Ötvöskónyi

A Rinya vízgyűjtő területén, Nagyatádtól 8 kilométerre északra, a 68-as főútvonal mentén fekszik Ötvöskónyi. A köz|ség központjához közel, a 68-as úttól nyugatra emelkedő dombon található a középkori Ötvös várkastély.
Ötvöskónyi 1332-ben már plébániával rendelkezett, majd a segesdi uradalomhoz tartozott. Ötvös nevét 1333-1335 között már említették az oklevelekben, majd 1389-ben Vtves, Wthwes néven írták. Feltehetően a XI-XII. században a település első lakói a segesdi, majd később a királynéi ispáni központ ötvösei voltak. 1395-ben a Batthyány család őse kapta adományul a birtokot, melyet 1403-ban Batthyány László és Albert hűtlenségük miatt elveszítettek. A birtokot csak később hosszas per után nyerhették vissza.
A XVI. század elején Báthori birtok volt, majd 1530-tól Pekry Lajos birtoka lett, a Báthoriak leányágából. A Báthori család építtette a várkastélyt, valószínűleg a XV. század második felében. Átalakítására a XVI. század elején kerülhetett sor és ennek eredményeképpen jött létre egy téglalap alaprajzú várkastély. Északnyugati és délnyugati sarkán rondella, északkeleti és délkeleti sarkán négyzetes alapú torony állt. Délkeleti részén felvonóhidas gyalogkapu, déli oldalán nagyobb kocsibejáró nyílt. Az északi palotaszárny alatt boltozatos pincéket tártak fel, amelyek legkésőbb a XVI. század elején épülhettek. Az erősséget döngölt agyagsánccal, illetve cölöpök köré döngölt földtömítéssel is védték, a sáncon kívül pedig palánk kerítést létesítettek. A rondellákat és falakat a XVII.-XVIII. század folyamán bontották el.
1534-ben a Bécs ellen portyázó Szulejmán csapatai Ötvös várát is elfoglalták, 1564-ben már csak mint puszta szerepelt. 1566-ban Szigetvár eleste után a török defterek által végzett összeíráskor már 8 portát jegyeztek itt fel.
1594-ben Zrínyi Miklós visszaszerezte a töröktől, ekkor Battyán Farkas birtoka volt. 1600-as évek végén végzett összeírás már Somogy megye újratelepült községei közt szerepelt. Ekkor birtokosai a Marczali, Batthyány és Pekry családok voltak.
Ötvös a XVIII. században egy időre elnéptelenedett, amelynek okát nem tárják fel a dokumentumok. 1850-re azonban közel ötszáz lakóval már újból benépesült Ötvös. Kónyi külön életet élt, a földesuraik a Török, a Zrínyi, a Tirunetti és a Festetics családok voltak. A török hódoltság után újjáépült Kónyinak temploma, iskolája volt. Ötvössel csak 1929-ben egyesült.
Az 1966-os ásatás során igen értékes, reneszánsz kályhaszemek és más, XV.-XVI. századi edénytöredékek kerültek elő. Az 1970-74 közötti feltárások XVI. század elejéről származó leletanyaga is rendkívül gazdag. Félhold és patkóalakú bélyegdíszes téglák alapján valószínűsíteni lehetett egy somogyi, Kaposszentjakabon (Zselic|szentjakabon) és Somogyváron is megfigyelt, XVI. századi építőműhely tevékenységét.
A várkastély pusztulásához a XVI.-XVII. századi várháborúkon túl a vár későbbi használói is nagyban hozzájárultak.


