Leányvár

A mai Leányvár és környéke már a római időkben is lakott hely volt. Először 1270-ben Wolmoth néven említik. Valmot falu javarészt az esztergomi johannita ispotály birtokában volt az 1321, 1327, 1334-es írásos adatok alapján. Valmot a mai Leányvár területén feküdt, a határában emelkedő hegy gerincén, ahol az Ulmod-nak (Valmot) nevezett vár állt.
Fényes Elek is említést tesz a község határában egy domb tetején lévő vármaradványról, mely egykor, ismeretei szerint, Báthory Mária vára volt és innen ered a község Leányvár neve. Egy másik szájhagyomány szerint kolostor állt a hegyen (e tévedést később több szakíró is átvette), s az apácáktól származik Leányvár község neve. A Kolostorhegy vár voltára 1914-ben Vásárhelyi Géza hívta fel a figyelmet.
Egy 4961/2. sz. 1930-as kiadású és 1922-es helyszíni megújítással a Magyar Királyi Állami Térképészet által kiadott "Dorog" feliratú térképen a 199 méteres Kolostorhegyen az "R" betű mellett még a rom térképjele is fel van tüntetve. Az is tény, hogy a Kolostorhegy környékén, főleg attól északra, a papi-földekként ismert, a Csolnok felé vezető dűlő út menti szántóföldeken valamikor település volt, mert még a 30-as 40-es években is szántás közben rengeteg követ forgatott ki az ekevas. Tény az is, hogy a köz|ség területe hajdan az óbudai Clarissa apácarend tulajdona volt Csolnokkal együtt. Ezt igazolja V. István király 1270-ben kiállított adomány levele, melyben megerősíti a IV. Béla által Csolnok földre - ide tartozott a mai Leányvár is - tett adományt. Egy 1297 június 22.-én kelt oklevélben az apácák keresetet nyújtanak be a Dorog környékén elterülő birtok határaik megállapítása végett. A káptalan (Dorog) és az apácakolostor (Leányvár) több ízben a nádor elé viszi az egymás birtokjogain esett sérelmet (1488). Bél Mátyás történetíró az 1730-as kiadású művében a következőket írja: "Leányvár a budai apácák birtoka, akiktől nevét is kapta, azelőtt ugyanis Ulmodvárnak nevezték."
A kúp alakú, ovális fennsíkú kolostorhegy felső peremén körbefutó árok és sáncvonulatok egy középkori vár maradványai. A várat a DK-i oldalon bevágott árokkal különítették el a hozzá csatlakozó dombsortól. E bevágás belső oldalától északkelet és délnyugat felé – majdnem a hegy lábáig húzódó árok erősen lepusztult maradványa látható. A délnyugati sáncvonulat mellett felismerhető még a várba vezető egykori út nyomvonala is. 1965-ben a vár sáncgyűrűn belül kiemelkedő síkjába beásott gödör falában vastag égési rétegből XII-XIII. századi fazéktöredékek kerültek elő. Ezek a várhegy Árpád-kori lakottságát igazolják. A dombtetőn kőépítkezésnek ma nem látható nyoma. Egy 1951-es próbaásás alkalmával állítólag XIV-XV. századi pénzek kerültek elő, melyek azonban elvesztek.
A falu a török időkben elpusztult, s csak a XVIII. században, eredeti helyétől kissé távolabb épült fel újra. Ekkor a terület és a falu is a Sándor család birtokába került, akik német telepesekkel népesítették újra. A vár romjai még a múlt század eleji térképeken is fel voltak tüntetve.


