Nagyvázsony (Kinizsi-vár)

Nagyvázsony a róla elnevezett medence közepén a Kabhegy lábánál fekszik 268 méterre a tengerszint felett. Nevét első birtokosáról a Váson (Vázsony) nemzettségtől kapta, melynek első ismert tagja Ákos, a megye főispánja, bánja, majd a királyné udvarbírája lett.
A Vezsenyi nemzettség kihaltával a királyra visszaszállott. Mátyás király 1472-ben Vázsonykő várát birtokaival együtt hű vitézének, Kinizsi Pálnak adta. Vázsonykő várának építési ideje a XIV. század végére, XV. század elejére tehető.
Négyszögletű öregtornya magán viseli a középkor jellegét s a Dunántúl egyik legépebben maradt későgótikus lakótornya. Mi indokolta azt, hogy nem a dombvonulat fennsíkjára, hanem annál vagy 30 méterrel mélyebben, a domboldalra építkeztek? A hely kiválasztásában két szempont játszott szerepet: Az egyik a városon áthaladó kereskedelmi főútvonal hathatós ellenőrzésének a szándéka volt. A várat a két út kereszteződésétől nem messze "nyíllövésnyi" távolságra építették fel, őrsége mindkét utat egyaránt ellenőrizhette. A másik szempont az ivóvíz. A dombtetőn csak nagy mélységben található ivóvíz, ezek a források nagy szárazság idején ma is elapadnak. Az öregtorony alatt viszont bővizű forrás fakad. Az lakótorony építői jól kihasználták azt a körülményt is, hogy északról a malomgátakkal felduzasztott Séd vize és a várfalak meggátolták a torony megközelítését. Ezért képezték ki ezt az oldalt főhomlokzattá, a nagyméretű ablaknyílások el is térnek az ilyenfajta építmények jellegzetesen keskeny ablaknyílásaitól.
A lakótörony öt szintjével inkább biztonságot, mint kényelmet nyújtott az építő Vezsenyi családnak. A torony eredetileg 25 méter magas volt. 10-12 méteres négyzetes alaprajzú tömbje ma 30 méter magasságot ér el. A legfelső lőréses ágyúterasz, mint a sarokkövek elütő anyaga is elárulja, későbbi ráépítés. A falak alul 2-2,5 méter vastagok, felfelé fokozatosan vékonyodnak, legfelül alig haladják meg az 1 métert. A lakótorony bejáratául eredetileg az első emelet magasságában nyíló ajtó szolgált. Csapóajtaját leeresztve lehetett a felvezető lépcsőn megközelíteni. A földszinti börtönhelység udvarra nyíló ajtaja a XV. század második felében készült, eredetileg csak az első emeletről lehetett bejutni.
Ma börtönkiállítás fogadja itt a látogatót. A XVIII. századi büntető eszközök mellett (kaloda, deres, bilincsek) az itt raboskodó jobbágyokra vonatkozó úriszéki iratok ismertetik a hajdani tömlöc történetét. Az udvarról 25 falépcsőn jutunk fel a lakótorony I. emeleti helységébe, az őrség szobájába. Innen még 85 faragott kőből készült szűk csigalépcső vezet a torony felső szintjére. A II. emeleten, a lovagteremben korhű bútorok és fegyverek, valamint négy tabló látható a vár építésének időszakairól. A III. emeleti előtérben egy épen maradt gótikus árnyékszék látható. Az asszonyház berendezése: eredeti falitéka 1558-ból, valamint kelengyeládák, karos|székek, imazsámoly és falikárpit. A padló burkolata eredeti öntött lerazzo. A IV. emeleti két terem egykor a várörség tanyája volt. A belső helyiségben a várról és a Pálos kolostorról két nagyon jól sikerült makett hívja fel magára a figyelmet (Straub Gyula veszprémi egyetemi tanár munkája és ajándéka). Az V. emelet a torony legfelső szintje. Egykor zsindelytető fedte. A falakba vágott lőréseken keresztül minden irányban gyönyörű vidék tárul a szemlélődő elé.
A vázsonyi vár 22 évig mondhatta urának Kinizsit. Ez a két évtized nemcsak a vár, hanem a környék történetének is legfényesebb időszakát jelentette. A várúr nagyszabású építkezései komoly fellendűlés eredményeztek, ennek három értékes műemlék: az étépített vár, a Pálos kolostor és a falu plébániatemploma őrzi nyomát. A vár kibővítésénél Kinizsit kettős cél vezette. Rangjának, vagyonának megfelelő lakóhelyre "palotára" volt szüksége, de gondoskodni kívánt annak megfelelő védelmezéséről is, és ezért nagy gondot fordított kiépítésére és megerősítésére. A palotaszárny a lakótorony nyugati oldalánál határolta az udvart. A kétemeletes épület egykori nagyságát a lakótorony oldalán látható gerendanyílások mutatják, ahol a palota tetőrésze a lakótoronyhoz csatlakozott. A legszebben kiképzett termek az első emeleten voltak, ablakaik a várudvarra néztek, itt lakott a várkapitány és népe, itt alakították ki a házikápolnát is.
