Pécs

Pannónia tartományban a Mecsek déli oldalán fontos kereskedelmi utak találkozásánál már a II. században kialakult a Sopianae nevű település. 1009-ben István király megalapította a pécsi püspökséget. A római Sopianae temetőjének helyén épült fel a püspökség katedrálisa. A négytornyú székesegyházát, valamint a mellette álló püspöki és káptalani lakóházakat már kezdettől fogva erős kőfalak védelmeztek. 1064-ben tűzvész elpusztította a templomot és a palotákat, de a gazdag jövedelemforrásokból rövidesen még pompásabb formában újították meg Pécs városát. 1284-ben a Kőszegi nemzetség serege ostromolta, míg a század végén Mizse nádorispán égette fel a várost. 1355-ben Poroszlói Neszmélyi Miklós püspök a palotája mellett megalapította az Aranyos Mária kápolnát, amelybe ő és utódai közül is többen temetkeztek. Itt állt Bergzaberni Vilmos püspök (1361-74) síremléke. 1367-ben Vilmos püspök hozta létre Pécsen az első egyetemet, és ő építtette fel a vár belső falövét.
1387-ben az Anjou Károly trónkövetelő hívének számító Horváti János báró fegyveres hada támadta meg a várost és várat. A vár sikeresen ellenállt, de a városban hatalmas pusztítást végeztek. Zsigmond elfogta a lázadót és 1392-ben Pécsre vitték, ahol halálra ítélték. Végigvonszolták Pécs utcáin, megkínozták, karddal négy felé vágták és testrészeit a város kapuira szögezték.
Pécs települése a XV. században a legnagyobb területű magyarországi városnak számított a maga 67,5 hektárt övező városi erődítményével. 1498-ban Ernuszt Zsigmond korszerűsítette az erődítményt, a székesegyháztól délre kaputornyot emelt és feltehetően ekkor épült a ma is meglévő barbakán is. Szatmári György püspök (1505-21) reneszánsz stílusban építtette újjá a püspöki palotát és a káptalan épületét.
A mohácsi csata után a törökök megtámadták Pécset, a város elesett, de a vár tartotta magát. 1529-ben II. Szulejmán visszatért és bevette a várat, majd átadta Szapolyai Jánosnak. 1541-ben Buda elfoglalása után a szultán visszakövetelte a pécsi várat, de a lakók és a várvédők ellenálltak a török támadásoknak. A védők Habsburg Ferdinándhoz fordultak segítségért, de a törökök előrenyomulásával a vár védhetetlenné vált. 1543-ban a helyőrség otthagyta a várat a töröknek, akik megerősítették falait és 1664-ben Zrínyi Miklós seregével szemben is meg tudták védeni. Másfél évszázad alatt a törökök berendezkedtek falai között és számos középületet, dzsámit, mecsetet és fürdőt emeltek, maga a város pedig keskeny utcáival nyüzsgő piacával jellegzetes török helységgé alakult át.
1686 októberében Buda felszabadítása után értek Pécsre a Habsburg seregek. A várost ellenállás nélkül feladták a törökök és visszavonultak a jól védhető várba. Hetekig tartották magukat, de vízellátásukat megszüntették és ezzel megadásra kényszerítették a őket.
A Rákóczi szabadságharc alatt 1705-ben a kurucok bevették a várat. Ezután a vár fokozatosan elvesztette katonai jelentőségét. A XVIII. században a püspöki palotát és a székesegyházat újjáépítették. A XVIII. század végén és a XIX. század elején a várfalak egy részét és a kaputornyot lebontották, de a falak nagyobbik része a XV. század végi barbakán és a püspöki palota egy középkori tornya is fennmaradt.