leANvAr

a mai leANvAr Es kqrNEke mAr a rOmai idQkben is lakott heL volt. elQSqr MyyBVXX-ben volmoth nEven emlItik. valmot falu javarESt az eStergomi johannita ispotAL birtokAban volt az MyyyBXXy, MyyyBXXYyy, MyyyBXXXyyyy-es IrAsos adatok alapjAn. valmot a mai leANvAr terwletEn fekwdt, a hatArAban emelkedQ heG gerincEn, ahol az ulmod-nak (valmot) nevezett vAr Allt.
fENes elek is emlItEst teS a kqzsEg hatArAban eG domb tetejEn lEvQ vArmaradvANrOl, meL eGkor, ismeretei Serint, bAthori mAria vAra volt Es innen ered a kqzsEg leANvAr neve. eG mAsik SAjhaGomAN Serint kolostor Allt a heGen (e tEvedEst kEsQbb tqbb SakIrO is Atvette), s az apAcAktOl SArmazik leANvAr kqzsEg neve. a kolostorheG vAr voltAra MYyyyyBXyyyy-ben vAsArheLi gEza hIvta fel a fiGelmet.
eG yyyyMYyyyyBVXy/yy. S. MYyyyyBXXX-as kiadAsU Es MYyyyyBXXyy-es heLSIni megUjItAssal a maGar kirALi Allami tErkEpESet Altal kiadott "dorog" feliratU tErkEpen a BVXXXXYyyyy mEteres kolostorheGen az "r" betW mellett mEg a rom tErkEpjele is fel van twntetve. az is tEN, hoG a kolostorheG kqrNEkEn, fQleg attOl ESakra, a papi-fqldekkEnt ismert, a Colnok felE vezetQ dWlQ Ut menti SAntOfqldeken valamikor telepwlEs volt, mert mEg a XXX-as XXXX-es Evekben is SAntAs kqzben rengeteg kqvet forgatott ki az ekevas. tEN az is, hoG a kqzsEg terwlete hajdan az Obudai clarissa apAcarend tulajdona volt Colnokkal eGwtt. ezt igazolja Y. istvAn kirAL MyyBVXX-ben kiAllItott adomAN levele, meLben megerQsIti a yyyy. bEla Altal Colnok fqldre - ide tartozott a mai leANvAr is - tett adomANt. eG MyyBVXXXXYyy jUnius XXyy.-En kelt oklevElben az apAcAk keresetet NUjtanak be a dorog kqrNEkEn elterwlQ birtok hatAraik megAllapItAsa vEgett. a kAptalan (dorog) Es az apAcakolostor (leANvAr) tqbb Izben a nAdor elE viSi az eGmAs birtokjogain esett sErelmet (MyyyyBVXXXYyyy). bEl mATAs tqrtEnetIrO az MYyyBXXX-as kiadAsU mWvEben a kqvetkezQket Irja: "leANvAr a budai apAcAk birtoka, akiktQl nevEt is kapta, azelQtt uGanis ulmodvArnak neveztEk."
a kUp alakU, ovAlis fennsIkU kolostorheG felsQ peremEn kqrbefutO Arok Es sAncvonulatok eG kqzEpkori vAr maradvANai. a vArat a dk-i oldalon bevAgott Arokkal kwlqnItettEk el a hozzA CatlakozO dombsortOl. e bevAgAs belsQ oldalAtOl ESakkelet Es dElNugat felE – majdnem a heG lAbAig hUzOdO Arok erQsen lepuStult maradvANa lAthatO. a dElNugati sAncvonulat mellett felismerhetQ mEg a vArba vezetQ eGkori Ut Nomvonala is. MYyyyyBVXY-ben a vAr sAncGWrWn belwl kiemelkedQ sIkjAba beAsott gqdqr falAban vastag EgEsi rEtegbQl Xyy-Xyyy. SAzadi fazEktqredEkek kerwltek elQ. ezek a vArheG ArpAd-kori lakottsAgAt igazoljAk. a dombtetQn kQEpItkezEsnek ma nem lAthatO Noma. eG MYyyyyBVy-es prObaAsAs alkalmAval AllItOlag Xyyyy-XY. SAzadi pEnzek kerwltek elQ, meLek azonban elveStek.
a falu a tqrqk idQkben elpuStult, s Cak a XYyyy. SAzadban, eredeti heLEtQl kissE tAvolabb Epwlt fel Ujra. ekkor a terwlet Es a falu is a sAndor CalAd birtokAba kerwlt, akik nEmet telepesekkel nEpesItettEk Ujra. a vAr romjai mEg a mUlt SAzad eleji tErkEpeken is fel voltak twntetve.