Ma a falépcsővel megközelíthető kápolnában Kinizsi vörösmárvány sírköve, életének főbb eseményeit ábrázoló tablók, Kinizsit ábrázoló festmény, alatta kardjának másolata és faragott kőmaradványok láthatók. A kápolna alatti helyiség (mely a védőfolyosóról közelíthető meg) ma kőtár, itt található Kinizsiné Magyar Benigna második férjének, Horváth Márknak vörösmárvány sírköve, továbbá faragott kőmaradványok a várból és a közeli Pálos kolostorból. A lakóhelyiségek körül 4-5 méter szélességű, többszintű, körben futó védőfolyosó húzódott. Falaiba keskeny lőréseket vágtak, innen és az épülettömb négy sarkán lévő kerek őrtornyokból lehetett tüzelni a várárokba bejutottakra. A várárokban található az a bővizű forrás, melynek vize ma is a farkasvermet - egyetlen ilyen hazánkban - és a belső udvar víztárolóját táplálja (percenként 60 liter vizet ad). A vízzel telt, hegyes facölöpökkel kirakott farkasverem fölötti felvonóhíd teremtett kapcsolatot a külső kapuvédőmű és a belső udvar között. A kaputorony, vagy barbakán patkó alakú kétemeletes magasságú építmény a vár legerőssebb pontja volt. A három szinten kiképzett lőrésekből tüzelhettek a védők, és biztosíthatták a vár keleti és északi oldalának a védelmét. Az első emeleti lőrések mellett vezet végig a zsindellyel fedett gyilokjáró (sétáló).
Kinizs Pál halála után özvegye örökölte Vázsonyt, aki még kétszer ment féjhez. A második férje lovasbalesetben hunyt el, a harmadikat pedig ő gyilkoltatta meg, amiért halálra ítélték. II. Lajos apjának és Kinizsi szolgálatai miatt megváltoztatta az ítéletet és egy másik vár börtönébe záratta. II. Lajos ezután Mária királynénak adta a Kinizsi-várat. 1526-ban a mohácsi csatában elesett király utóda Szapolyai János, Bodó Ferencnek adományozta. Később Benigna második férjének családjáé a Horváth családé lett. A XVI. században a környező vidék török fennhatóság alá került, így a Kinizsi-vár a lakosság menedékéül szolgált. 1594-ben a Vázsonyt védő helyőrség elmenekült, de 1598-ban a Habsburg sereg visszafoglalta. 1606-ban Bocskai István erdélyi fejedelem csellel bevette, de Török István néhány nap múlva egy másik csellel visszafoglalta. 1643-ban a törökök megtámadták és részben felégették, de bevenni nem tudták. 1649-ben III. Ferdinánd császár Zichy István tábornoknak adta. 1705-től a Rákóczi-szabadságharc támogatóinak erőssége volt. 1709-ben a Habsburgok foglalták el. A vár ekkor már lepusztult állapotban volt. A torony zárkáit egy ideig börtönnek használták, majd a Zichy család pálinkafőző üzemmé alakította. 1857-ben egy tűzvész súlyosan megrongálta. Helyreállítása 1950-ben történt.


naGvAZoN (kiniZi-vAr)

naGvAZoN a rOla elnevezett medence kqzepEn a kabheG lAbAnAl fekSik yyBVXYyyy mEterre a tengerSint felett. nevEt elsQ birtokosArOl a vAson (vAZoN) nemzettsEgtQl kapta, meLnek elsQ ismert tagja Akos, a meGe fQispAnja, bAnja, majd a kirALnE udvarbIrAja lett.
a veZeNi nemzettsEg kihaltAval a kirALra viSSaSAllott. mATAs kirAL MyyyyBVXXyy-ben vAZoNkQ vArAt birtokaival eGwtt hW vitEzEnek, kiniZi pAlnak adta. vAZoNkQ vArAnak EpItEsi ideje a Xyyyy. SAzad vEgEre, XY. SAzad elejEre tehetQ.
