Ostffyasszonyfa

Az Árpád-kori település mai elnevezése, évszázadok során alakult ki. A korabeli okiratokban 1257-ben Asszonfalva, a reformáció idején Boldogasszonyfalva, 1720 tájékán már Ostffy Asszonfa néven találkozhatunk vele. A település és a megye életében meghatározó szerepe volt az Ostffy családnak.
A falut III. András király (1290- 1301) uralkodása alatt királyi adományként kapta a kun eredetű Osl nemzetség, akiknek leszármazottai lettek az Osttfyak. Ostffyasszonyfának volt egy régi vára, amely 1250 körül épülhetett a Rába és a Lánka-patak mocsaras környéke által védett területen. Ostffy Ferenc idejében a vár neve Kígyókő-vár volt, ma Csonkavár néven ismert. 1403-ban a várat a Garaiak lerombolták, annak okán, hogy Ostffy Ferenc Zsigmond király ellen lázadt.
Ostffy Miklós esztergomi nagyprépost kérésére engedte meg V. László király, hogy az Ostffyak lerombolt kígyókői váruk helyett új várat építhetnek. Az Ostffyak a Cserdombon, a mai római katolikus templom mellett építették fel új várukat 1456 táján. (E várhoz kapcsolódik az első iskola létrejötte is 1596 körül.)
1466-ban a Kanizsaiak fosztották ki, és elvitték az összes itt található oklevelet. Jelentősége megnövekedett a török támadások idején. 1538-ban 10 főnyi állandó őrség védte. Ebben az időben alakították ki érdekes erődítményrendszerét. Ennek lényege az volt, hogy a kastély közelében található templomot is beépítették az egész erődöt körülölelő falba, így az is része lett a várnak.
1548-ban megölték a község katolikus plébánosát, az Ostffy család a lakossággal együtt evangélikus lett.
1571-ben az Ostffy örökösök felosztották maguk között.
1664-ben egy környéket érintő nagyobb török támadást követően került sor az utolsó felújításra, amikor a környékbeli települések jobbágyaival javíttatták ki a falakat. A vár pusztulásának oka a vallási békétlenség volt. A reformáció felélénkülésekor a földesúr, Ostffy Miklós ugyanis menedéket adott a kor egyik jelentős evangélikus prédikátorának, Szenczi Fekete István püspöknek. Az ő kiadását követelte tőle Kollonich kancellár. Mivel Ostffy erre nem volt hajlandó, Győrből és Pápáról rendeltek ki csapatokat a várkastély elfoglalására. I. Lipót parancsára az erősséget 1680-ban felrobbantották, ekkor magának a várúrnak is menekülnie kellett. Ostffy birtokait elkobozták, de azokat a következő évben visszakapta.
A pusztításnak a kastély, a templom és az iskola is áldozatául esett. A romos falak építőanyagát a következő évtizedekben széthordták, ma csak az egykori várkert és a kút, néhány méter várfal és a még feltáratlan kripta maradt meg belőle, valamint a később 1700 körül felújított templomban található maradványok őrzik emlékét.
A Nagyboldogasszonynak szentelt római katolikus plébániatemplomot 1732-ben vették vissza az evangélikusoktól. Igaz, erre már 1719-ben kísérletet tett a kormányzat az alispánon keresztül, de akkor a helyi birtokosok még elkergették a foglalókat. A XVIII. század első felében Kenyeri leánygyülekezete volt. Romos szentélyét 1758 körül újították fel. 1774-ben lett önálló plébánia, akkortól a csöngei katolikus híveket is innen látták el. Szentélyéhez 1777-ben építettek hajót, majd 1830-ban tornyot, késő barokk stílusban. Az épület egyhajós, a hajónál kisebb, egyenes záródású szentéllyel. Északi oldalához sekrestyét építettek.
A főhomlokzat előtt áll a négyszintes, órahelyes párkányú torony, rajta falazott gúlasi­sakkal. A hajó felett két, a szentély felett egy csehsüvegboltozat található. A szentély északi falába egy római kori feliratos követ építettek be. A déli oldalon álló gótikus stílusú, kőből faragott keresztelőmedencén ívelt pajzsban az Ostffy család szárnyas madárlábas címere látható. Mögötte a vakolatban felismerhető egy befalazott ajtó. A hajó déli falán található egy középkori befalazott ablakkáva, amely a hajó korábbi eredetét mutatja. A főoltárképe 1731-ből való Schaller-festmény Szűz Mária mennybemenetelét ábrázolja. Mögötte is középkori faragványtöredékek vannak. A hajó elején álló orgonakarzatot három ív tartja. A szószék empire stílusú, a keresztelőmedence vörösrézből készült.
