Lenti

A vár építésének pontos idejét és körülményeit nem ismerjük. Feltételezések szerint a terjeszkedő, gazdagodó Buzád-Hahót család építtette. Valószínű, hogy a tatárjárás (1240-41) utáni évtizedekben keletkezett. IV. Béla király a tatárjárás tapasztalatai alapján sorozatosan adott engedélyt a nagyuraknak várak építésére. A vár később Nagy Lajos király kezébe jutott, aki 1343-ban a várat és az azokhoz tartozó falvakat és birtokokat Hahold István fiának, a királyné főlovászmesterének Lendvai Miklósnak adományozta. Ő és örökösei (akiket később Bánffynak neveztek) évszázadokon át birtokolták.
Az 1343. évi adományozási oklevélben leírták azt, hogy Lentiben és a kornyékbeli 4 faluban templom, Mumorban kápolna van, tehát az egyházi hálózat jól kiépült. A 14. század második felében Lenti már jelentős helységnek számított. Nagy Lajos (1342-82) idejétől erőteljes fejlődésnek indult, főleg az állattenyésztés és a szőlőművelés lendült fel a településen, amelyet már 1381-től mezővárosként (oppidum) említik az oklevelek. Az akkori Zala megyében az elsők között szerepel, mint mezőváros. Albert király halála után a trónviszályok szinterei közé tartozott Lenti is. 1440-ben Czillei Ulrik kezébe került, akitől egy év múlva I. Ulászló ostrommal szerezte vissza. Később az alsólendvai Bánffy családhoz került vissza a mezőváros. Lentit 1524-ben már közel 300 lélek lakta, ezzel zalai viszonylatban népes helyiségnek számított.
1381-ben mezővárosi rangot kapott, amely átmenetet jelent a falu és város között. (általában egy-egy földesúr birtokolta, de bizonyos önkormányzatot is kapott.) A mezőváros a vár körüli Belső Lentire és a tőle nyugatra lévő Külső Lentire tagozódott. A török hódoltság idején a sorozatos zaklatások miatt a környék falvai megritkultak, vagy teljesen kipusztultak, a Lenti várfalakra azonban nem került fel a félholdas zászló. Kanizsa várának elfoglalása (1600) után a vár megerősítése, melyet az 1613. évi Országgyűlésen a király figyelmébe ajánlottak, elmaradt. Zrínyi Miklós a költő és hadvezér több ízben is járt a várban. Terve között szerepelt, hogy a szécsiszigeti és a lendvai várral egyesítve a három végvár erőit elűzi a törököt.
A XVII. század derekán kihalt a nagy múltú Bánffy család, mely mintegy három évszázadon keresztül Lenti földesura, vártulajdonosa volt. Ezután a birtok legnagyobb része a nőágon rokon Nádasdyakra szállt. Tőlük az 1671. évi Wesselényi-féle összeesküvésben való részvétel miatt elkobozták, így a lenti és alsólendvai uradalom a kincstárra szállt. Ekkor a Bánffy család női leszármazottai indítottak keresetet a birtokért. Végül 1690-ben az Esterházy család részben tulajdonosi jogon, részben vásárlás útján a lendvai és lenti birtok egyszemélyi tulajdonosa lett, és az is maradt mintegy két és fél évszázadon keresztül.
A vár "L" alakú főépülete épen megmaradt. Eredetileg fallal zárták le az épület elötti teret, ezt egy megmaradt bástya téglaalapja jelzi. A várépületet az utóbbi időkben megváltoztatták, valószínűleg azért, hogy raktárnak vagy gabonatárolónak használják.