nEGSqgletW qregtorNa magAn viseli a kqzEpkor jellegEt s a dunAntUl eGik legEpebben maradt kEsQgOtikus lakOtorNa. mi indokolta azt, hoG nem a dombvonulat fennsIkjAra, hanem annAl vaG XXX mEterrel mELebben, a domboldalra EpItkeztek? a heL kivAlaStAsAban kEt Sempont jAtSott Serepet: az eGik a vAroson AthaladO kereskedelmi fQUtvonal hathatOs ellenQrzEsEnek a SAndEka volt. a vArat a kEt Ut kereStezQdEsEtQl nem meSSe "NIllqvEsNi" tAvolsAgra EpItettEk fel, QrsEge mindkEt utat eGarAnt ellenQrizhette. a mAsik Sempont az ivOvIz. a dombtetQn Cak naG mELsEgben talAlhatO ivOvIz, ezek a forrAsok naG SAraZAg idejEn ma is elapadnak. az qregtoroN alatt viSont bQvizW forrAs fakad. az lakOtoroN EpItQi jOl kihaSnAltAk azt a kqrwlmENt is, hoG ESakrOl a malomgAtakkal felduzaStott sEd vize Es a vArfalak meggAtoltAk a toroN megkqzelItEsEt. ezErt kEpeztEk ki ezt az oldalt fQhomlokzattA, a naGmEretW ablakNIlAsok el is tErnek az iLenfajta EpItmENek jellegzetesen keskeN ablakNIlAsaitOl.
a lakOtqroN qt SintjEvel inkAbb biztonsAgot, mint kENelmet NUjtott az EpItQ veZeNi CalAdnak. a toroN eredetileg XXY mEter magas volt. X-Xyy mEteres nEGzetes alaprajzU tqmbje ma XXX mEter magassAgot Er el. a legfelsQ lQrEses AGUteraS, mint a sarokkqvek elwtQ aNaga is elArulja, kEsQbbi rAEpItEs. a falak alul yy - yy+Y\X mEter vastagok, felfelE fokozatosan vEkoNodnak, legfelwl alig haladjAk meg az y mEtert. a lakOtoroN bejAratAul eredetileg az elsQ emelet magassAgAban NIlO ajtO SolgAlt. CapOajtajAt leereStve lehetett a felvezetQ lEpCQn megkqzelIteni. a fqldSinti bqrtqnheLsEg udvarra NIlO ajtaja a XY. SAzad mAsodik felEben kESwlt, eredetileg Cak az elsQ emeletrQl lehetett bejutni.
ma bqrtqnkiAllItAs fogadja itt a lAtogatOt. a XYyyy. SAzadi bwntetQ eSkqzqk mellett (kaloda, deres, bilinCek) az itt raboskodO jobbAGokra vonatkozO UriSEki iratok ismertetik a hajdani tqmlqc tqrtEnetEt. az udvarrOl XXY falEpCQn jutunk fel a lakOtoroN y. emeleti heLsEgEbe, az QrsEg SobAjAba. innen mEg VXXXY faragott kQbQl kESwlt SWk CigalEpCQ vezet a toroN felsQ SintjEre. a yy. emeleten, a lovagteremben korhW bUtorok Es feGverek, valamint nEG tablO lAthatO a vAr EpItEsEnek idQSakairOl. a yyy. emeleti elQtErben eG Epen maradt gOtikus ArNEkSEk lAthatO. az aSSoNhAz berendezEse: eredeti falitEka MYBVYyyy-bOl, valamint kelenGelAdAk, karosSEkek, imaZAmoL Es falikArpit. a padlO burkolata eredeti qntqtt lerazzo. a yyyy. emeleti kEt terem eGkor a vArqrsEg taNAja volt. a belsQ heLisEgben a vArrOl Es a pAlos kolostorrOl kEt naGon jOl sikerwlt makett hIvja fel magAra a fiGelmet (straub Gula veSprEmi eGetemi tanAr munkAja Es ajAndEka). az Y. emelet a toroN legfelsQ Sintje. eGkor ZindeLtetQ fedte. a falakba vAgott lQrEseken kereStwl minden irANban GqNqrW vidEk tArul a SemlElQdQ elE.
a vAZoNi vAr XXyy Evig mondhatta urAnak kiniZit. ez a kEt Evtized nemCak a vAr, hanem a kqrNEk tqrtEnetEnek is legfENesebb idQSakAt jelentette. a vArUr naGSabAsU EpItkezEsei komoL fellendWlEs eredmENeztek, ennek hArom ErtEkes mWemlEk: az EtEpItett vAr, a pAlos kolostor Es a falu plEbAniatemploma Qrzi NomAt. a vAr kibQvItEsEnEl kiniZit kettQs cEl vezette. rangjAnak, vaGonAnak megfelelQ lakOheLre "palotAra" volt SwksEge, de gondoskodni kIvAnt annak megfelelQ vEdelmezEsErQl is, Es ezErt naG gondot fordItott kiEpItEsEre Es megerQsItEsEre. a palotaSArN a lakOtoroN Nugati oldalAnAl hatArolta az udvart. a kEtemeletes Epwlet eGkori naGsAgAt a lakOtoroN oldalAn lAthatO gerendaNIlAsok mutatjAk, ahol a palota tetQrESe a lakOtoroNhoz Catlakozott. a legSebben kikEpzett termek az elsQ emeleten voltak, ablakaik a vArudvarra nEztek, itt lakott a vArkapitAN Es nEpe, itt alakItottAk ki a hAzikApolnAt is.
