Óház (Felsővár)

A vár egy magas dombtetőn (609 méter) emelkedő sziklaszirten áll. Gyönyörű a kilátás az Óház tetőről. Tiszta időben láthatók, a pozsonyi hegyek, a Fertő-tó, a Ság, a Somló és a távolban hósapkával borított Schneeberg.
Eredetileg egy hatalmas kőtorony volt itt, amelynek azonban lehetett előzménye, állhatott itt valamiféle castellum már a IX. században is. Ezt igazolja a leletanyag és az Anonymus Gesta-jában olvasható "Guncil hídja" kifejezés is, ami nyílván azt a kőhidat jelenti, amely a vár kapubástyája előtt állt. A kőtorony téglalap alakú volt, legalsó szintjén kétosztatú. A déli helyiség keleti harmadában épült a sziklába vágott 11 méter mély kifalazott vízgyűjtő (ciszterna), amelynek belső átmérője majdnem 2 méter. A torony déli végéhez egy félkörívesen záródó védművet építettek, minden bizonnyal a belső lépcső számára. A hatalmas toronyvár legalsó szintjének nem volt ajtaja. Az első emeleti bejáratokhoz mind a nyugati, mind a keleti oldalon lépcső vezetett fel. E falépcsők védelmére mindkét oldalon, a toronyfaltól kb 2 méternyire, kő támfalat emeltek Az 1289. évi ostrom leírása alapján feltehető, hogy a várnak a kőtorony északi oldalán alagutas vészkijárata volt, ez azonban még nincs feltárva.
A várat 1242 után IV. Béla király építtette és a Kőszegi családnak adományozta. A völgyben húzódó nagy utat a hegyi vár urai csak a hegy lábánál ellenőriztették, ez ösztönözhette a Kőszegi grófokat arra, hogy a behívott német vendégeket az alsóvár helyén telepítsék le. 1250 körül a Kőszegi család megalapította Kőszeg városát és új várat épített a város mellett, amit eredetileg Alsóvár néven neveztek, de ez lett a kőszegi vár (később Jurisics vár). A Kőszegi család gyakran szembekerült a koronával. 1327-ben Köcski Sándor serege megtörte a Kőszegiek hatalmát és elfoglalta mindkét várukat.
A vár Óvár vagy Felsővár néven először 1248-ban szerepel írott forrásban. A feltárt régészeti leletek ( kerámia, fegyverek, sarkantyúk, lópatkók, érmék) egy része XI-XII. századi. A legtöbb tárgy azonban a XIII-XV. századból való. 1328-ban királyi kiváltságokat kapott Kőszeg városa. Ekkor a Felsővár még szilárdan állt és működött. A kőszegi Felsővár virágkorából 1354-ből fenntmaradt egy határleírás, amely megnevezi a lékai vártól a kőszegi Felsővárig vezető Lovag-gyalogutat, a Rohoncot és Kőszeget összekötő Várutat és a Felsővár vízellátását biztosító Várkútját. 1392-ban Zsigmond király Garai Miklósnak és Jánosnak adományozta. Később a Felsővár pusztulásnak indult.
1894-ben már végeztek itt régészeti kutatásokat. 1896-ban kilátót építettek a vártorony fölé, amely 1917-ben összeomlott.
1991 és 1995 között tárták fel a 20x12.3 méteres méretű lakótornyot, a 8x7 méteres déli kapubástyát a hozzá csatlakozó déli-délkeleti várfal szakasszal. A kapubástya előtt, a nyugati oldalon egy széles, mesterségesen kialakított, sziklába vágott várárok húzódik, amely felett egykor felhúzható kapu ívelt át. A kapuemelő csigás szerkezetének csörlőkamrája épségben megmaradt.


