Pap-hegy (Szokolya)

A Börzsöny tövében fekvő Szokolya és környéke ősidők óta lakott hely volt, amit a község határában található két földvár (Pap-hegy, Vár-hegy) fennmaradt maradványai is bizonyítanak. A hagyomány szerint az Árpád-korban már fennálló község lakosságát még Hont vezér telepítette erre a helyre. 1186-ban már említették nevét a korabeli oklevelekben Sokol néven. A települést a királyi udvarban szolgáló solymászok lakhelyének tartották.
A XIV-XV. században a már több évszázada tartó vasércbányászat művelése céljából Zsigmond király, majd Albert király szászokat telepítettek le. A vasércbányászat, és annak feldolgozása (vasolvasztás) virágkorát a XVIII. században (1778 és 1792 között) érte el.
Szokolyától északnyugatra, a Pap-hegy északkeleti végén találhatók az Árpád-kori erődítésnyomok. Az északkeleti csúcs magassága 473 méter, a kisvasúttól mért relatív magassága kb. 250 méter.
A gerinc északkeleti végén, a háromszögelési ponttól délnyugatra részlegesen átvágták a gerincet. A déli oldalon 4,5 méter széles, 1,5 méter mély, 15 méter hosszú árok látható. Az innen kidobott földet a belső, a lakóterületet felőli oldalra dobták, ahol 1 méter magas, 2,5 - 3 méter széles földhányás keletkezett. Az északi oldalon csak elkezdték az árok ásását, csak kisméretű földmunka nyoma látszik, az árok mélysége 30 - 40 centiméter, hossza 5 méter. A földet itt is a lakótelep felőli oldalra dobták. Az erődítéstől 150 méterre kelet-délkeletre 20 méterrel a csúcs alatt egy kis lapos területen feltehetően a XIII. századi leletek kerültek elő. Az erődítésnyomok és a leletek alapján minden bizonnyal egy kisméretű Árpád-kori vár állott itt. A vártól kelet-délkeletre húzódó lejtős gerinc egy kiemelkedésétől a hegyoldalon körülkerített bronzkori erődítés nyomai láthatók, aminek egyik oldala követi a hegygerincet.


pap-heG (SokoLa)

a bqrZqN tqvEben fekvQ SokoLa Es kqrNEke QsidQk Ota lakott heL volt, amit a kqzsEg hatArAban talAlhatO kEt fqldvAr (pap-heG, vAr-heG) fennmaradt maradvANai is bizoNItanak. a haGomAN Serint az ArpAd-korban mAr fennAllO kqzsEg lakossAgAt mEg hont vezEr telepItette erre a heLre. MBVXXXYy-ban mAr emlItettEk nevEt a korabeli oklevelekben sokol nEven. a telepwlEst a kirALi udvarban SolgAlO soLmASok lakheLEnek tartottAk.
a Xyyyy.-XY. SAzadban a mAr tqbb EvSAzada tartO vasErcbANASat mWvelEse cEljAbOl Zigmond kirAL, majd albert kirAL SASokat telepItettek le. a vasErcbANASat, Es annak feldolgozAsa (vasolvaStAs) virAgkorAt a XYyyy. SAzadban (MYyyBVXXYyyy Es MYyyBVXXXXyy kqzqtt) Erte el.
SokoLAtOl ESakNugatra, a pap-heG ESakkeleti vEgEn talAlhatOk az ArpAd-kori erQdItEsNomok. az ESakkeleti CUC magassAga yyyyBVXXyyy mEter, a kisvasUttOl mErt relatIv magassAga kb. yyBV mEter.
a gerinc ESakkeleti vEgEn, a hAromSqgelEsi ponttOl dElNugatra rESlegesen AtvAgtAk a gerincet. a dEli oldalon yyyy+Y\X mEter SEles, y+Y\X mEter mEL, XY mEter hoSSU Arok lAthatO. az innen kidobott fqldet a belsQ, a lakOterwletet felQli oldalra dobtAk, ahol y mEter magas, yy+Y\X - yyy mEter SEles fqldhANAs keletkezett. az ESaki oldalon Cak elkezdtEk az Arok AsAsAt, Cak kismEretW fqldmunka Noma lAtSik, az Arok mELsEge XXX - XXXX centimEter, hoSSa Y mEter. a fqldet itt is a lakOtelep felQli oldalra dobtAk. az erQdItEstQl BV mEterre kelet-dElkeletre XX mEterrel a CUC alatt eG kis lapos terwleten feltehetQen a Xyyy. SAzadi leletek kerwltek elQ. az erQdItEsNomok Es a leletek alapjAn minden bizoNNal eG kismEretW ArpAd-kori vAr Allott itt. a vArtOl kelet-dElkeletre hUzOdO lejtQs gerinc eG kiemelkedEsEtQl a heGoldalon kqrwlkerItett bronzkori erQdItEs Nomai lAthatOk, aminek eGik oldala kqveti a heGgerincet.