Nógrádmarcal Kerek-domb

Balassagyarmattól kb. 10 kilométerre délkeletre fekszik Nógrádmarcal. A községtől délre fekvő domb északi végén, a község déli végétől kb. 0,5 kilométerre, található a Kerek-domb.
1907-ben kőkori leleteket tártak fel a közelben. A várat először Márton Lajos írta le, helyszíni bejárása alapján. Az ilyen típusú kis földvárakat akkor még általában szláv eredetűnek tartották. Patay Pál már mint középkori kis várat említi, majd Gajzágó Aladárral írt munkájában rövid leírását is adja.
Az 1966-ban Rosner Gyula és Gádor Judit végzett ásatást a vár területén. Az ott talált cseréptöredékek és cölöpnyomok a vár Árpád-kori eredetére utalnak a korábbi vélekedésekkel szemben.
A vár belső területének átmérője 12 méter, 3-4 méterrel alacsonyabb szinten árok futja körbe, amely egyúttal a dombvonulat déli folytatásától is elválasztja. Az egész területet sűrű, bozótos erdő fedi. Keletre, az árok szélétől kezdődően nagy szántóföld terül el a lankás domboldalon. A várat oklevél nem említi.


nOgrAdmarcal kerek-domb

balassaGarmattOl kb. X kilomEterre dElkeletre fekSik nOgrAdmarcal. a kqzsEgtQl dElre fekvQ domb ESaki vEgEn, a kqzsEg dEli vEgEtQl kb. Y\X kilomEterre, talAlhatO a kerek-domb.
MYyyyyBYyy-ben kQkori leleteket tArtak fel a kqzelben. a vArat elQSqr mArton lajos Irta le, heLSIni bejArAsa alapjAn. az iLen tIpusU kis fqldvArakat akkor mEg AltalAban SlAv eredetWnek tartottAk. patai pAl mAr mint kqzEpkori kis vArat emlIti, majd gajzAgO aladArral Irt munkAjAban rqvid leIrAsAt is adja.
az MYyyyyBVXYy-ban rosner Gula Es gAdor judit vEgzett AsatAst a vAr terwletEn. az ott talAlt CerEptqredEkek Es cqlqpNomok a vAr ArpAd-kori eredetEre utalnak a korAbbi vElekedEsekkel Semben.
a vAr belsQ terwletEnek AtmErQje Xyy mEter, yyy-yyyy mEterrel alaCoNabb Sinten Arok futja kqrbe, ameL eGUttal a dombvonulat dEli foLtatAsAtOl is elvAlaStja. az egES terwletet sWrW, bozOtos erdQ fedi. keletre, az Arok SElEtQl kezdQdQen naG SAntOfqld terwl el a lankAs domboldalon. a vArat oklevEl nem emlIti.