OhAz (felsQvAr)

a vAr eG magas dombtetQn (YyBYyyyy mEter) emelkedQ SiklaSirten All. GqNqrW a kilAtAs az OhAz tetQrQl. tiSta idQben lAthatOk, a poZoNi heGek, a fertQ-tO, a sAg, a somlO Es a tAvolban hOsapkAval borItott schneeberg.
eredetileg eG hatalmas kQtoroN volt itt, ameLnek azonban lehetett elQzmENe, Allhatott itt valamifEle castellum mAr a Yyyyy. SAzadban is. ezt igazolja a leletaNag Es az anonimus gesta-jAban olvashatO "guncil hIdja" kifejezEs is, ami NIlvAn azt a kQhidat jelenti, ameL a vAr kapubAsTAja elQtt Allt. a kQtoroN tEglalap alakU volt, legalsO SintjEn kEtoStatU. a dEli heLisEg keleti harmadAban Epwlt a SiklAba vAgott Xy mEter mEL kifalazott vIzGWjtQ (ciSterna), ameLnek belsQ AtmErQje majdnem yy mEter. a toroN dEli vEgEhez eG fElkqrIvesen zArOdO vEdmWvet EpItettek, minden bizoNNal a belsQ lEpCQ SAmAra. a hatalmas toroNvAr legalsO SintjEnek nem volt ajtaja. az elsQ emeleti bejAratokhoz mind a Nugati, mind a keleti oldalon lEpCQ vezetett fel. e falEpCQk vEdelmEre mindkEt oldalon, a toroNfaltOl kb yy mEterNire, kQ tAmfalat emeltek az MyyBVXXXYyyyy. Evi ostrom leIrAsa alapjAn feltehetQ, hoG a vArnak a kQtoroN ESaki oldalAn alagutas vESkijArata volt, ez azonban mEg ninC feltArva.
a vArat MyyBXXXXyy utAn yyyy. bEla kirAL EpIttette Es a kQSegi CalAdnak adomANozta. a vqlGben hUzOdO naG utat a heGi vAr urai Cak a heG lAbAnAl ellenQriztettEk, ez qStqnqzhette a kQSegi grOfokat arra, hoG a behIvott nEmet vendEgeket az alsOvAr heLEn telepItsEk le. MyyBV kqrwl a kQSegi CalAd megalapItotta kQSeg vArosAt Es Uj vArat EpItett a vAros mellett, amit eredetileg alsOvAr nEven neveztek, de ez lett a kQSegi vAr (kEsQbb jurisiC vAr). a kQSegi CalAd Gakran Sembekerwlt a koronAval. MyyyBXXYyy-ben kqCki sAndor serege megtqrte a kQSegiek hatalmAt Es elfoglalta mindkEt vArukat.
a vAr OvAr vaG felsQvAr nEven elQSqr MyyBXXXXYyyy-ban Serepel Irott forrAsban. a feltArt rEgESeti leletek ( kerAmia, feGverek, sarkanTUk, lOpatkOk, ErmEk) eG rESe Xy-Xyy. SAzadi. a legtqbb tArG azonban a Xyyy-XY. SAzadbOl valO. MyyyBXXYyyy-ban kirALi kivAltsAgokat kapott kQSeg vArosa. ekkor a felsQvAr mEg SilArdan Allt Es mWkqdqtt. a kQSegi felsQvAr virAgkorAbOl MyyyBVyyyy-bQl fenntmaradt eG hatArleIrAs, ameL megnevezi a lEkai vArtOl a kQSegi felsQvArig vezetQ lovag-Galogutat, a rohoncot Es kQSeget qSSekqtQ vArutat Es a felsQvAr vIzellAtAsAt biztosItO vArkUtjAt. MyyyBVXXXXyy-ban Zigmond kirAL garai miklOsnak Es jAnosnak adomANozta. kEsQbb a felsQvAr puStulAsnak indult.
MYyyyBVXXXXyyyy-ben mAr vEgeztek itt rEgESeti kutatAsokat. MYyyyBVXXXXYy-ban kilAtOt EpItettek a vArtoroN fqlE, ameL MYyyyyBXYyy-ben qSSeomlott.
MYyyyyBVXXXXy Es MYyyyyBVXXXXY kqzqtt tArtAk fel a XX*Xyy+yyy\X mEteres mEretW lakOtorNot, a Yyyy*Yyy mEteres dEli kapubAsTAt a hozzA CatlakozO dEli-dElkeleti vArfal SakaSSal. a kapubAsTa elQtt, a Nugati oldalon eG SEles, mestersEgesen kialakItott, SiklAba vAgott vArArok hUzOdik, ameL felett eGkor felhUzhatO kapu Ivelt At. a kapuemelQ CigAs SerkezetEnek CqrlQkamrAja EpsEgben megmaradt.