A "Várkút"-nak nevezett, jelenleg betonkávával és fedlappal ellátott kút a két templom között levezető aszfaltos út jobb oldalán van. Az evangélikus templomot a vár maradványaira építhették rá. A villany bevezetésekor fedezték fel a katolikus templom szentély falának vakolata alatt az oda beépített III-IV. századi római feliratos követ, ami Szőny (Komáromtól keletre) területéről, Brigetio római katonavárosból származik. A szöveg jelentése: "A legjobb és legnagyobb Jupiternek, a császárok isteni erejének. Lucius Caecilius Viator adott adományként a császári város, Brigetio felszabadított rabszolgáinak testülete számára száz-száz pénzt tiszteletadás céljából.", majd a testület hét tagjának neve: "Felix Juius Celer, Lucius Mutt(us) Victorinus, Adiutor Octavius Firmus, Viatrianus Catinius Trofimus, Germanus Julius Lentinus, Euchas Julius Primio, Vintor Aurelius Patronius". Viator vagy a nyolcadik lehetett, vagy egy kívülálló támogató. Valószínűleg a felsorolt felszabadított rabszolgák a kapott pénzből állították a hálatáblát.
A templom külső falán elhelyezett tábla Petőfi Sándor emlékét hirdeti, aki 1839 nyarát Ostffyasszonyfán töltötte. Az 1939-ben épített bástyaszerű evangélikus harangtorony I. és II. világháborús emlékhelyként szolgál, és itt került elhelyezésre Kocsis József volt koronaőr emléktáblája is.


ostffiaSSoNfa

az ArpAd-kori telepwlEs mai elnevezEse, EvSAzadok sorAn alakult ki. a korabeli okiratokban MyyBVYyy-ben aSSonfalva, a reformAciO idejEn boldogaSSoNfalva, MYyyBXX tAjEkAn mAr ostffi aSSonfa nEven talAlkozhatunk vele. a telepwlEs Es a meGe EletEben meghatArozO Serepe volt az ostffi CalAdnak.
a falut yyy. andrAs kirAL (MyyBVXXXX- MyyyBy) uralkodAsa alatt kirALi adomANkEnt kapta a kun eredetW osl nemzetsEg, akiknek leSArmazottai lettek az osttfiak. ostffiaSSoNfAnak volt eG rEgi vAra, ameL MyyBV kqrwl Epwlhetett a rAba Es a lAnka-patak moCaras kqrNEke Altal vEdett terwleten. ostffi ferenc idejEben a vAr neve kIGOkQ-vAr volt, ma ConkavAr nEven ismert. MyyyyByyy-ban a vArat a garaiak leromboltAk, annak okAn, hoG ostffi ferenc Zigmond kirAL ellen lAzadt.
ostffi miklOs eStergomi naGprEpost kErEsEre engedte meg Y. lASlO kirAL, hoG az ostffiak lerombolt kIGOkQi vAruk heLett Uj vArat EpIthetnek. az ostffiak a Cerdombon, a mai rOmai katolikus templom mellett EpItettEk fel Uj vArukat MyyyyBVYy tAjAn. (e vArhoz kapColOdik az elsQ iskola lEtrejqtte is MYBVXXXXYy kqrwl.)
MyyyyBVXYy-ban a kaniZaiak foStottAk ki, Es elvittEk az qSSes itt talAlhatO oklevelet. jelentQsEge megnqvekedett a tqrqk tAmadAsok idejEn. MYBXXXYyyy-ban X fQNi AllandO QrsEg vEdte. ebben az idQben alakItottAk ki Erdekes erQdItmENrendSerEt. ennek lENege az volt, hoG a kastEL kqzelEben talAlhatO templomot is beEpItettEk az egES erQdqt kqrwlqlelQ falba, IG az is rESe lett a vArnak.
MYBXXXXYyyy-ban megqltEk a kqzsEg katolikus plEbAnosAt, az ostffi CalAd a lakossAggal eGwtt evangElikus lett.
MYBVXXy-ben az ostffi qrqkqsqk feloStottAk maguk kqzqtt.
MYyBVXyyyy-ben eG kqrNEket ErintQ naGobb tqrqk tAmadAst kqvetQen kerwlt sor az utolsO felUjItAsra, amikor a kqrNEkbeli telepwlEsek jobbAGaival javIttattAk ki a falakat. a vAr puStulAsAnak oka a vallAsi bEkEtlensEg volt. a reformAciO felElEnkwlEsekor a fqldesUr, ostffi miklOs uGanis menedEket adott a kor eGik jelentQs evangElikus prEdikAtorAnak, Senczi fekete istvAn pwspqknek. az Q kiadAsAt kqvetelte tQle kollonich kancellAr. mivel ostffi erre nem volt hajlandO, GQrbQl Es pApArOl rendeltek ki Capatokat a vArkastEL elfoglalAsAra. y. lipOt paranCAra az erQssEget MYyBVXXX-ban felrobbantottAk, ekkor magAnak a vArUrnak is menekwlnie kellett. ostffi birtokait elkoboztAk, de azokat a kqvetkezQ Evben viSSakapta.