ma a falEpCQvel megkqzelIthetQ kApolnAban kiniZi vqrqsmArvAN sIrkqve, EletEnek fQbb esemENeit AbrAzolO tablOk, kiniZit AbrAzolO festmEN, alatta kardjAnak mAsolata Es faragott kQmaradvANok lAthatOk. a kApolna alatti heLisEg (meL a vEdQfoLosOrOl kqzelIthetQ meg) ma kQtAr, itt talAlhatO kiniZinE maGar benigna mAsodik fErjEnek, horvAth mArknak vqrqsmArvAN sIrkqve, tovAbbA faragott kQmaradvANok a vArbOl Es a kqzeli pAlos kolostorbOl. a lakOheLisEgek kqrwl yyyy-Y mEter SElessEgW, tqbbSintW, kqrben futO vEdQfoLosO hUzOdott. falaiba keskeN lQrEseket vAgtak, innen Es az Epwlettqmb nEG sarkAn lEvQ kerek QrtorNokbOl lehetett twzelni a vArArokba bejutottakra. a vArArokban talAlhatO az a bQvizW forrAs, meLnek vize ma is a farkasvermet - eGetlen iLen hazAnkban - Es a belsQ udvar vIztArolOjAt tAplAlja (percenkEnt VX liter vizet ad). a vIzzel telt, heGes facqlqpqkkel kirakott farkasverem fqlqtti felvonOhId teremtett kapColatot a kwlsQ kapuvEdQmW Es a belsQ udvar kqzqtt. a kaputoroN, vaG barbakAn patkO alakU kEtemeletes magassAgU EpItmEN a vAr legerQssebb pontja volt. a hArom Sinten kikEpzett lQrEsekbQl twzelhettek a vEdQk, Es biztosIthattAk a vAr keleti Es ESaki oldalAnak a vEdelmEt. az elsQ emeleti lQrEsek mellett vezet vEgig a ZindeLLel fedett GilokjArO (sEtAlO).
kiniZ pAl halAla utAn qzveGe qrqkqlte vAZoNt, aki mEg kEtSer ment fEjhez. a mAsodik fErje lovasbalesetben huNt el, a harmadikat pedig Q Gilkoltatta meg, amiErt halAlra ItEltEk. yy. lajos apjAnak Es kiniZi SolgAlatai miatt megvAltoztatta az ItEletet Es eG mAsik vAr bqrtqnEbe zAratta. yy. lajos ezutAn mAria kirALnEnak adta a kiniZi-vArat. MYBXXYy-ban a mohACi CatAban elesett kirAL utOda SapoLai jAnos, bodO ferencnek adomANozta. kEsQbb benigna mAsodik fErjEnek CalAdjAE a horvAth CalAdE lett. a XYy. SAzadban a kqrNezQ vidEk tqrqk fennhatOsAg alA kerwlt, IG a kiniZi-vAr a lakossAg menedEkEwl SolgAlt. MYBVXXXXyyyy-ben a vAZoNt vEdQ heLQrsEg elmenekwlt, de MYBVXXXXYyyy-ban a habsburg sereg viSSafoglalta. MYyBYy-ban boCkai istvAn erdELi fejedelem Cellel bevette, de tqrqk istvAn nEhAN nap mUlva eG mAsik Cellel viSSafoglalta. MYyBXXXXyyy-ban a tqrqkqk megtAmadtAk Es rESben felEgettEk, de bevenni nem tudtAk. MYyBXXXXYyyyy-ben yyy. ferdinAnd CASAr zichi istvAn tAbornoknak adta. MYyyBY-tQl a rAkOczi-SabadsAgharc tAmogatOinak erQssEge volt. MYyyBYyyyy-ben a habsburgok foglaltAk el. a vAr ekkor mAr lepuStult Allapotban volt. a toroN zArkAit eG ideig bqrtqnnek haSnAltAk, majd a zichi CalAd pAlinkafQzQ wzemmE alakItotta. MYyyyBVYyy-ben eG tWzvES sULosan megrongAlta. heLreAllItAsa MYyyyyBV-ben tqrtEnt.