pEC

pannOnia tartomANban a meCek dEli oldalAn fontos kereskedelmi utak talAlkozAsAnAl mAr a yy. SAzadban kialakult a sopianae nevW telepwlEs. MYyyyy-ben istvAn kirAL megalapItotta a pECi pwspqksEget. a rOmai sopianae temetQjEnek heLEn Epwlt fel a pwspqksEg katedrAlisa. a nEGtorNU SEkeseGhAzAt, valamint a mellette AllO pwspqki Es kAptalani lakOhAzakat mAr kezdettQl fogva erQs kQfalak vEdelmeztek. MVXyyyy-ben tWzvES elpuStItotta a templomot Es a palotAkat, de a gazdag jqvedelemforrAsokbOl rqvidesen mEg pompAsabb formAban UjItottAk meg pEC vArosAt. MyyBVXXXyyyy-ben a kQSegi nemzetsEg serege ostromolta, mIg a SAzad vEgEn miZe nAdorispAn Egette fel a vArost. MyyyBVY-ben poroSlOi neSmELi miklOs pwspqk a palotAja mellett megalapItotta az araNos mAria kApolnAt, ameLbe Q Es utOdai kqzwl is tqbben temetkeztek. itt Allt bergzaberni vilmos pwspqk (MyyyBVXy-VXXyyyy) sIremlEke. MyyyBVXYyy-ben vilmos pwspqk hozta lEtre pECen az elsQ eGetemet, Es Q EpIttette fel a vAr belsQ falqvEt.
MyyyBVXXXYyy-ben az anjou kAroL trOnkqvetelQ hIvEnek SAmItO horvAti jAnos bArO feGveres hada tAmadta meg a vArost Es vArat. a vAr sikeresen ellenAllt, de a vArosban hatalmas puStItAst vEgeztek. Zigmond elfogta a lAzadOt Es MyyyBVXXXXyy-ben pECre vittEk, ahol halAlra ItEltEk. vEgigvonSoltAk pEC utcAin, megkInoztAk, karddal nEG felE vAgtAk Es testrESeit a vAros kapuira SqgeztEk.
pEC telepwlEse a XY. SAzadban a legnaGobb terwletW maGarorSAgi vArosnak SAmItott a maga VXYyy+Y\X hektArt qvezQ vArosi erQdItmENEvel. MyyyyBVXXXXYyyy-ban ernuSt Zigmond korSerWsItette az erQdItmENt, a SEkeseGhAztOl dElre kaputorNot emelt Es feltehetQen ekkor Epwlt a ma is meglEvQ barbakAn is. SatmAri GqrG pwspqk (MYBY-XXy) reneSAnS stIlusban EpIttette UjjA a pwspqki palotAt Es a kAptalan EpwletEt.
a mohACi Cata utAn a tqrqkqk megtAmadtAk pECet, a vAros elesett, de a vAr tartotta magAt. MYBXXYyyyy-ben yy. SulejmAn viSSatErt Es bevette a vArat, majd Atadta SapoLai jAnosnak. MYBXXXXy-ben buda elfoglalAsa utAn a SultAn viSSakqvetelte a pECi vArat, de a lakOk Es a vArvEdQk ellenAlltak a tqrqk tAmadAsoknak. a vEdQk habsburg ferdinAndhoz fordultak segItsEgErt, de a tqrqkqk elQreNomulAsAval a vAr vEdhetetlennE vAlt. MYBXXXXyyy-ban a heLQrsEg otthaGta a vArat a tqrqknek, akik megerQsItettEk falait Es MYyBVXyyyy-ben zrINi miklOs seregEvel Semben is meg tudtAk vEdeni. mAsfEl EvSAzad alatt a tqrqkqk berendezkedtek falai kqzqtt Es SAmos kqzEpwletet, dZAmit, meCetet Es fwrdQt emeltek, maga a vAros pedig keskeN utcAival NwZgQ piacAval jellegzetes tqrqk heLsEggE alakult At.
MYyBVXXXYy oktOberEben buda felSabadItAsa utAn Ertek pECre a habsburg seregek. a vArost ellenAllAs nElkwl feladtAk a tqrqkqk Es viSSavonultak a jOl vEdhetQ vArba. hetekig tartottAk magukat, de vIzellAtAsukat megSwntettEk Es ezzel megadAsra kENSerItettEk a Qket.
a rAkOczi SabadsAgharc alatt MYyyBY-ben a kurucok bevettEk a vArat. ezutAn a vAr fokozatosan elveStette katonai jelentQsEgEt. a XYyyy. SAzadban a pwspqki palotAt Es a SEkeseGhAzat UjjAEpItettEk. a XYyyy. SAzad vEgEn Es a XYyyyy. SAzad elejEn a vArfalak eG rESEt Es a kaputorNot lebontottAk, de a falak naGobbik rESe a XY. SAzad vEgi barbakAn Es a pwspqki palota eG kqzEpkori torNa is fennmaradt.