a puStItAsnak a kastEL, a templom Es az iskola is AldozatAul esett. a romos falak EpItQaNagAt a kqvetkezQ Evtizedekben SEthordtAk, ma Cak az eGkori vArkert Es a kUt, nEhAN mEter vArfal Es a mEg feltAratlan kripta maradt meg belQle, valamint a kEsQbb MYyyB kqrwl felUjItott templomban talAlhatO maradvANok Qrzik emlEkEt.
a naGboldogaSSoNnak Sentelt rOmai katolikus plEbAniatemplomot MYyyBXXXyy-ben vettEk viSSa az evangElikusoktOl. igaz, erre mAr MYyyBXYyyyy-ben kIsErletet tett a kormANzat az alispAnon kereStwl, de akkor a heLi birtokosok mEg elkergettEk a foglalOkat. a XYyyy. SAzad elsQ felEben keNeri leANGwlekezete volt. romos SentELEt MYyyBVYyyy kqrwl UjItottAk fel. MYyyBVXXyyyy-ben lett qnAllO plEbAnia, akkortOl a Cqngei katolikus hIveket is innen lAttAk el. SentELEhez MYyyBVXXYyy-ben EpItettek hajOt, majd MYyyyBXXX-ban torNot, kEsQ barokk stIlusban. az Epwlet eGhajOs, a hajOnAl kisebb, eGenes zArOdAsU SentELLel. ESaki oldalAhoz sekresTEt EpItettek.
a fQhomlokzat elQtt All a nEGSintes, OraheLes pArkANU toroN, rajta falazott gUlasi­sakkal. a hajO felett kEt, a SentEL felett eG Cehswvegboltozat talAlhatO. a SentEL ESaki falAba eG rOmai kori feliratos kqvet EpItettek be. a dEli oldalon AllO gOtikus stIlusU, kQbQl faragott kereStelQmedencEn Ivelt pajZban az ostffi CalAd SArNas madArlAbas cImere lAthatO. mqgqtte a vakolatban felismerhetQ eG befalazott ajtO. a hajO dEli falAn talAlhatO eG kqzEpkori befalazott ablakkAva, ameL a hajO korAbbi eredetEt mutatja. a fQoltArkEpe MYyyBXXXy-bQl valO schaller-festmEN SWz mAria meNNbemenetelEt AbrAzolja. mqgqtte is kqzEpkori faragvANtqredEkek vannak. a hajO elejEn AllO orgonakarzatot hArom Iv tartja. a SOSEk empire stIlusU, a kereStelQmedence vqrqsrEzbQl kESwlt.
a "vArkUt"-nak nevezett, jelenleg betonkAvAval Es fedlappal ellAtott kUt a kEt templom kqzqtt levezetQ aSfaltos Ut jobb oldalAn van. az evangElikus templomot a vAr maradvANaira EpIthettEk rA. a villaN bevezetEsekor fedeztEk fel a katolikus templom SentEL falAnak vakolata alatt az oda beEpItett yyy-yyyy. SAzadi rOmai feliratos kqvet, ami SQN (komAromtOl keletre) terwletErQl, brigetio rOmai katonavArosbOl SArmazik. a Sqveg jelentEse: "a legjobb Es legnaGobb jupiternek, a CASArok isteni erejEnek. lucius caecilius viator adott adomANkEnt a CASAri vAros, brigetio felSabadItott rabSolgAinak testwlete SAmAra SAz-SAz pEnzt tiSteletadAs cEljAbOl.", majd a testwlet hEt tagjAnak neve: "felikS juius celer, lucius mutt(us) victorinus, adiutor octavius firmus, viatrianus catinius trofimus, germanus julius lentinus, euchas julius primio, vintor aurelius patronius". viator vaG a Nolcadik lehetett, vaG eG kIvwlAllO tAmogatO. valOSInWleg a felsorolt felSabadItott rabSolgAk a kapott pEnzbQl AllItottAk a hAlatAblAt.
a templom kwlsQ falAn elheLezett tAbla petQfi sAndor emlEkEt hirdeti, aki MYyyyBXXXYyyyy NarAt ostffiaSSoNfAn tqltqtte. az MYyyyyBXXXYyyyy-ben EpItett bAsTaSerW evangElikus harangtoroN y. Es yy. vilAghAborUs emlEkheLkEnt SolgAl, Es itt kerwlt elheLezEsre koCis jOZef volt koronaQr emlEktAblAja is.