Öskü (Újlaki várkastély)

Öskü község Veszprém megye keleti felén, a Bakony alján, Veszprém és Várpalota közt a 8-as főút mellett fekszik. Ősi magyar falu, melyet a Szalók nemzetség, mint a várépítésre alkalmas területet kapta. Eredeti neve Öskő volt. Anonymus által feljegyzett hagyomány szerint a középkorban a Bakony és a Balaton keleti vidékén birtokos Szalók nemzetség honfoglalás kori feje, Ösbő vezér nevét őrzi az Öskő első szótagja, a második szótag a vár jelentésű kő szóval azonos.
Öskü határából római, avar és népvándorlás korabeli tárgyak kerültek elő. A Pannóniát átszelő római hadiutat, a Via Magna-t vigyázó őrtorony alapjaira az Árpád-korban (XI. században) körtemplomot építettek. A "kerektemplom" tetejét félgömbös, gerezdes zsindelytető fedi.
Őskü egy 1082. évi oklevélben "villa Ees" néven fordul elő, amikor I. László király a veszprémi káptalan birtokait összeíratta.
A XII. század végén II. Endre özvegye Eufrozina királyné a fehérvári kereszteseknek adományozta.
A XV. században az Újlaki család birtoka lett, akik kővárat építettek itt. A várat 1461-ben említik először "castellum Euskew"-ként, a falu neve pedig "Eőskő" lett. Az 1439 körül elkezdődött palotai vár építésével katonai jelentősége fokozatosan csökkent.
A török időkben (1526 után) elnéptelenedett. 1650-ben Várpalota tartozékaként Zichy István győri kapitány kapta meg királyi adományként. A Rákóczi szabadságharc után az elűzött németek házaiba szlovákok települtek be.
A törökök a várat lerombolták, csupán az 1962-es vízvezeték építésekor talált néhány oszlopdarab emlékeztet a hajdani erődítményre. Koppány Tibor szerint az Újlaki várkastély nem a kerektemplom körül, hanem mellette, a Basalaknak nevezett, egykor a patak felduzzasztott vizével körülvett kis dombon állt.
A templom a sekrestye kivételével eredeti állapotában megmaradt. Magyarországon az egyetlen ilyen formátumú műemlék templom.


qskw (Ujlaki vArkastEL)

qskw kqzsEg veSprEm meGe keleti felEn, a bakoN aljAn, veSprEm Es vArpalota kqzt a Yyyy-as fQUt mellett fekSik. Qsi maGar falu, meLet a SalOk nemzetsEg, mint a vArEpItEsre alkalmas terwletet kapta. eredeti neve qskQ volt. anonimus Altal feljeGzett haGomAN Serint a kqzEpkorban a bakoN Es a balaton keleti vidEkEn birtokos SalOk nemzetsEg honfoglalAs kori feje, qsbQ vezEr nevEt Qrzi az qskQ elsQ SOtagja, a mAsodik SOtag a vAr jelentEsW kQ SOval azonos.
qskw hatArAbOl rOmai, avar Es nEpvAndorlAs korabeli tArGak kerwltek elQ. a pannOniAt AtSelQ rOmai hadiutat, a via magna-t viGAzO QrtoroN alapjaira az ArpAd-korban (kSi. SAzadban) kqrtemplomot EpItettek. a "kerektemplom" tetejEt fElgqmbqs, gerezdes ZindeLtetQ fedi.
Qskw eG MVXXXyy. Evi oklevElben "villa ees" nEven fordul elQ, amikor y. lASlO kirAL a veSprEmi kAptalan birtokait qSSeIratta.
a Xyy. SAzad vEgEn yy. endre qzveGe eufrozina kirALnE a fehErvAri kereSteseknek adomANozta.
a XY. SAzadban az Ujlaki CalAd birtoka lett, akik kQvArat EpItettek itt. a vArat MyyyyBVXy-ben emlItik elQSqr "castellum euskev"-kEnt, a falu neve pedig "eQskQ" lett. az MyyyyBXXXYyyyy kqrwl elkezdQdqtt palotai vAr EpItEsEvel katonai jelentQsEge fokozatosan Cqkkent.
a tqrqk idQkben (MYBXXYy utAn) elnEptelenedett. MYyBV-ben vArpalota tartozEkakEnt zichi istvAn GQri kapitAN kapta meg kirALi adomANkEnt. a rAkOczi SabadsAgharc utAn az elWzqtt nEmetek hAzaiba SlovAkok telepwltek be.
a tqrqkqk a vArat leromboltAk, CupAn az MYyyyyBVXyy-es vIzvezetEk EpItEsekor talAlt nEhAN oSlopdarab emlEkeztet a hajdani erQdItmENre. koppAN tibor Serint az Ujlaki vArkastEL nem a kerektemplom kqrwl, hanem mellette, a basalaknak nevezett, eGkor a patak felduzzaStott vizEvel kqrwlvett kis dombon Allt.
a templom a sekresTe kivEtelEvel eredeti AllapotAban megmaradt. maGarorSAgon az eGetlen iLen formAtumU mWemlEk templom.