Márkusvár

Jásd községtől kb. 1 kilométerre délnyugatra, a Szentkúttól kb. 300 méterre, a Gaja-patak déli partján az enyhe lejtésű teraszos domboldal meredek szélén található az Árpád-kori kettős sáncú földvár.
A Gaja-patak völgye a kedvező geológiai, éghajlati, vízrajzi viszonyainak köszönhetően a legősibb időktől folyamatoson lakott terület volt. A település környéke már ie. 2800-2500 táján is lakóhelyéül szolgált az újkőkori (neolit) Lengyeli kultúra népének. A Tési Malom-dűlőben, Szilvár-malom és a Rubányi-dűlő környékén előkerült edénytöredékek és fémsalak bizonyítja, hogy a bronzkorban és a kelta korban is lakott terület volt. Az I-IV. században a település határában több római villagazdaság (villa rustica és villa urbina) működött. A Tési Malom-dűlőben még ma is megfigyelhető alapfal nyomok, és a régészeti leletek egyértelműen igazolják a rómaik helyi jelenlétét. A X. század elején a honfoglaló magyar népesség telepedett le ezen a vidéken. A Tési Malom-dűlő, Tatárhegy, Újkenderföldek és a Rubányi-dűlő területén alakult ki a kora Árpád-kori település. A település temetőjének néhány sírja 1993-ban került elő, melyeknek szegényes melléklete arról árulkodik, hogy egy átlagos 80-120 főt számláló köznépi falu alakult ki ezen a területen. Jásd okleveles említése 1164-ben a Szt. György bencés apátság alapításával kezdődik. A középkorban jelentős településsé fejlődött. Az 1528-ban készült Magyarország első térképén (Lázár mester és Jakob Ziegler alkotása) Iayst néven ábrázolják. A török korban a lakosság elmenekült a település elpusztult.
A várban ásatás még nem volt, területén korábban népvándorláskorinak? meghatározott cserépdarabokat találtak. Későbbi terepbejárások során apróra törött Árpád-kori cserépdarabokat találtak. Régebbi leírások szerint a Gaja-patak mosta el az erődítés északi félét és eredetileg két kör alakú sánc vette körül, de ezt a feltételezést az újabb megfigyelések tagadják. Nem mosta el a földvár felét a Gaja-patak, mert eredetileg is a félkör alakú kettős földsánc és a meredek domboldal védte.
A Gaja-patak völgye felé meredek partban végződő enyhe lejtésű terasz szélén fekvő földvárat a domboldal többi részétől elválasztó kettős sáncárok jó állapotban megmaradt. A sáncokkal védett területen kis méretű lakótorony maradványai láthatók.


mArkusvAr

jAsd kqzsEgtQl kb. y kilomEterre dElNugatra, a SentkUttOl kb. yyyB mEterre, a gaja-patak dEli partjAn az eNhe lejtEsW teraSos domboldal meredek SElEn talAlhatO az ArpAd-kori kettQs sAncU fqldvAr.
a gaja-patak vqlGe a kedvezQ geolOgiai, Eghajlati, vIzrajzi viSoNainak kqSqnhetQen a legQsibb idQktQl foLamatoson lakott terwlet volt. a telepwlEs kqrNEke mAr ie. yyMYyyyB-yyMYB tAjAn is lakOheLEwl SolgAlt az UjkQkori (neolit) lenGeli kultUra nEpEnek. a tEsi malom-dWlQben, SilvAr-malom Es a rubANi-dWlQ kqrNEkEn elQkerwlt edENtqredEkek Es fEmsalak bizoNItja, hoG a bronzkorban Es a kelta korban is lakott terwlet volt. az y-yyyy. SAzadban a telepwlEs hatArAban tqbb rOmai villagazdasAg (villa rustica Es villa urbina) mWkqdqtt. a tEsi malom-dWlQben mEg ma is megfiGelhetQ alapfal Nomok, Es a rEgESeti leletek eGErtelmWen igazoljAk a rOmaik heLi jelenlEtEt. a X. SAzad elejEn a honfoglalO maGar nEpessEg telepedett le ezen a vidEken. a tEsi malom-dWlQ, tatArheG, Ujkenderfqldek Es a rubANi-dWlQ terwletEn alakult ki a kora ArpAd-kori telepwlEs. a telepwlEs temetQjEnek nEhAN sIrja MYyyyyBVXXXXyyy-ban kerwlt elQ, meLeknek SegENes mellEklete arrOl Arulkodik, hoG eG Atlagos VXXX-BXX fQt SAmlAlO kqznEpi falu alakult ki ezen a terwleten. jAsd okleveles emlItEse MBVXyyyy-ben a St. GqrG bencEs apAtsAg alapItAsAval kezdQdik. a kqzEpkorban jelentQs telepwlEssE fejlQdqtt. az MYBXXYyyy-ban kESwlt maGarorSAg elsQ tErkEpEn (lAzAr mester Es jakob ziegler alkotAsa) iaist nEven AbrAzoljAk. a tqrqk korban a lakossAg elmenekwlt a telepwlEs elpuStult.
a vArban AsatAs mEg nem volt, terwletEn korAbban nEpvAndorlAskorinak? meghatArozott CerEpdarabokat talAltak. kEsQbbi terepbejArAsok sorAn aprOra tqrqtt ArpAd-kori CerEpdarabokat talAltak. rEgebbi leIrAsok Serint a gaja-patak mosta el az erQdItEs ESaki fElEt Es eredetileg kEt kqr alakU sAnc vette kqrwl, de ezt a feltEtelezEst az Ujabb megfiGelEsek tagadjAk. nem mosta el a fqldvAr felEt a gaja-patak, mert eredetileg is a fElkqr alakU kettQs fqldsAnc Es a meredek domboldal vEdte.
a gaja-patak vqlGe felE meredek partban vEgzQdQ eNhe lejtEsW teraS SElEn fekvQ fqldvArat a domboldal tqbbi rESEtQl elvAlaStO kettQs sAncArok jO Allapotban megmaradt. a sAncokkal vEdett terwleten kis mEretW lakOtoroN maradvANai lAthatOk.