qtvqskONi

a riNa vIzGWjtQ terwletEn, naGatAdtOl Yyyy kilomEterre ESakra, a VXYyyy-as fQUtvonal mentEn fekSik qtvqskONi. a kqzsEg kqzpontjAhoz kqzel, a VXYyyy-as UttOl Nugatra emelkedQ dombon talAlhatO a kqzEpkori qtvqs vArkastEL.
qtvqskONi MyyyBXXXyy-ben mAr plEbAniAval rendelkezett, majd a segesdi uradalomhoz tartozott. qtvqs nevEt MyyyBXXXyyy-MyyyBXXXY kqzqtt mAr emlItettEk az oklevelekben, majd MyyyBVXXXYyyyy-ben vtves, vthves nEven IrtAk. feltehetQen a Xy-Xyy. SAzadban a telepwlEs elsQ lakOi a segesdi, majd kEsQbb a kirALnEi ispAni kqzpont qtvqsei voltak. MyyyBVXXXXY-ben a batthiAN CalAd Qse kapta adomANul a birtokot, meLet MyyyyByyy-ban batthiAN lASlO Es albert hWtlensEgwk miatt elveSItettek. a birtokot Cak kEsQbb hoSSas per utAn NerhettEk viSSa.
a XYy. SAzad elejEn bAthori birtok volt, majd MYBXXX-tOl pekri lajos birtoka lett, a bAthoriak leANAgAbOl. a bAthori CalAd EpIttette a vArkastELt, valOSInWleg a XY. SAzad mAsodik felEben. AtalakItAsAra a XYy. SAzad elejEn kerwlhetett sor Es ennek eredmENekEppen jqtt lEtre eG tEglalap alaprajzU vArkastEL. ESakNugati Es dElNugati sarkAn rondella, ESakkeleti Es dElkeleti sarkAn nEGzetes alapU toroN Allt. dElkeleti rESEn felvonOhidas Galogkapu, dEli oldalAn naGobb koCibejArO NIlt. az ESaki palotaSArN alatt boltozatos pincEket tArtak fel, ameLek legkEsQbb a XYy. SAzad elejEn Epwlhettek. az erQssEget dqngqlt aGagsAnccal, illetve cqlqpqk kqrE dqngqlt fqldtqmItEssel is vEdtEk, a sAncon kIvwl pedig palAnk kerItEst lEtesItettek. a rondellAkat Es falakat a XYyy.-XYyyy. SAzad foLamAn bontottAk el.
MYBXXXyyyy-ben a bEC ellen porTAzO SulejmAn Capatai qtvqs vArAt is elfoglaltAk, MYBVXyyyy-ben mAr Cak mint puSta Serepelt. MYBVXYy-ban SigetvAr eleste utAn a tqrqk defterek Altal vEgzett qSSeIrAskor mAr Yyyy portAt jeGeztek itt fel.
MYBVXXXXyyyy-ben zrINi miklOs viSSaSerezte a tqrqktQl, ekkor baTTAn farkas birtoka volt. MYyB-as Evek vEgEn vEgzett qSSeIrAs mAr somoG meGe Ujratelepwlt kqzsEgei kqzt Serepelt. ekkor birtokosai a marczali, batthiAN Es pekri CalAdok voltak.
qtvqs a XYyyy. SAzadban eG idQre elnEptelenedett, ameLnek okAt nem tArjAk fel a dokumentumok. MYyyyBV-re azonban kqzel qtSAz lakOval mAr UjbOl benEpeswlt qtvqs. kONi kwlqn Eletet Elt, a fqldesuraik a tqrqk, a zrINi, a tirunetti Es a festetiC CalAdok voltak. a tqrqk hOdoltsAg utAn UjjAEpwlt kONinak temploma, iskolAja volt. qtvqssel Cak MYyyyyBXXYyyyy-ben eGeswlt.
az MYyyyyBVXYy-os AsatAs sorAn igen ErtEkes, reneSAnS kALhaSemek Es mAs, XY.-XYy. SAzadi edENtqredEkek kerwltek elQ. az MYyyyyBVXX-VXXyyyy kqzqtti feltArAsok XYy. SAzad elejErQl SArmazO leletaNaga is rendkIvwl gazdag. fElhold Es patkOalakU bELegdISes tEglAk alapjAn valOSInWsIteni lehetett eG somoGi, kapoSSentjakabon (ZelicSentjakabon) Es somoGvAron is megfiGelt, XYy. SAzadi EpItQmWheL tevEkeNsEgEt.
a vArkastEL puStulAsAhoz a XYy.-XYyy. SAzadi vArhAborUkon tUl a vAr kEsQbbi haSnAlOi is naGban hozzAjArultak.