalra Uj SArN Epwlt, az qt toroN kqzwl hArmat a tetQsIkok mqgE rejtettek, az udvar hArom oldalAn emeletes ArkAdsor Epwlt. MYyyyBYyyyy mAjusAban francia Capatok SAlltAk meg, de az erQdItmENeket nem haSnAltAk.
MYyyyyBVY-ben kezdQdqtt a kaSArNa feltArAsa, heLreAllItAsa. a munkAlatok MYyyyyBVXyyy-ig tartottak. a vArban mUzeum, mWvelQdEsi intEzmENek Es vendEglAtOipari eGsEgek kaptak heLet.