lenti

a vAr EpItEsEnek pontos idejEt Es kqrwlmENeit nem ismerjwk. feltEtelezEsek Serint a terjeSkedQ, gazdagodO buzAd-hahOt CalAd EpIttette. valOSInW, hoG a tatArjArAs (MyyBXXXX-XXXXy) utAni Evtizedekben keletkezett. yyyy. bEla kirAL a tatArjArAs tapaStalatai alapjAn sorozatosan adott engedELt a naGuraknak vArak EpItEsEre. a vAr kEsQbb naG lajos kirAL kezEbe jutott, aki MyyyBXXXXyyy-ban a vArat Es az azokhoz tartozO falvakat Es birtokokat hahold istvAn fiAnak, a kirALnE fQlovASmesterEnek lendvai miklOsnak adomANozta. Q Es qrqkqsei (akiket kEsQbb bAnffinak neveztek) EvSAzadokon At birtokoltAk.
az MyyyBXXXXyyy. Evi adomANozAsi oklevElben leIrtAk azt, hoG lentiben Es a korNEkbeli yyyy faluban templom, mumorban kApolna van, tehAt az eGhAzi hAlOzat jOl kiEpwlt. a Xyyyy. SAzad mAsodik felEben lenti mAr jelentQs heLsEgnek SAmItott. naG lajos (MyyyBXXXXyy-VXXXyy) idejEtQl erQteljes fejlQdEsnek indult, fQleg az AllatteNEStEs Es a SQlQmWvelEs lendwlt fel a telepwlEsen, ameLet mAr MyyyBVXXXy-tQl mezQvAroskEnt (oppidum) emlItik az oklevelek. az akkori zala meGEben az elsQk kqzqtt Serepel, mint mezQvAros. albert kirAL halAla utAn a trOnviSALok Sinterei kqzE tartozott lenti is. MyyyyBXXXX-ben czillei ulrik kezEbe kerwlt, akitQl eG Ev mUlva y. ulASlO ostrommal Serezte viSSa. kEsQbb az alsOlendvai bAnffi CalAdhoz kerwlt viSSa a mezQvAros. lentit MYBXXyyyy-ben mAr kqzel yyyB lElek lakta, ezzel zalai viSoNlatban nEpes heLisEgnek SAmItott.
MyyyBVXXXy-ben mezQvArosi rangot kapott, ameL Atmenetet jelent a falu Es vAros kqzqtt. (AltalAban eG-eG fqldesUr birtokolta, de bizoNos qnkormANzatot is kapott.) a mezQvAros a vAr kqrwli belsQ lentire Es a tQle Nugatra lEvQ kwlsQ lentire tagozOdott. a tqrqk hOdoltsAg idejEn a sorozatos zaklatAsok miatt a kqrNEk falvai megritkultak, vaG teljesen kipuStultak, a lenti vArfalakra azonban nem kerwlt fel a fElholdas zASlO. kaniZa vArAnak elfoglalAsa (MYyB) utAn a vAr megerQsItEse, meLet az MYyBXyyy. Evi orSAgGWlEsen a kirAL fiGelmEbe ajAnlottak, elmaradt. zrINi miklOs a kqltQ Es hadvezEr tqbb Izben is jArt a vArban. terve kqzqtt Serepelt, hoG a SECiSigeti Es a lendvai vArral eGesItve a hArom vEgvAr erQit elWzi a tqrqkqt.
a XYyy. SAzad derekAn kihalt a naG mUltU bAnffi CalAd, meL minteG hArom EvSAzadon kereStwl lenti fqldesura, vArtulajdonosa volt. ezutAn a birtok legnaGobb rESe a nQAgon rokon nAdasdiakra SAllt. tQlwk az MYyBVXXy. Evi vesselENi-fEle qSSeeskwvEsben valO rESvEtel miatt elkoboztAk, IG a lenti Es alsOlendvai uradalom a kinCtArra SAllt. ekkor a bAnffi CalAd nQi leSArmazottai indItottak keresetet a birtokErt. vEgwl MYyBVXXXX-ben az esterhAzi CalAd rESben tulajdonosi jogon, rESben vAsArlAs UtjAn a lendvai Es lenti birtok eGSemELi tulajdonosa lett, Es az is maradt minteG kEt Es fEl EvSAzadon kereStwl.
a vAr "l" alakU fQEpwlete Epen megmaradt. eredetileg fallal zArtAk le az Epwlet elqtti teret, ezt eG megmaradt bAsTa tEglaalapja jelzi. a vArEpwletet az utObbi idQkben megvAltoztattAk, valOSInWleg azErt, hoG raktArnak vaG gabonatArolOnak haSnAljAk.