Leányvár (Miskolc)

Miskolctapolca és Kisgyőr között található, története az őskorba nyúlik vissza. Az előkerült edénytöredékek az újkőkorból, a bronzkor végéről, a vaskor elejéről és a középkorból származnak. A földvár építésének kora ezekből nem állapítható meg. Ha a földvár mellett feltárt halmok összefüggenek és egykorúak a várral, akkor építésének a korát a korai vaskorra tehetjük. Viszont a Leányvár felépítése, a körbefutó árok és a belső terület közepén az árokból kihordott földből emelt domb inkább középkori eredetre utal. A kérdést csak további kutatások dönthetik el.
A Leányvár a közeli Halomvárral és Bagolyvárral együtt a honfoglalás alatt fontos katonai szerepet tölthetett be. Ezek a 200 méter körüli kúpalakú dombok fontos kereskedelmi útvonal figyelő állomásai voltak. Ezeket a földvárakat az 1241-42.évi tatárjárás könnyűszerrel lerombolt.
IV. Béla a tatárjárás után a megtizedelt lakosságát bevándorlással kívánta megerősíteni. A Rajnavidék közeléből származó Schafnaburgi Lambert egri püspök (1243-1275) első tevékenysége Eger városa és az egyházmegye benépesítése volt. A tatárok visszajövetelétől nem csak a magyarság, hanem az új bevándorlók is - feltehetően német telepesek - is féhettek. IV. Béla a tatárjárás tapasztalata alapján engedélyezte a lakosság védelmét szolgáló kővárak építését, vagy maga Lambert püspök rendelte el, hogy olyan várakat kell építeni, mint amilyenek az "óhazában" voltak, de sokkal nagyobbakat. A Leányvár építését közvetlen a tatárjárás utáni évekre becsülhetjük. Pusztulásának ideje nem ismert.
A vár árka még ma is tekintélyes méretű, szélessége 20 méter, mélysége 3 méter. Mélyebb részei a tömött agyagtalaj következtében a csapadékot összegyűjtve víz alatt állnak. Az árokból kitermelt föld teljes mennyisége a motte dombjába került. A vár északkeleti oldalán kívül őskori halomsírok vannak. Területét erdő borítja.


leANvAr (miskolc)

miskolctapolca Es kisGQr kqzqtt talAlhatO, tqrtEnete az Qskorba NUlik viSSa. az elQkerwlt edENtqredEkek az UjkQkorbOl, a bronzkor vEgErQl, a vaskor elejErQl Es a kqzEpkorbOl SArmaznak. a fqldvAr EpItEsEnek kora ezekbQl nem AllapIthatO meg. ha a fqldvAr mellett feltArt halmok qSSefwggenek Es eGkorUak a vArral, akkor EpItEsEnek a korAt a korai vaskorra tehetjwk. viSont a leANvAr felEpItEse, a kqrbefutO Arok Es a belsQ terwlet kqzepEn az ArokbOl kihordott fqldbQl emelt domb inkAbb kqzEpkori eredetre utal. a kErdEst Cak tovAbbi kutatAsok dqnthetik el.
a leANvAr a kqzeli halomvArral Es bagoLvArral eGwtt a honfoglalAs alatt fontos katonai Serepet tqlthetett be. ezek a yyB mEter kqrwli kUpalakU dombok fontos kereskedelmi Utvonal fiGelQ AllomAsai voltak. ezeket a fqldvArakat az MyyBXXXXy-XXXXyy.Evi tatArjArAs kqNNWSerrel lerombolt.
yyyy. bEla a tatArjArAs utAn a megtizedelt lakossAgAt bevAndorlAssal kIvAnta megerQsIteni. a rajnavidEk kqzelEbQl SArmazO schafnaburgi lambert egri pwspqk (MyyBXXXXyyy-MyyBVXXY) elsQ tevEkeNsEge eger vArosa Es az eGhAzmeGe benEpesItEse volt. a tatArok viSSajqvetelEtQl nem Cak a maGarsAg, hanem az Uj bevAndorlOk is - feltehetQen nEmet telepesek - is fEhettek. yyyy. bEla a tatArjArAs tapaStalata alapjAn engedELezte a lakossAg vEdelmEt SolgAlO kQvArak EpItEsEt, vaG maga lambert pwspqk rendelte el, hoG oLan vArakat kell EpIteni, mint amiLenek az "OhazAban" voltak, de sokkal naGobbakat. a leANvAr EpItEsEt kqzvetlen a tatArjArAs utAni Evekre beCwlhetjwk. puStulAsAnak ideje nem ismert.
a vAr Arka mEg ma is tekintELes mEretW, SElessEge XX mEter, mELsEge yyy mEter. mELebb rESei a tqmqtt aGagtalaj kqvetkeztEben a CapadEkot qSSeGWjtve vIz alatt Allnak. az ArokbOl kitermelt fqld teljes meNNisEge a motte dombjAba kerwlt. a vAr ESakkeleti oldalAn kIvwl Qskori halomsIrok vannak. terwletEt erdQ borItja.